Ha az istenadta nép nem úgy dönt, ahogy mi szeretnénk, olyankor elég könnyen meglesz róla a véleményünk (hülye, felvilágosulatlan, manipuláció áldozata); ha meg úgy, ahogy mi szeretnénk, akkor persze végre a nép felnőtt a feladathoz és a józan eszével döntött, amire mindig érdemes hallgatnia a politikusoknak.

A Brexit-népszavazás kapcsán különös tudathasadás ütötte fel fejét a bent maradást pártoló progresszió köreiben: miközben a progresszió képviselőinél az önképük szerint nagyobb demokratákat nem hordott magán a föld, addig az eddig becsben tartott angolokat most ócsárolni kezdték. Mert mertek demokraták lenni és nem félni.

*

A saját cizelláltságát kirakatba helyező progresszió most meglehetősen leegyszerűsített vádakkal kel ki a „tudatlan, tanulatlan, vidéki öreg” angolok ellen, akik egy csapással romba döntötték az „okos, képzett, világlátott, nagyvárosi, fiatal” angolok és skótok jövőjét. Egyes ízléstelen Facebook-mémek szerint a kilépésre szavazó idősek még azelőtt meghalnak, hogy döntésük következményeit viselniük kellene.

Kérdéseim: akik most ennyire haragszanak az idősekre, azoknak vajon lenne bátorsága megvonni tőlük a népszavazási jogot? És vajon lenne-e bátorságuk népszavazási jogot adni mondjuk a kiskorúaknak, vagy épp – magyar ötlet – a szavazásra még nem jogosult gyermekek szüleinek, a gyermekeik nevében? Elvégre övék a jövő! S ha már ennyire kikelnek az idősek ellen, lenne-e bátorságuk megkurtítani a nyugdíjat, ami egyre inkább elveszi a jövőt az azt finanszírozó fiatal munkavállalók elől?

További kérdések: a tudatlan vidékieket szidalmazó progresszívek hajlandóak lennének-e műveltségi vagy vagyoni cenzushoz kötni a szavazati jogot? Hiszen ez következik álláspontjukból. Esetleg a demokrácia nagyobb dicsőségére eltörölnék a népszavazás teljes intézményét?

Tudják-e a „provinciális” angolokat szidalmazó progresszívek, hogy nem a fővárosnak van országa, hanem az országnak fővárosa? Ha eddig annyira tetszett az angol gyep, akkor most hirtelen miért lett tilos gyepre lépni?

Anglia nem csak London, Anglia a vidék Anglia is és a kisvárosi Anglia. Meg az iparvárosok Angliája. Mert a Brexit nem előzmény nélküli e tekintetben.

*

Demokratának lenni nem csak azt jelenti, hogy nem félünk. Demokratának lenni nem csak azt jelenti, hogy fel vagyunk világosodva. Demokratának lenni nem csak azt jelenti, hogy műveltek, toleránsak, nyitottak vagyunk. Demokratának lenni nem csak azt jelenti, hogy széles a látókörünk. Demokratának lenni nem csak azt jelenti, hogy európaiak vagyunk. Főleg nem azt, hogy kivétel nélkül minden téren progresszívek vagyunk.

Félelem nélkül élni jó, felvilágosultnak, műveltnek, nyitottnak, toleránsnak, széles látókörűnek lenni jó − egy bizonyos fokig. Európainak is jó lenni − részben. Progresszívnek lenni nem annyira − szerintem .

Demokratának lenni viszont annyit tesz: a démosz felségében hinni, a népre bízni a döntést. Ennyit és semmi mást. 

Hogy a megoldás a nép további felvilágosítása lenne? Ez eléggé lehetetlen projektnek tűnik, ha már az angolok sem számítanak elég felvilágosultnak ennyi évszázad után. Sem a hollandok, sem a franciák, és így tovább. Én nem tudom, hogy hülyék-e az angolok. De a demokrácia ilyen: a nép döntött, az ügy le van zárva. Plebs locuta, causa finita.

Tömegdemokrácia, így kell szeretnünk.