A választási eljárási törvény fő hadszínterei, a regisztráció, a Nemzeti Választási Bizottság kilenc éve és az aktivisták központi regisztrációja mellett a kevésbé jelentős, mégis szórakoztató mellékhadszíntereken is folyik a küzdelem. Az egyik ilyen a választás során használt borítékok kérdése: maradjon, tegyék kötelezővé, vagy töröljék el az egészet?
Az eddigi választásokon a szavazólapok mellé borítékot is adtak. Aki akarta, használta, aki nem, az összehajtva, csupaszon dobta az urnába a szavazólapo(ka)t. Az eredeti – a NER nemes törvényalkotói hagyományainak megfelelően egyéni indítványként benyújtott – előterjesztés ezzel szemben így rendelkezne:
180. §
(1) Érvénytelen a szavazólap, amely
a) nincs borítékba helyezve, (...)
Aki számolt már valaha szavazatot, valószínűleg tudja, hogy a borítékolás szívás: eltart egy ideig, míg a t. bizottság kibontogatja a borítékokat és kiszabadítja a szavazólapokat. Ráadásul mindez teljesen fölösleges, hiszen a választás titkosságához bőven elég, ha az ember két- vagy négyfelé hajtja a szavazólapját.
Más is úgy gondolhatja, hogy nem túl jó ötlet ez a módosítás, Nagy Csaba, Horváth Zoltán és Polics József fideszes képviselők azt javasolják, hogy egyáltalán ne legyen boríték. Indoklásuk a következőképpen szól: „A módosító javaslat a szavazáskor használt borítékok megszüntetésére irányul. A szavazólapok borítékból való kiszedése lassítja a számlálás menetét, valamint az amúgy is zárt, nem átlátszó szavazóurnába félbehajtott állapotban bedobott szavazólap továbbra i s szavatolja a titkosság elvének fenntartását. Továbbá 3,78 Ft boríték/db áron számolva több mint 30 milliós megtakarítást lehetne elérni, illetve környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható, hogy ezzel csökken az indokolatlan papírfogyasztás.” Ahogy az ilyenkor várható, a kifejezetten praktikus és támogatható javaslat felizgatta a demokratikus különösen érzékeny lelkeket, a Stop például Fidesz-ötlet - a következő lépés a nyilvános szavazás lesz? címmel adott róla hírt, kedvenc választási szakértőm, Dr. Tóth Zoltán pedig egyenesen úgy fogalmaz: „A boríték egy demokratikus érték – a választási részvétel – megvalósulásának technikai biztosítéka.″
Tóth maestróval egyébként legalább részben egyet tudunk érteni, ugyanis a kötelező borítékot is ellenzi, bár egészen más okból: „A rosszindulatú szavazatszámláló bizottságoknak roppant egyszerű lesz az urna felnyitása után az ellenzéki szavazatokat érvényteleníteni, mert csak annyit kell jegyzőkönyvezni, hogy érvénytelen szavazólapok, mert »nem voltak a borítékban«.” Tóth szerint tehát bárhogy is változna a borítékolás, azzal demokratikus érték sérülne. Sajnos nem mindenki érzi ennyire, mekkora veszély fenyegeti boríték-ügyben a demokráciát, Karácsony Gergely például egyenesen ugyanazt javasolja, mint a három fideszes képviselő.