Bőrönd Ödön
2010. április 01. írta: szamárfül/pável

Bőrönd Ödön

Walter Kirn: Egek ura
ford. Sullivan Ferenc
(Up in the Air, 2001)
Nyitott Könyvműhely, 2010

olvassák: moly.hu 
bámulják: port.hu

„Számomra aligha képzelhető el mámorítóbb élmény, mint egy idegen város kietlen szállodai szobában egy ágyon fekve beszélgetni valakivel, akit alig ismerek, s hozzám hasonlóan összezavarodott és magányos.”

  Nem egy hős-sztori. A filmben a Clooney alakjára jólszabott faszi nem a karrierizmus modern hőse, aki meglovagolja a felhőket, miközben kurva drágán adja el magát szaktudását és közben megvalósítja a modern kor egyik életeszményét, a mindenütt (azaz a sehol sem) otthon levést, persze luxuskörülmények közt. Hősünk valójában egy magányos hajléktalan, aki a globál HR-ipar mocskos hóhérmunkáját végzi, és amilyen menőnek látszik a platinakártyáival, épp annyira csak egy kafkai bogár, ha nagyító alatt vesszük szemügyre.

  Ryan a kirúgások nagydumás, mobil szakértője - ügynöke. Nem balfék, sőt nagyon élelmes, ha a fogyasztói kultúra labitintusában kell eligazodnia: őt már nem verik át se pincérek, se recepciósok. Dörzsölt. És tele van feszkóval.

„Szóval neked az a munkád, hogy embereket rúgsz ki! Na, ez aztán jó könyv lenne!”

  De ezen kívül semmije. Nincs fedél a feje felett, legnagyobb ingósága - ha az évekkel korábban egy garázsban otthagyott autóját nem számítjuk - a kerekes bőröndje.

  Az olvasás során előttünk lepergő történetben hősünk többet ül étteremben, autózik vagy járja a hotelfolyosókat, mint ül repülőgépen - ha a történet zajlásának nettó idejét nézzük. Ahogy a repülésről is, a munkájáról is csak mesél, nem látjuk hóhérmunkája közben.

  Lakását feladta, cuccait egy raktába szállíttatta sok évvel ezelőtt, de annak sem fizeti a bérlétét: megválni is lusta volt tőlük. Lemondott minden földi életről. Azt nem tudjuk meg, hogyan vészelte át az elmúlt évtizedeket ezzel a léginomád életmóddal (bár az egészségéről mesél egy keveset: tüdejét kikezdte a sok légkondi, gerincét a sok ülés). Azt látjuk, hova jutott: mindössze futó kapcsolatai vannak, a családját is kerüli, csak húga esküvőjére sikerül lecsalnia őt a családnak az egekből. Egy jellemző karácsonya: londinerekkel, stewardesekkel iszik a hotelszobájában - akik óránként váltják egymást, ahogy a beosztásuk engedi, és akiket valószínűleg évek múlva lát legközelebb. Egyetlen dolog motiválja: hogy mindentudó palmtopjának kimutatása szerint a következő héten meglesz az egymilliomodik légi mérföldje, ami afféle celebbé teszi őt a légivállalatnál és extra kedvezményeket kap érte az utaskártyájára.

First edition cover

  Keserű a könyv humora, mondhatni szatíra, és ennek megfelelően eleinte még jópofának tűnik Ryan, de miután lelepleződik a cinizmusa, valószínűleg nem lesz megnyerő az olvasók zömének.

  A szemünk előtt kezd megzuhanni, pattan el túlsrófolt agya: nem tudjuk, üldözési mániája vagy látomásai erősebbek-e éppen: abban sem lehetünk száz százalékig biztosak, ő vásárolgat-e a hitelkártyáival fura, messzi helyekről, vagy hekkerek játszanak vele. Ő keres-e állást egy rejtélyes cégnél, vagy annak ügynökei vannak az ő nyomában? Az is homályban marad, létezik-e egyáltalán az a cég, ahová bejutni minden hozzá hasonló marketing-gurunak a legnagyobb álma, és így tovább.


(via)

  Lassan szilánkokra törik az egész élete - mint amikor nem is észleljük, hogy egy üvegfal van előttünk: mikor az egy helyütt bereped és szétfutnak a repedések, egyre gyorsabban, hogy háló lesz belőlük, és az egész végül átláthatalan tejüveg-szerű fallá alakul... Talán akkor érzi őt a legközelebb magához az olvasó, amikor legvégül mintegy leleplezi magát, kiderül, milyen roncs is a lelke.

  Filmen az egész történet egy repülő ügynök parányit chaplines élete, a könyvben ez sokkal drámaibb. Hibái (fárasztó bakugrások, túlírt jelenetek) ellenére abszolút ajánlom.

Walter Kirn
Walter Kirn

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr311862362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2010.04.01. 16:04:16

a filmet láttam, nekem tetszett. ugyanakkor lehetett érezni, hogy a könyv sztorija komolyabb, mélyebb, mint az egyébként remek alakítást nyújtó Clooney filmbeli karaktere.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2010.04.01. 17:08:10

@Zetek: miért? a szokásoshoz képest komolyabban foglalkozik a társadalmi problémákkal a film is, a könyv pedig még inkább.

Bell & Sebastian 2010.04.01. 17:14:22

Az év mormonja:
latterdaymainstreet.com/?p=1542

A csóka nem sokat alhat, ez az utolsó könyve:
newyork.timeout.com/articles/books/74403/david-bahr-lost-in-meritocracy-author-interview

Ez a William Law meg a True Church of Jesus Christ of Latter Day Saints reformált egyház alapítója volt, aki megpuccsolta Joseph Smith -et.

Nem könnyű a szektások élete sem, Sóvölgyvárosban.

Hallunk még felőle biztos! :)

greybull 2010.04.01. 18:13:00

egy gazdasági bérgyilkos a globálhumánszférában.

ufó - tardai arc, modoroschan küldi a szlenget 2010.04.02. 01:02:57

az a szobor a hómlesz-ről rendben van ...
"Nincs fedél a feje felett..."

autóstop & 'túrbós' vonatjegy rulzzz ...
na yó, néha repülök isch ... :)))
irány az 1millió km meg minden !!!

www.youtube.com/watch?v=v0Y2g3zOzZM
süti beállítások módosítása