Vendégszerzőnk, Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiai Intézet igazgatójának írása

Ha kilépnek, minket is gyengítenek, ha bent maradnak, minket is erősítenek.

Európa már siratja a briteket. Vezetői zárt ajtók mögött rémülten egyeztetnek az esetleges kilépés lehetséges forgatókönyveiről. A kilépéspártiak közül egyesek már behűtötték a (francia?) pezsgőt. Ám talán még korai lenne inni a medve bőrére. Az is lehet, hogy a múlt héten kiszivárogtatott kilépéspárti előny valójában kontraproduktív lesz, s képes mobilizálni az utolsó pillanatban a – főként fiatal – maradáspártiakat, akik eddig egyébként nem szándékoztak elmenni szavazni.

A magyar kormány bennmaradás mellett érvelő hirdetési kampánya jó alkalom arra, hogy világosan kimondjuk: nem a konzervatív-liberális, jobb vagy baloldali, esetleg kozmopolita-hazaszerető pólusok szerint oszlanak el a kilépést pártolók és az Európa-pártiak. Egyszerűbben: fontos érvei lehetnek a konzervatívoknak a bennmaradás mellett. De most nem a szigetország konzervatívjainak belvilága érdekel.

Sokkal inkább Európa – s benne a mi sorsunk.

Tehát: az európai és a magyar konzervatívok érdeke

Úgy gondolom, az európai és a magyar konzervatívoknak is az az érdeke, hogy az Egyesült Királyság maradjon része az Európai Uniónak. Lehetne ezen álláspont mellett nagyon cizelláltan és részletezően is érvelni. Én most nem ezt teszem.

Egyszerűen csak azt állítom, hogy ha bent tudna maradni az Unióban az Egyesült Királyság, az szükségszerűen más Európát eredményez majd, mint ha kilépnek. A britek ugyanis szemléletmódjuk, politikai kultúrájuk miatt mindig is képesek voltak és lesznek „hűteni” a rendszert, míg kilépésükkel az utolsó olyan európai erős ország távozna az Unió kötelékéből, amely köré csoportosulva képes lehet a konzervatív politikai irányzat valamilyen hatást gyakorolni az öreg kontinens politikailag vak vezetőire.

Úgy gondolom, ez egy olyan evidens állítás, amely mellett nem kell különösebben hosszasan érvelnem. A brüsszeli politikai mérnökösködésnek a brit józan ész és hidegvér lehet az ellensúlya. A józan ész szava az, hogy Európának együtt kell maradnia – mint ahogy az is, hogy a Brüsszel-Strasbourg-Luxemburg-Frankfurt vízfejet le kell építeni. S egy ilyen együttállást leginkább a brit maradás eredményezhet.

De van még egy érvem. Ez pedig úgy szól, hogy ha menthető az Egyesült Királyság európai részvétele, akkor a konzervatív és a radikáljobbos, felelőtlen és populista irányzat közötti választóvonal is világos és egyértelmű marad.

Mert a brit konzervativizmus hagyománya olyan erős, hogy azt nem lehet összemosni sem a UKIP, sem Le Pen radikalizmusával. Ily módon pedig biztosítható az a politikai józanság és intézményes stabilitás, amit Trump európai alteregói már igencsak veszélyeztetnek – sok megtévedt konzervatív szavazót is magukkal rántva. A józan ész brit konzervatív politikájára ezért van égetően nagy szüksége Európának – s nekünk magyaroknak is.