Szerdán jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter, hogy a kormány a balkáni migrációs útvonal lezárulása miatti bizonytalan helyzetben úgy döntött, hogy migrációs válsághelyzetet hirdet az országban. Németh Szilárd szerint a kormány megelőző lépésként rendelte el a migrációs válsághelyzetet, mivel nem tudni, hogy reagálnak a hírre az útvonal egyes országaiban rekedt menekültek: elmondása szerint egyre többen próbálnak Magyarországra jutni.
Az azonban még mindig nem derült ki, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendeléséről szóló törvény melyik pontja alapján hozta meg a döntését a kormány.
A menedékjogról szóló törvényben ugyanis a következő áll erről a témáról:
80/A. §172 (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendelhető el, ha
a) a Magyarországra érkező elismerést kérők száma
aa) egy hónap átlagában a napi ötszáz főt,
ab) két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy
ac) egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja,
b) a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma - a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva -
ba) egy hónap átlagában a napi ezer főt,
bb) két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt vagy
bc) egy hét átlagában a napi ezerhatszáz főt meghaladja,
c) az a) és b) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.
A Police.hu statisztikáit áttekintve világos, hogy az a) pont egyik alpontja sem érvényesül jelenleg, a napi átlag 50-150 illegális határátlépő, alkalmi kiugrásokkal. Ennek megfelelően feltehetően a tranzitzónákban lévők száma sem haladja meg a megadott értékeket. Persze ez nem zárja ki, hogy például a Szerbiában rekedt kétezer migráns megindul a határ felé, de egyrészt még ez sem ütné át a határértékeket, másrészt „megelőző intézkedés” lehetőségéről egészen egyszerűen nem szól a törvény. Szerdán például mindössze huszonheten érkeztek – persze ez nem zárja ki, hogy ma ezren jöjjenek, de az is ugyanannyira feltételezhető, hogy ma tizenöten, holnap pedig csak hárman érkeznek majd. Ez utóbbi forgatókönyv tűnik valószínűbbnek, ha mindenki tartja magát az EU-csúcson tető alá hozott megállapodáshoz.
Marad tehát a c) pont, amely szerint akkor lehet elrendelni a válsághelyzetet, ha „olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti”.
Ez a szöveg eléggé gumiszabály, ha nagyon akarja a kormány, akkor ebbe bele tudja magyarázni, hogy most „olyan körülmény alakult ki”, amely veszélyezteti „valamely település” közrendjét. De érdekes módon, talán gyenge volta miatt még a döntést magyarázó fideszesek sem próbálták a hajánál fogva iderángatni ezt a törvényszöveget, hanem inkább csak az aduászt szedték elő, hogy a magyar családok biztonsága, az forog kockán.
Nem bánom, ha mondjuk a kormány tud valamit, amit mi nem, és ezért szeretné megerősíteni a határt. Sőt, még azt sem bánom, ha a Fidesz csak próbálja megint a közérdeklődés homlokterébe visszarángatni az akut, déli határon jelentkező válságként lassan megoldódni látszó migrációs kérdést, amivel kibekkelte az elmúlt évet belpolitikailag. Legyen. Csak az zavar, hogy immár sokadik alkalommal fordul elő, hogy a látszatra sem adva, a saját maguk által hozott törvényeket sem tartja be a kormány.