Másfél évtizede adott utoljára interjút, de Rosta Máriát így is mindenki ismeri a magyar művészeti és politikai elitben; sőt, az ország egyik legnevesebb és félelmetes hírű háttérembereinek egyike. A Zikkurat Produkciós Iroda vezetője a Mandinernek elmeséli, hogyan lett belőle a Szörényi-Bródy színpadi életmű egyszemélyes gondozója, hogy milyen rideg üzletember volt Gyárfás Tamás már évtizedekkel ezelőtt is, de még Tasnádi Péter és Bayer Zsolt is feltűnik a színen. Miért utálta eredetileg Alföldi Róbertet? Ki antiszemitázta le a zsidó származású producernőt? Miért nevezte a neológ főrabbi liberálisnak a konzervatív Szörényit? Miért van szükség idén augusztusban egy újabb királydombi István, a király-bemutatóra? Kiderül nagyinterjúnkból.

„Az elmúlt harminckét évben ki volt fontosabb önnek, Szörényi vagy Bródy?

Bródy egyszerű képlet. Az első pillanatban olyan volt, amilyen ma is. Letisztult, követhető, változatlan identitású ember, változatlan célkitűzésekkel és intelligenciával. Tisztán olvasható könyv, nincsenek benne meglepetések. 

Leventénél vannak?

Ajjaj! Ő aztán nem egyszerű képlet. Rettenetesen sokat változott, amióta ismerem. Emberileg is, de szerintem a színpadi művei is mind jobbak, mint az István. Átkomponáltabbak, zenedramaturgiailag is jobbak. Persze nem csoda, hogy az István lett a legnépszerűbb: megfelelő lélektani pillanatban jóval többet mutatott önmagánál 1983-ban,ráadásul mind közül ez a legbefogadhatóbb.

Amikor Szörényi az elmúlt ciklusban elkezdte nyíltan kritizálni a Fidesz-kormány kultúrpolitikáját, azt ön könnyen fogadta be? Valószínűleg nehezebb volt állami támogatást szerezni egy-egy produkcióra...

Egyáltalán nem is kértem állami támogatást az előző ciklusban. Semmire nem pályáztam. Meg is mondtam ezt Balog Zoltán miniszternek: »Azért nem kérek, hogy Levente nyugodtan szidhassa magukat«.

Ön is prüszköl a jobbos kultúrpolitikától?

Nem foglalkozom vele. Nem vagyunk része a holdudvarnak. 

Az SZDSZ-MSZP holdudvarához sem tartozott?

Nem. 

Azért Puch László csak kijárta a kérésére Medgyessynél, hogy hívja fel Nastasét – így jutott ki az István, a király Csíksomlyóra 2003-ban.

Ez igaz, de Puch Lacit rövid gatyás kora óta ismerem. Annak pedig, hogy a politikai és gazdasági elitet megismertem, mint mondtam, a Fonográf klub az oka. Ennek ellenére sosem voltunk extrán támogatottak. A szocialisták alatt sem. Amúgy persze tapasztaltam, hogy azt hiszik az emberek: egy zsidó származású producer biztos automatikusan a balliberálisokhoz tartozik. 

Nem tartozik?

Dehogy tartozom!”

Stumpf András interjúját híroldalunkon olvashatják.