Miért ne vitázhatnánk a halálbüntetésről?
2015. április 30. írta: dobray

Miért ne vitázhatnánk a halálbüntetésről?

halalbuntetes_1.jpg

A halálbüntetést tiltják a Magyarország által aláírt nemzetközi egyezmények; a halálbüntetés embertelen; a halálbüntetés nem rettent el; a halálbüntetés az élethez való jog megsértése; a halálbüntetés nem keresztényi, mert a Tízparancsolat azt tanítja, hogy „Ne ölj!”; a halálbüntetést még Ferenc pápa is ellenzi, csak a populista Orbán Viktor próbálja helyreállítani reputációját a nép körében, vállalva az Európából való kirekesztés ódiumát. De vajon nem lehet-e párbeszédet folytatni egy kérdésről, függetlenül attól, hogy milyen egyezmények kötelező érvényűek ránk nézve, tényleg elveszíthetetlen-e az emberi méltóság, és nem léteznek-e olyan határhelyzetek, amikor mégiscsak érdemes volna megfontolni a halálbüntetést?

A halálbüntetésnek akkora irodalma van, hogy az alexandriai könyvtárat meg lehetne vele tölteni. A pro és kontra érveket sokszor, sokan kivesézték, és függetlenül attól, hogy a hazánk által elfogadott, aláírt nemzetközi egyezmények tiltják, miért is ne lehetne róla vitázni? Az egy dolog, hogy manapság a nemzetközi egyezmények tiltják és így nincs igazi tétje a dolognak, de más esetekben a liberálisokat és progresszíveket nem tartja vissza egy-egy kérdés napirendre vételétől az, hogy az aktuális törvényi szabályozás alapján nincs gyakorlati értelme nekilátni a kivesézésnek. Csak azt tudom gondolni, hogy ha a törvény megfelel a haladás elért eredményeinek, akkor ellenzik a napirendre vételt, ám ha a törvény még nem zárkózott fel a haladáshoz, akkor támogatják.

Persze nem szerencsés, hogy Orbán Viktor így, két lábbal beleszállt az EU egyik érzékeny pontjába, amikor amúgy sem jófiúként vagyunk számon tartva a „nemzetközi közösségben”. Azt azonban nem értem, miért vannak úgy felháborodva sokan, hogy a kormányfő „megnyitott egy lezárt kérdést”. Illetve értem: azt remélték, hogy a haladás erői már leszámoltak a halálbüntetés kérdésével és az eltűnt a történelem süllyesztőjében. Na de kérem, a párbeszéd és a kritikai gondolkodás hívei részéről mégiscsak fura lenne, ha nem állnának a párbeszéd elébe halálbüntetés-ügyben!

Valószínűleg újat senki nem tud mondani: a viták pro és kontra érvei ismertek, legyen szó elrettentő hatásról, a halálbüntetés antihumanista mibenlétéről, szükségességéről/szükségtelenségéről; arról, hogy visszafordíthatatlan s esetében sem zárható ki a justizmord lehetősége; illetve hogy – elvontabb szinten – egyáltalán mi a büntetés célja; a mellékes-cinikus vonalon pedig az, hogy gazdaságilag megéri-e. Feleslegesnek tartom megint végigmenni ezeken a kérdéseken, így az ügyben Tóth J. Zoltán nagyszerű, 2003-as összegzéséhez utalnám az olvasót. Mindenesetre egyáltalán nem olyan egyértelmű, hogy a halálbüntetést ellenzőknek van igaza ezen pontokban, ugyanakkor olyan ismeretelméleti vákuummal van dolgunk, hogy pusztán felmérések, kutatások segítségével, szociológiai szempontból nem tudjuk eldönteni, úgymond hatékony-e a halálbüntetés. Mélyebbre kell néznünk.

Biztos, hogy egy keresztény nem lehet halálbüntetés-párti?

A fejvesztést kereszténységgel összeegyeztethetetlennek tartók is kemény kihívásokkal állnak szemben. Avery Dulles jezsuita bíboros a First Things 2001 áprilisi számában megjelent tanulmányából (teljes magyar fordítás a 2015-ös Miles Christi Évkönyvben, annak részletei a Mandineren olvashatóak) kiderül: egyrészt nem mutatható ki, hogy Jézus ellenezte volna a halálbüntetést, másrészt a katolikusok esetében a Biblia nem egyedüli autoritás, a Szenthagyomány pedig egyértelműen halálbüntetés-párti. Ez annyit tesz, hogy halálbüntetés-pártiak voltak a ma oly sokat hivatkozott, példaképnek tartott ókeresztények, halálbüntetés-pártiak voltak az egyházatyák, halálbüntetés-pártiak voltak a középkori kánonjogászok és teológusok, halálbüntetés-pártiak voltak a pápák és számos szent, 1929 és 1969 közt pedig a Vatikánvárosi Állam büntetőtörvénykönyve halálbüntetés rótt ki arra, aki merényletet akart elkövetni a pápa ellen.

XII. Piusz a szokásos érvek további tisztázásaként úgy fogalmazott, hogy amikor az állam a végrehajtó hatalmánál fogva halálbüntetést ró ki, nem uralkodik az ember élete felett; pusztán elismeri, hogy a bűnöző egyfajta morális öngyilkosság által megfosztotta magát az élethez való jogtól.

Mindez nem azt jelenti, hogy egy katolikusnak halálbüntetés-pártinak kell lennie. II. János Pál pápa határozottan ellenezte a halálbüntetés gyakorlati alkalmazását, minthogy vannak megfelelő börtönök a társadalomból kiiktatandó személyek elzárására, az állam elméleti jogát a halálbüntetés kirovására azonban nem vonta kétségbe. XVI. Benedek leszögezte, egy katolikus szabadon dönthet a kérdésben: ellene vagy mellette van.

Az viszont a Szenthagyomány egyöntetűségébők következik, hogy a halálbüntetést ellenzők nem mondhatják: aki halálbüntetés-párti, az keresztényietlen, s megszegi a „Ne ölj!” parancsát – ami amúgy nem abszolút, hiszen például a jogos önvédelemre sem vonatkozik. Nem valami premodern hippi pacifizmusról van tehát szó, a Biblia és a keresztény hagyomány nem a teljes leszerelés előfutára. (Minderről már értekezett Megadja Gábor is a Konzervatóriumon.)

Elveszíthető-e az emberi méltóság?

Függetlenül a kaposvári gyilkosságtól és Orbán Viktor szándékaitól, két szempontot szeretnék megfontolásra ajánlani. Az egyik az emberi méltóság kérdése: ugyan neokantiánus világban élünk, s így azt tartjuk, az ember szabadnak és egyenlőnek születik, az emberi méltóság pedig elidegeníthetetlen; talán mégiscsak el kellene gondolkodnunk azon, hogy akár szabadnak és egyenlőnek születünk, akár nem (szerintem sem szabadnak, sem egyenlőnek nem születünk, szabaddá válhatunk, egyenlőkké meg nem), az emberi méltóság elveszíthető, eljátszható. Ha az emberi méltóság nem játszható el, akkor minek is van büntető törvénykönyvünk? Persze nem fogunk végigvezetni itt egy  filozófiai eszmefuttatást: megmaradunk a populista, faék egyszerűségű párhuzamalkotás szintjén. Úgy látom: az eljátszhatatlan emberi méltóság olyasmi gondolat, mint a feltétel nélküli alapjövedelem.

Emberi méltóságunk megőrzésének akkor van tétje, ha az elveszíthető; és a szociális háló is annyira legyen erős és sűrű szövésű, hogy azért ne tartson fenn mindenkit mindenáron. Mégis csak motiváló hatású, ha látjuk, hogy át lehet szakítani, ki lehet esni rajta. A közel-keleti események folyamatosan emlékeztetnek rá minket, hogy az emberi méltóság elvehető, s nyomában az emberi jogok is éppenséggel elidegeníthetőek, semmibe vehetőek – ezért kell védeni az emberi méltóságot és az emberi jogokat (most tekintsünk el attól, hogy részemről nem értek egyet a kortárs emberi jogi katalógusokkal).

Határhelyzetek: a halál, mint addicionális büntetés

A másik szempont konkrétabb, és a fentebb ajánlott tanulmányból idézem. A halálbüntetés kérdése – hogy megidézzük Carl Schmitt szellemét – a határhelyzetekben élesedik ki igazán. Hogy egy gyilkos amúgy megérdemelné, hogy cserébe kivégezzék, az világos; mégsem kell feltétlen a halálbüntetést az egyetlen arányos és szóba jöhető büntetésnek tartani vele szemben, még halálbüntetés-párti szempontból sem. Szóval a gyilkosság ilyen szempontból nem határhelyzet.

Ellenben határhelyzet az 1987-es, Elba-szigeti börtönlázadásé. A lázadást a hatóságok sikeresen leverték, „ám a lázadás vezetőjével, Mario Tutival nem tudtak mit csinálni. Tutit ugyanis addig már háromszor ítélték életfogytig tartó fegyházbüntetésre, és ő nyíltan közölte a hatóságokkal, hogy nem aggódott a lázadás miatt; úgy volt vele, hogy ha nem sikerül, akkor legfeljebb negyedszer is életfogytiglanra ítélik. A halálbüntetés-pártiak szerint tehát mindenképpen szükséges egy addicionális büntetés; ha először csak az életfogytiglant alkalmaznánk is, de a visszaesést, a börtönben elkövetett hasonló bűncselekményeket is tudnunk kell valamivel fenyegetni, hogy akkor is legyen valami, amit a bűnöző elveszíthet, ha a puszta életén kívül már semmi mással nem rendelkezik. Ez utóbbi tétellel azonban (mármint hogy az életfogytiglanra ítélt bűnözőnek csak a puszta élete maradt és azon kívül nincs mit veszítenie) az abolicionisták nem értenek egyet. Szerintük az ilyen elítéltet nemcsak az élete elvételével lehet fenyegetni, hanem olyan dolgokkal is, amelyek a börtönbeli kényelmére, lehetőségeire vonatkoznak. Így például az elítéltnek nem mindegy, hogy írhat-e és fogadhat-e levelet, beszélhet-e időnként a családtagjaival, fogadhat-e látogatókat, sportolhat vagy művelődhet-e, ezen lehetőségek megvonása által tehát a börtönön belül is lehet büntetni – anélkül, hogy az elítéltet életének elvételével fenyegetnénk. Pálinkás György ennek cáfolatára élő példaként hozza fel Richter Richárd esetét, aki három börtönőrt és egy rabtársát ölte meg szökési kísérlete során, neki tehát a börtönbeli jutalmak megvonása nem volt eléggé fenyegető. És ez nem csak Richterre igaz: a szabad élet reményének csábítása sokkal nagyobb, mint amit holmi beszélőmegvonással való fenyegetéssel ellensúlyozni lehetne”.

Nincs problémám a halálbüntetés széles körű tiltásával, de végső soron értelmét látom a halálbüntetésnek − egyes szélsőséges esetekben. A vita mérlegének serpenyői közül egy ezredgrammal súlyosabb a halálbüntetésé. A fent bemutatotthoz hasonló határhelyzetek esetében valóban jó lenne elgondolkodni azon, nem lenne-e érdemes újra felfüggeszteni Damoklész kardját a brutális tettekre készülők fölé. Az elvi igenlésben és az emberi méltóság elveszíthetőségének ügyében hajlíthatatlan vagyok, minden másban ugyanakkor meggyőzhető. Nyugodtan lehet vitázni és párbeszédet folytatni a halálbüntetésről, minden időben, mindenkor.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr997413978

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Szilvay Gergely: Miért ne vitázhatnánk a halálbüntetésről? 2015.04.30. 11:00:01

Nincs problémám a halálbüntetés széles körű tiltásával, de végső soron értelmét látom a halálbüntetésnek − egyes szélsőséges esetekben.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Robinzon Kurzor 2015.04.30. 16:51:50

Kicsit jobban utánaolvasva (5 perc) ennek a börtönben gyilkoló Richter Richárd sztorijának eléggé egyértelmű, hogy nem a halálbüntetés mellett, hanem ellene szóló érvvel állunk szemben.

Egyrészt maga a tény, hogy akkoriban volt halálbüntetés, mégsem tartotta vissza.

Másrészt pedig a motiváció: RR kifejezetten azért hajtotta végre tettét, mert ezért majd biztosan felakasztják. Meg akart halni, és mivel öngyilkossági kísérletei nem sikerültek, így intézte.

Késes Szent Alia 2015.04.30. 17:23:40

@Robinzon Kurzor: A Germanwings-pilóta kapcsán olvastam, hogy ez egy létező jelenség (suicide by proxy egy fajtája), ha az illető maga nem meri vagy nem tudja megtenni.

www.uni.edu/vanworme/murder-suicide.html

Arthur Bloch 2015.04.30. 18:20:46

Viktor úrnál olyankor kell vitát nyitni,amikor vagy előre tudni: meddő lesz a polémia/EU, vagy pl.: a bevándorlási ügy, amikor az irányított kérdések eleve azt hozzák ki: amit ő akar, azaz mindkét esetben a cél: a gyűlölködéssel, a nemzethy-eskedéssel belpolitikai téren javítani a saját renomén...Summa: Megosztás az EU-val szemben és a hatalom megőrzése itthon. Ez az emberforma sosem lesz nyílt, őszinte és korrekt.

Pelso.. 2015.04.30. 19:12:06

Mert baromság céltalanul és vég nélkül vitatkozni.

Nagyobb eséllyel lenne értelme vitatkozni a MET szerződések és az MNB-s alapítványok után járó évekről, majd egyszer, talán.

vajdasagi 2015.04.30. 20:28:38

A nagy többség igen helyesen elküldte a francba a szerzőt ezzel az ötletével.

Én még annyit adnék hozzá: dobray szégyellje magát.

Vagy megvezették/manipulálták őt, és ezért épp erről irkál, vagy ő akar minket manipulálni, hogy ezzel foglalkozzunk, mert addig is nem a hazánk jobbítására koncentrálunk (ami adott esetben a mostani rezsim megrendszabályozása/leváltása lenne). Elég kár, amikor a haza jobbítás ebből áll, de hát most kétségtelenül ez a helyzet. Most épp a béna kacsa vergődik. A Gyurcsány is ilyen státuszában mindenféle baromságot bedobott időnként a közbeszédbe. Emlékszem, még táncolt is...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.04.30. 20:30:19

"Emberi méltóságunk megőrzésének akkor van tétje, ha az elveszíthető"

Nagyon mély igazság! Ebből simán levezethető a halálbüntetés.

@Helyes Írás:

+1

Nyekenyóka · http://www.hir24.hu/elet-stilus/2014/02/19/itt-a-bizonyitek-a-netes-trollok-pszichopatak/ 2015.04.30. 20:47:03

Orbán azt mondta a legutóbb, hogy ő semmilyen körülmények közt nem híve a halálbüntetésnek, vagyis egy esetleges nemzetközi vitánál ő a "nem támogatom"-ot pártolná. Elvileg..

De akkor mi a nyavalyáért hozta most ezt elő a trafikos gyilkosság után???

sztd 2015.04.30. 21:40:41

@Counter: Ez esetben s.k. bérelhet egy helyet, s.k. építhet valamit a tundra közepén, és s.k. üzemeltetheti az egységet, hogy a saját állampolgárai között rendet tartson.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2015.04.30. 22:01:19

Őszintén megmondom, nem olvastam el a posz nagy részét. Mert ebben az esetben nekem elég volt látni annyit, hogy igen, bizony, vitázni lehet szinte mindenről, ezt a fura jelenséget hívják szólásszabadságnak. Az EU urai nyilván nem szeretik látni azt, amikor valaki mást gondol, mint amit ők megengednek, de amikor kapásból megüzeni nekünk egy öntelt politikus, hogy "Harc lesz.", csak azért, mert az országunk vezetője, sok állampolgár visszatérő véleménynyilvánítását illő módon meghallva annyit mond, hogy a kérdésről még majd lehet beszélni valamikor, hát ez nekem elég durva. Ma, azt hiszem, összesen két dolog ügyében tiltja a törvény a szólásszabadságot: nem mészároltak zsidókat a nácik és nem volt szovjet elnyomás. Még csak nem is arról kezdeményezne valaki vitát, hogy öljük-e le a kisebbséget, hanem annyit mondtak, hogy az elvetemült gonosztevőket a példamutatóan demokratikus USA mintájára halállal büntetni elméletileg lehetséges, és nem tilos vitázni erről. Aztán hogy a vita továbbra sem vezet döntésig, vagy hogy az EU urai meg sem hallgatják az esetleg hozzájuk is eljuttatott véleményeket, az már külön kérdés.

tisztapista 2015.04.30. 22:38:38

Ma már arról is nehéz TUDOMÁNYOS alapon ÉRVEKET ÉS TÉNYEKET felsorakoztatva vitatkozni, hogy a homoszexualitás veleszületett, genetikai valami, vagy választható szokás. Vagy betegség. Vagy aberráció. Vagy mittudoménmi.

De vitatkozni már lassan nem lehet, mert Európa végletesen polkorrekt lett. És akkor jön a halálbüntetés kérdése, amit Orbán felhoz, és az Euróratyi Unió minden szintjén mindenki kényszert érez, hogy beszóljon, és gyorsan elhatárolódjon a patásorbántól.

És így lesz az Egységes Európa ideológia velejéig romlott, diktatorikus lázálom, néhány ezer agyament politikus és bürokrata sikeres manipulációjának szörnyszülöttje.

Szindbad 2015.04.30. 22:55:03

@tisztapista: Már miért ne lehetne vitatkozni?

ember100 2015.04.30. 22:57:35

@Androsz:
Helló !

Nem igazán értelek hogy mit akarsz mondani .
NEM ez a szólásszabadság, ennyi erővel ha fradista vagy miért ne lehetnél lila fehér mezben a pályán mint focista ,szólásszabadság van :)
Beléptünk egy csapatba EU .
Ennyi erővel arról is beszélhetnénk hogy szabad-e otthon pálinkát főzni (jövedéki adó fizetés nélkül ) vagy lopni sikkasztani :)
Mit gondolsz ?

Furusina 2015.04.30. 23:24:57

Álláspontom szerint (meddő) vitát bármiről, bármikor lehet folytatni. Ez esetben a szokásos pimasz cinizmus ott bujkál, hogy úgy van fölvezetve a téma, mintha a vitának volna bármi tétje. Ma Uniós országként nem vezethető be a halálbüntetés, a nemzetközi jogi szerződések miatt. És nem erkölcsi, vagy vallási,, netán az EU libsi terrorja a fő ellenérv, hanem a tévedés lehetősége. Lehet azt mondani, hogy a különösen kegyetlen visszaeső gyerekgyilkos eljátszotta az emberi méltóságát, de ha tévedünk, akkor mindez mégsem érvényes rá, tévesen vonatkoztattuk rá e hangzatos morál filozófiai érvelést.

Egyallampolgar 2015.05.01. 00:03:02

@tisztapista:
Átkozottul nagy tévedésben vagy. A halálbüntetésről nem érdemes vitatkozni az EU-ban, mert pont annyi értelme van mint vitatkozni azon hogy a Föld kering a Nap körül vagy fordítva.

Szerencsére hazánkban még vannak akik emlékeznek a történelemre. Nem a szólásszabadságban nőtt hungarista félkegyelműek meséire, hanem a társadalomtudományra. Bizony amikor az államnak jogában állt embert ölni akkor utána patakokban folyt a vér. Megölik ha gyilkos, aztán a túl sokat lop, aztán ha beismeri hogy sokat lop, ha embertársaira tör, aztán ha az állam ellen vét, aztán ha nincs velünk ezért ellenünk van.

Talán túl kéne lépni ezen a szinten már.

Arcade Macho 2015.05.01. 00:19:39

itt nem a halalbuntetesrol kellene vitazni, hanem hogyha mar kinyuvasztjak, akkor a szerveit felhasznaljuk-e vagy nem

Arcade Macho 2015.05.01. 00:23:10

Szita Bence gyilkosait miert is kell eletben tartani amugy?

habar a boriben ugyis kicsinaljak az ilyen hulladekokat, en ha bekerulnek kegyelmeskent tutti az ilyeneket eltennem lab alol attol fuggetlenul hogy az allibsik mit pofaznak rola

annamanna 2015.05.01. 00:48:32

@Robinzon Kurzor: Hát ez az. Aki öl, annak a saját élete sem számít. Mert senki sem szereti jobban az embertársait, mint önmagát, vagy önmagát jobban, mint az embertársait. Aki mást nem tisztel, az magát sem tiszteli. Néhány napja egy sorozatgyilkos felkötötte magát a börtönben, de már eddig is meg akart halni, több öngyilkossági kísérlete is volt. Szerinte a halál után nincs semmi, megeszik a kukacok és kész.

Tehát a halálbüntetésnek nem sok visszatartó ereje van annak a számára, akinek eleve nem számít az emberi élet.
Esetleg a szégyen többet számít. Ha minél nagyobb körben éri megvetés, minél nyilvánvalóbb a szembesülése azzal, hogy mit csinált. Az ókorban és középkorban ezért volt divat a nyilvános ítélethozás, a nyilvános kaloda és a nyilvános kivégzés.
Ezzel szemben ma annyira védik a személyiségi jogokat, hogy se az arcát nem mutatják, se a nevét nem írják ki a gyilkosoknak, például az agárdi babagyilkos családnak vagy most ennek a B. Péternek. Pedig nem ártana megtanulniuk szégyenkezni.

A másik, ami számít - ha ő maga, tehát a gyilkos minél kevésbé érezheti magát bárki más áldozatának. Ennek példájaként a Táncos a sötétben c. filmet hozom fel, ahol a főszereplőt gyilkosságért felkötötték, de ő maga valójában sokszorosan áldozat volt.
Politikailag is van ennek jelentősége, amikor egy hírhedt politikust kivégeznek, azzal mártírt csinálnak belőle és megteremtik a kultuszát.

A harmadik, ami számíthatna, az anyagi felelősségvállalás, tehát a "jószágvesztés". Erre a magyar törvénykezésben egyetlen konkrét példát tudok: www.sonline.hu/somogy/kek-hirek-bulvar/a-szulok-fajdalman-nem-enyhit-a-karterites-330754

"Addig sem más van napirenden, ugye ... mindenféle kényes ügyek a bedőlt brókercégektől kezdve, Paks"-őn át Mészáros uramékig, hogy csak hármat említsek."
Szerintem a téma konkrétan azért lett bedobva, mert Pintér Sándornak most le kéne mondania. Konkrétan erről van elterelve a figyelem. Plusz hogy az államnak mekkora jóvátételt kéne fizetnie Fruzsina családjának. És úgy általában azt kéne kibeszélni (mármint a kormányzattal nyilvánosan megbeszélni), hogy úgy általában a trafikügyek milyen botrányosak. Szerintem nem Paksról, a brókercégekről meg Mészáros Lőrincről megy a terelés, hanem konkrétan Pintér miniszteri székéről.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2015.05.01. 00:51:57

@ember100: "Ennyi erővel arról is beszélhetnénk hogy szabad-e otthon pálinkát főzni (jövedéki adó fizetés nélkül )"

Ezt most komolyan gondolod? Már miért ne beszélhetnénk erről? Az állam, azon felül, hogy valamennyire megpróbál megvédeni bennünket a saját hülyeségeink egynémely következményétől, a jövedéki adó és a pálinkafőzés ügyében is kénytelen társadalmi párbeszédeket és bizottsági üléseket tartani, ha kellő határozottsággal azt követeljük. Az az alkotmánybírósági döntés, amely szerint költségvetési ügyben népszavazás nem kezdeményezhető, nem tette lehetetlenné egy adótörvény módosításáról szóló népszavazás kiírását sem.

A baj itt az, hogy beléptünk egy csapatba, amely azt mondja, hogy mindenkit megillet a szólásszabadság, és amikor mi szólni merünk olyanról, ami nekik nem tetszik, akkor megfenyegetnek, esetleg megfenyítenek bennünket. Fontos, és nem csak nálunk szóba kerülő kérdésről van szó, és ELMÉLETILEG mi ugyanolyan joggal kezdhetünk vitát egy uniós alapszabály ESETLEGES megváltoztatásáról, mint a németek vagy a franciák. A gyakorlatban viszont ránk szóltak, hogy még csak beszélgetnünk sem szabad a dologról, azért, mert az uniós alapszabály ellenzi a halálbüntetést. Vagyis van egy szabály, amelynek a megváltoztatásáról azért tilos beszélni, mert már van a szabály, punktum. Persze ha egy a többieknél egyenlőbb ország mondaná, hogy esetleg változtatni kellene a szabályon, az máris más lenne.

Itt csak ez a problémám, és meggyőződésem, hogy ez a probléma sokkal fontosabb annál, hogy a halálbüntetés helyes lenne-e, hasznos lenne-e. Itt már megint az történik, hogy az EU megmutatja a diktatórikus oldalát, miközben folyton a demokráciáról ugatnak. Persze, tudjuk, hogyan mennek a dolgok a nemzetközi politikában, de akkor sem hagyható szó nélkül. Ilyenkor mindig vannak sötét emberek, akik csak annyit képesek észrevenni, hogy Orbán valamilyen feddésben részesül, és milyen jól pórul járt a kis diktátor, hehe. Pedig itt azt kellene látni, hogy mindannyiunkat, az egész országot legyintik pofán, igazságtalanul és képmutatóan. Pedig itt mindössze annyi történt, hogy a miniszterelnök egy kedélyeket felborzoló gyilkosság miatt újra előkerült témára annyit mondott, hogy jó, majd még beszélünk róla. Azért, hogy az embereket lenyugtassa kicsit. Egy hónap múlva már senki sem fog emlékezni erre az egészre, de az EU ennek ellenére nem mulasztja el a pofon legyintést, emlékeztetve bennünket a "csapatban" érvényes alapszabályra, miszerint mi örüljünk annak, hogy bevettek.

Akik a diktátoroktól, ellensúlyozhatatlan hatalomtól félnek állandóan, azoknak ez nem tűnik fel? A diktátorra nem az lesz ráírva, hogy "én vagyok a diktátor". Nem is kell, hogy császárnak vagy birodalmi kancellárnak hívják, elég annyi, hogy mindenki neki engedelmeskedik. Vagy azoknak, akik őt mozgatják.

ember100 2015.05.01. 01:16:46

@Androsz:
Helló !

De ember miről beszélünk , a halálbüntetés "belengetéséről " !
Ennyi erővel az evolúcióról vagy a pedofíliáról is beszélhetünk , pontosabban "napirenden " tarthatunk egy konzultációt !
Ami igazából azt jelenti hogy tervezzük , átnézzük a halálbüntetést, különben minek lenne napirenen,
Érted nem beszélünk olyasmiról ami jó és nem akarjuk megváltoztatni .
Csakhogy ezek elég egyértelmű dolgok, nem sok mindent lehet ezeken változtatni , megbeszélni.
És igen örüljünk hogy beléphettünk az EU ba mert végre a nyugathoz tudunk tartozni , arról nem is beszélve hogy még jó pár évig több lóvét kapunk mint amennyit befizetünk , és akkor még a vámúnióról , szabad kereskedelemról nem is beszélek.

lezsír (törölt) 2015.05.01. 03:09:04

Gumicsont ez a téma, most a fidesz-kdnp-nek arra van szüksége, hogy az emberek ilyen meddő, elméleti vitákat folytassanak, ahelyett hogy a közelmúlt botrányaiból vonnának le tanulságokat. Földmutyi, trafikmutyi, manyup mutyi, brókermutyi kormányközeli elkövetőkkel, közveszerzési mutyi, kormánytagok ingatag székei, médiaháború (Habony-Simicska), Paks, Jobbik erősödése, törésvonalak a Fideszben.

Prinzessin Erbsen 2015.05.01. 06:53:18

véleményem szerint, a halálbüntetés csak növelné a bűncselekmények súlyosságát, mert egy bizonyos határ után már nem számít, hiszen egy embert csak 1x lehet felakasztani, akármennyi bűncselekményt követ el.
A bűncselekmények megelőzésére egyetlen lehetőség van: az ha a bűn nem marad felderítetlenül, ha nem lehet megúszni.

A konkrét esetről az a véleményem, hogy Orbán megint bedobott egy gumi csontot, ami láthatólag be is jött neki.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.05.01. 07:28:48

@Androsz: "A baj itt az, hogy beléptünk egy csapatba, amely azt mondja, hogy mindenkit megillet a szólásszabadság, "

Meg azt is mondja, hogy nincs és nem is lesz halálbüntetés.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.05.01. 08:12:33

@Prinzessin Erbsen:

Elterjedt és jogos is az érvelés, egyetlen bibi van csak: ahhoz, hogy egy bűn nem maradjon felderítetlen, olyan szigorú rendőrállamra lenne szükség, totális megfigyeléssel, ami jelenleg legalábbis mindenkinél kiverné a biztosítékot.

Gondolj csak pl. a családon belüli erőszakra, kisgyermekek szexuális molesztálására vagy a vakkomondoros esetekre stb. Ezek biztos felderítésére szükség lenne minden lakás minden helyiségének, sarkának totális bekamerázására és folyamatos figyelésére.

Biztos ilyesmire vágysz?

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2015.05.01. 08:38:53

Minek vitatkozni ezen? csak vita a vita kedvéért
ha a bíróságok jol itelnenek nem lenne kozharag.
3 ev egy pofonért....pedofil vagy nemi eroszak 5 év?pl.

amugy meg szomorú h Orbánnak ennyre futja....ahelyett h kormányoznak gumicsont dobalassal beérik

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.05.01. 08:53:41

@FILTOL:

Nemi erőszakért szerinted csak 5 év jár? (Most nem olyanra gondolok, amikor a nő később meggondolja magát és erőszakot kiált).

Minimum 8 év, plusz az az eljárás, ami azt hiszem, az USA-van vagy Nagy-Britanniában van: bárhová költözik, a lakosság feltűnő tájékoztatása arról, hogy szexuális bűnöző költözött a településre - plakátokon, a helyi sajtóban, televízióban stb.

Esetleg önkéntes alapon fizikai kasztráció, ami után elmaradhat a megbélyegzés.

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2015.05.01. 09:12:26

@FILTOL: "3 ev egy pofonért....pedofil vagy nemi eroszak 5 év?pl."

Nemrég beszéltem egy olyannal aki közmunkára ítélteket felügyel. Volt olyanja, akit simán hangoskodásért közmunkára ítéltek,meg olyan is aki késsel megszurkált valakit és kapott 50 nap közmunkát.
Vicc, mennyire szórnak a bírói ítéletek.

Jazo 2015.05.01. 09:45:36

Szerintem ebben az esetben is a demokráciának van helye, vagyis népszavazást kellene tartani minden EU-s országban erről.

Amúgy meg elég álszent hozzáállás, hogy csak a gyilkosok életét védik az egyházak és a különböző emberi jogi szervezetek, az áldozatokét pedig egyszerűen leírják. Szerintük a gyilkos élete többet ér mint az áldozatáé, áldozataié. Ott van pl. az Anders Behring esete. 77 embert ölt meg és most egy "nyári táborban" él olyan körülmények között, amit mondjuk nagyon sok közép-európai ember megirigyelhet. Ráadásul ott még életfogytiglani ítélet sincs, szóval mondjuk 30 év múlva kiszabadulhat és újra megölhet bármennyi embert.

Jelenleg szinte az számít bűncselekénynek, ha megtámadnak és védekezni merészelsz, vagy meg akarod védeni a családodat, vagy az értékeidet a bűnözők ellen. Ez az egész olyan mintha eldobnánk a túlélési ösztönt, ami idáig életben tartotta az emberi fajt.

Szerintem vissza kellene állítani a halálbüntetést és alkalmazni is minden esetben, ahol valaki más életét elveszi szándékosan, előre megfontoltan. Emellett meg kellene állítani azt a folyamatot, amiben a börtönöket egyre komfortosabbá teszik. Aki oda bekerül annak nincs joga jobb körülmények között élni, mint sok becsületes szegény ember. Legyenek 1-2 fős cellák, ne legyen tömegnyomor, de minden más szempontból csak a minimumot kapják. Dolgozzanak, teremtsék elő az anyagiakat, ami fedezi a börtön költségeit.

teleorman 2015.05.01. 10:02:28

"Dobray" írása bizonyíték arra, hogy okosság és butaság jól megfér egyszerre, egyetlen kis buksiban. Dobray jól ír és jól, logikusan érvel, jól kiválasztott példákra támaszkodva, tehát okos. Dobray nem látja - vagy akarja látni - hogy egy álkérdésről folytatandó álvitára buzdít, melyet a politikai manipuláció boszorkánykonyhájában főztek ki, sokkal fontosabb viták elől elvonva a kommunikációs teret. Dobray tehát buta.

Tristee 2015.05.01. 10:15:00

Lehet vitatkozni a halálbüntetésről, pontosabban a halálbüntetés hazai bevezetéséről (visszaállításáról) - csakhogy ez terméketlen vita lenne, tekintettel arra, hogy EU-s ország ezt a büntetést nem alkalmazhatja.

Tehát erről a kérdésről ebben a kérdésben annak célszerű vitáznia, akinek nincs jobb dolga, unatkozik, tájékozatlan, másokat akar provokálni, avagy politikai haszonlesésben utazik.

Epokit Drive 2015.05.01. 10:43:29

@teleorman: "sokkal fontosabb viták elől elvonva a kommunikációs teret. Dobray tehát buta."
Avagy aljas, amennyiben szándékosan asszisztál ehhez a szégyenletes kommunikációs kísérlethez. Mert beszélni tényleg bármiről lehet, csakhogy egyszerűen tudjuk, miért nem beszélünk temetésen főzésről, miért nem ábrándozunk felelős döntéshozóként irracionális és időszerűtlen kérdésekről stb. Nekem ez fáj leginkább, ez a "világvesztés", hogy úgy tűnik, Ovi nem köztünk él, nem minket képvisel, nem vesz észre. És a hülyék, akik pedig _ezt_ nem veszik észre, és még támogatják. A józan ész vértanúsága ez.

Késes Szent Alia 2015.05.01. 13:32:43

@Epokit Drive: A szándékos asszisztálást nem lehet tőle elvitatni, de lehetséges, hogy a szerző meggyőződése szerint jó célokat szolgál.

Nézd meg a cikk felvezetését, ahogy keretezi a témát:
- a libsik szabják meg, hogy miről lehet vitázni;
- márpedig nekünk ne mondják meg nemzetközi egyezmények (=libsik), hogy miről vitatkozzunk!
- most azonnal álljanak szóba velünk, és arról, amiről mi akarjuk, különben hiteltelenek.

A halálbüntetés kamu témájának ad egy átfogóbb értelmet: az orbáni illiberális szabadságharc részévé teszi, és akkor már tök mindegy, hogy önmagában van-e értelme beszélni róla. Azáltal lesz magasabb célja, hogy ez is eszközzé válik a libsi elnyomás elleni nagy szuverén feldemhedésnek.

És milyen jóleső káröröm, ha a "párbeszéd híveit" a saját értékrendjük alapján lehet megfogni, hiszen kénytelenek belemenni a párbeszédbe, hihihi...

Epokit Drive 2015.05.01. 13:47:44

@Késes Szent Alia: "És milyen jóleső káröröm, ha a "párbeszéd híveit" a saját értékrendjük alapján lehet megfogni..."
Ám ez az "érvelés" is visszafordul rájuk, hiszen épp nem a keresztény-konzervatív politika jellemzője, hogy "bármit" vita tárgyává enged tenni. Vagyis amikor a "vita tárgyává tevést" erényként veszi önmagára, voltaképpen liberális eszméket vesz kölcsön, így önmaga alapelveit kérdőjelezi meg. Sehogy sem jó tehát, akárhonnan is próbálom megérteni.

annamanna 2015.05.01. 15:53:47

@lezsír: www.youtube.com/watch?v=lwI8sa9lhTo (5:15-ig)

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "ahhoz, hogy egy bűn nem maradjon felderítetlen, olyan szigorú rendőrállamra lenne szükség, totális megfigyeléssel, ami jelenleg legalábbis mindenkinél kiverné a biztosítékot."
Szerintem akármennyi rendőr is van, csak azt derítik fel, amit fel akarnak. A diktatúrában nem követnek el kevesebb bűnt, sőt sokkal több bűnt követnek el (maga az állam követi el).

Inkább az általános emberi hozzáállásnak kell olyannak lennie, ami inkább a jóra törekszik, mint a rosszra. Tehát ha magában a közösségben növekszik a jóakarat, akkor a bűnözés aránya rendkívül lecsökken, és erre Cserdi kiváló példa. Nem azért javult meg a cserdi bűnözési statisztika, mert több lett a rendőr, hanem mert az emberek megértették, hogy bűnözés nélkül könnyebben boldogulnak, jobban érzik magukat, tehát saját érdekük, hogy inkább tisztességesen viselkedjenek, mint tisztességtelenül.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2015.05.01. 22:25:41

@ember100: "Érted nem beszélünk olyasmiról ami jó és nem akarjuk megváltoztatni ."

Én értem. És te is érted azt, hogy a halálbüntetés tilalma sok ember szerint nem jó, és meg akarnák változtatni, és nem vehető el tőlük a jog ennek megvitatásához?

"Csakhogy ezek elég egyértelmű dolgok, nem sok mindent lehet ezeken változtatni , megbeszélni."

Egyáltalán nem egyértelmű, különben nem vitázna róla évtizedek óta a jónép számtalan országban. Ezt még a "mindent szabad, ami nem tilos" agyberendezkedésű liberalisták is felfogják, talán, ezért olvasható sokfelé sokféle érv pro és kontra. Sőt, nem is csak pro és kontra, hanem pont az egyértelműség hiánya miatt a mindenféle lehetőségek, esetek, helyzetek latolgatása folyik.

@Counter: "Meg azt is mondja, hogy nincs és nem is lesz halálbüntetés. "

Igen, az is le van írva, hogy nem is lesz? Jól kinéznénk, ha hagynánk mindenféle politikusoknak előre kijelölni a teljes jövőt.

@Tristee: " csakhogy ez terméketlen vita lenne, tekintettel arra, hogy EU-s ország ezt a büntetést nem alkalmazhatja."

Jelenleg. Szerintem van pár dolog az EU történetében, ami korábban nem így volt, aztán most mégis. Ha az egyik EU-s ország változtatni akar valamelyik jelenlegi szabályon, akkor ezt különféle szabályok és elvárások szerint felveti, előterjeszti, vitára viszi, lobbizni kezd érte stb. A demokráciában az az egyik legfőbb érték, hogy semmi sincs kőbe vésve. A másik pedig az, hogy az embereknek nem tilos elgondolkozni azon, amit a másik mond. Hogy aztán ez mire vonatkozik, az uborka görbületi szögére vagy a homoszexualitás kötelezővé tételére, az elvileg mindegy. Nehéz kérdés, hogy a vita mennyire kényes kérdésekig megengedett, de amikor a liberalisták a gondolat- és szólásszabadságért tüntetnek ha kell, ha nem, akkor nyilván ezért a jogért is tüntetnek. Hálás is vagyok nekik azért, mert megóvják nekünk annak a jogát, hogy akár a halálbüntetésről szóló posztról is beszélhessünk anélkül, hogy félnünk kellene egy EU-komisszár felbukkanásától.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.05.01. 22:57:41

@Androsz: Amennyire én tudom, a jogszabályok a jövőt igyekeznek szabályozni.

Egyébként a halálbüntetés visszaállítása a klub (vagy a tagság) felszámolása nélkül aligha megy. Szóval amíg a klub van, addig ez lesz.

S pontosan mit látsz a szólásszabadság sérelmének? Mert mintha te vitatnád el Junckertől vagy Timmermans-tól.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.05.02. 07:48:05

@annamanna:

"Szerintem akármennyi rendőr is van, csak azt derítik fel, amit fel akarnak."

Ez igaz, de a bűnfelderítést előbb-utóbb átveheti egy mesterséges intelligencia. Biztos van még min. 100 évünk addig, de elvileg megvalósítható. Más kérdés, akarnánk-e ilyen totális rendőrállamban élni - nem hiszem.

"Inkább az általános emberi hozzáállásnak kell olyannak lennie, ami inkább a jóra törekszik, mint a rosszra."

Szép lenne ez az ideális világ, de a realitása szerintem csak annyi, mint az elvileg szintln szép szocializmusban. Az is az emberi gyarlóságon bukott meg, mert az emberben eredendően ott van az önzésre, bűnre való hajlam: kiben csak csipetnyi, kiben merőkanállal. Az előbbi esetben csak olyan apróbb cselekmények valósulnak meg, ami vagy nem számít bűncselekménynek, vagy csak szabálysértés (a KRESZ be nem tartása is az, és ugye hány amúgy tisztességes ember megteszi), az utóbbiban a valódi bűncselekmények.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.05.02. 07:53:49

@Androsz:

"gen, az is le van írva, hogy nem is lesz? Jól kinéznénk, ha hagynánk mindenféle politikusoknak előre kijelölni a teljes jövőt."

Sajnos az EU-t többségében balos és liberális erők uralják, amelyek nem fogják engedni, hogy bárki is az övékétől eltérő törvényeket hozzon. Tudod, a ballib olyan fajta, aki teljes mellszélességgel kiáll a szólásszabadságért és a demokráciáért minden olyan témában, amivel egyetért. Ha azonban valamivel nem ért egyet, akkor sutba dobja a demokráciát és a szólásszabadságot.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.05.02. 08:05:06

Jól van, akkor vitázzunk a földtörvényről, a család meghatározásáról, a magyar választási rendszerről, a hallgatói szerződésről, arról, hogy van-e Isten, s esetleg arról, hogy Linux vagy Windows – mi akadálya? Igazán produktív elfoglaltságok ezek is.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2015.05.02. 15:38:55

@Counter: "pontosan mit látsz a szólásszabadság sérelmének?"

Azt, hogy egy tagország miniszterelnökét elég erőszakosan és nyilvánosan felelősségre vonják azért, mert egy pillanatnyilag nem elfogadott, ugyanakkor nagyon sok embert mélyen foglalkoztató lehetőségről azt merte mondani, hogy nem feledkezett meg arról az igényről, hogy vitázni lehessen róla. Vagyis előre leállították a vitát, anélkül, hogy bármi érdemlegeset tudhatnának annak alakulásáról és az ott előkerülő érvekről. Mindezt ráadásul nem pusztán ismert, a maguk körében befolyásos emberek, hanem a Hatalom csinálta Orbánnal. Ha egy potentát kijelenti, hogy ő meg sem hallgat másféle érveket, akkor az diktátor, és ezt most az EU egyik főfejese mutatta be a világnak. És ezt ráadásul nálunk sokan kritikátlan örömmel is fogadják, belpolitikai sérelmeik miatt.

A szólásszabadság azt jelenti, hogy Juncker úr nyilvánosan elmondhatja a személyes kifogásait a halálbüntetést illetően, ismertetheti az EU álláspontját, felmutathat ellene érvelőktől származó rövidebb-hosszabb véleményeket, elmondhatja még azt is, hogy ő a maga hatáskörében ellenezni fogja, hogy ez a téma megtárgyalásra kerüljön, mindehhez joga van. Még dühös is lehet, ha nem szégyelli. De nem üzenhet hadat egy tagországnak, a maga hivatalos minőségében, a Hatalom megtestesítőjeként.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.05.02. 15:50:59

@Androsz: Én itt nem látok "felelősségre vonást". Politikai vita folyik – mivel alapértéket vont kétségbe az otrombán nyilatkozó miniszterelnök, egy kicsit nyers hangnemben. De semmiféle erőszakra nem került sor és semmiféle felelősséget sem állapított meg senki.

Az pedig helyes, hogy ez nyilvános. Elvégre a nyilvánosságra tartozik.

Az EU álláspontja az, hogy ezt az EU Alapjogi Chartája nem túl régen már eldöntötte, ahhoz tessék tartania magát mindenkinek.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.05.02. 15:52:39

@Androsz: Hadüzenet, diktatúra, "Hatalom" – ne nézd annyit az echotv-t. Ezek röhejesen erős szavak. Pontosan annyira kontraproduktív, mint az oktalan nácizások.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2015.05.02. 16:22:58

@Counter: "Orbán úrnak azonnal világossá kell tennie, hogy nem áll szándékában ilyesmit tenni. Ha mégis, akkor ebből harc lesz." Nekem ez kellően hasonlít a háborúkat megelőző szokásos kardcsörtetésre. Ez fenyegetőzés. Ez itt indokolatlan, mert Orbán nem fenyegetőzött, nem mondta azt, hogy be fogjuk vezetni a halálbüntetést, sem azt, hogy máris elő akarjuk terjeszteni az egyezmény megváltoztatására irányuló javaslatot. Még csak nem is az EU-hoz szólt, hanem a legaljasabb bűnözőkhöz.

Ezek után fenyegetőzni, olyan diplomáciai szinten, ahogy még egy köhintésnek is világfordító jelentése lehet, otromba pofánvágásnak számít. A nyilvánosság pedig azt jelenti, hogy a kifogásolás nem titok, de nem is az erkélyre állok ki szétharsogni, hogy a szomszéd nem törli le a lábát, hanem megmondom neki. Hogy Juncker nem így tett, az rengeteg dologról árulkodik, többek között a Hatalom-Alárendelt viszonyra való emlékeztetésről is. Nem szoktam az Echo Tv-t nézni. Lehet, hogy te nem látod Juncker szavaiban az erőegyensúlyról is szóló üzenetet, én viszont ezt látom, és ennyi.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.05.02. 16:27:53

@Androsz: Háborúkat megelőző dologra hasonlít, tehát háború?

Parttalan.

Fenyegetőzés sem történt: ésszerű, hogy egy alapérték tagadását élesen utasítsa el az értékrendet képviselő legmagasabb beosztású személy.

Ha holnap feláll Gyurcsány Ferenc a maga hordójára és kijelenti, hogy visszavonja a határontúliak állampolgárságát, s erre Orbán Viktor azt találja mondani, hogy "harcolni fogunk érte", az oktalan, szörnyű, rémületes fenyegetőzés?

Orbán Viktor az erkélyre állt ki szétharsogni, hogy nem tartja irányadónak az alapjogi charta tartalmát, nem kezdett háttértárgyalásba, nem üzente meg az értéket valló közösségnek, hogy mire készül, mit gondolnak ők. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2015.05.02. 16:41:02

@Counter: Jó, rendben, te más nyelven beszélsz, mint én, te elfogadod, amit én fenyegetőzésnek és demonstratív tockosnak veszek, hát ez van.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.05.02. 18:08:01

@Androsz:

Orbán kijelentése a belpolitikának szólt. Juncker ezzel gyakorlatilag beavatkozott Magyarország belügyeibe - na jó, ez talán kicsit erős megállapítás, de neki semmi értelmes alapja nem lett volna megszóalni, amíg Orbán az EU-ban fel nem veti a dolgot.

Ami meg az ún. alapértékeket illeti, azokat egy kisebbség határozta meg antidemokratikus módon.

Másfelől semmi nem szól örökre, amiről egyszer döntöttek, miért ne lehetne újra - és esetleg másképp - dönteni róla? A bevándorlási politikában épp mostanában fog az EU komoly fordulatra kényszerülni.

Jean Sol Partre 2015.05.02. 20:19:17

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Orbán kijelentése a belpolitikának szólt. Juncker ezzel gyakorlatilag beavatkozott Magyarország belügyeibe - na jó, ez talán kicsit erős megállapítás, de neki semmi értelmes alapja nem lett volna megszóalni, amíg Orbán az EU-ban fel nem veti a dolgot. "

Ha a társasház egyik lakásában gyújtogatni kezdenek, az az egész ház ügye és teljes joggal beleszólhatnak már azelőtt, hogy a tűz átterjed más lakásokra.

Robinzon Kurzor 2015.05.02. 21:25:09

@Androsz: Ha mégis, akkor ebből harc lesz." Nekem ez kellően hasonlít a háborúkat megelőző szokásos kardcsörtetésre.

Baszodalássan, Orbán folyamatosan másról sem beszél, mint állandóan harcról, nagyjából minden és mindenki ellen.

Jean Sol Partre 2015.05.02. 21:34:10

@Kovacs Nocraft Jozsefne: összekevertél a kurva anyáddal te büdös paraszt.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2015.05.02. 21:45:21

@Kovacs Nocraft Jozsefne: @Jean Sol Partre: Remek összefoglaló, csak gratulálni tudok.
Amúgy okosabbat én sem fogok tudni mondani, mint tik, pusztán csak annyit, hogy kapjatok mán' az eszetekhez.

annamanna 2015.05.02. 22:42:49

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Ez igaz, de a bűnfelderítést előbb-utóbb átveheti egy mesterséges intelligencia."
Persze, de bármilyen mesterséges intelligencia is végzi ezt a feladatot, végső soron ember irányítja. Talán láttad te is a Különvélemény c. filmet. Az egész rendszert egy bűnöző irányította, és azt derített fel, amit fel akart deríteni, és azt titkolt el, amit el akart titkolni. Szóval a lényeg nem a bűnfelderítés módja, hanem egyrészt az, hogy a rendszert ki működteti;
másrészt az, hogy maguk az emberek mennyire akarnak törvénytelenségeket elkövetni.

Minden embernek van olyan élménye, hogy azokban a helyzetekben, amikben jól érezte magát, nem akart rosszat tenni. Elégedett volt a pillanatnyi állapotával, boldog volt, örült, és inkább az örömét osztotta meg másokkal, mint a bosszúságát.
Ugyanakkor mindenki volt már olyan helyzetben is, hogy totál feldühödött, rosszul érezte magát, esetleg félt, hogy lelepleződik, hazudozásra kényszerült, vagy a dühe miatt rúgott-vágott, csapkodott, ordított stb, tehát épp tele volt feszültséggel, és ez jött ki belőle.
Szóval adódhatnak olyan helyzetek, amikben az ember elégedett, örül, jól érzi magát, képes alkotni, kreatívnak és segítőkésznek érzi magát, törekszik a rendre, a fegyelemre, mások segítésére, mert az adott helyzetben a rendet és fegyelmet jónak és hasznosnak véli.
Máskor meg üvölt a fájdalomtól, a feszültségtől és belerúg az élő fába is.
Tehát, hogy az emberek mennyire törvénytisztelők és normálisak, attól is függ, hogy az a nagyobb közösség, amiben léteznek, mennyire segíti vagy akadályozza őket.
A bűnözés mértéke függ az egész társadalom általános hangulatától, alapállásától is. Mert a közösség meghatároz egy általános mércét, amihez az egyén önkéntelenül is igazodik. Ha mindenki cigizik körülöttem, akkor egy idő után én is cigizek; ha mindenki káromkodik, akkor egy idő után én is káromkodok; de ha mindenki köszön mindenkinek, akkor én is köszönök stb.

Ebből az következik, hogy valami általános terrorral, megfélemlítéssel, megfigyeléssel, lehallgatással.... nem lehet a bűnözés mértékét csökkenteni; az csak akkor csökken, ha az emberek általában jól érzik magukat, ha általában nem akadályozzák, nem vegzálják őket feleslegesen, ha a saját dolgaikra összpontosíthatnak, ha rend van körülöttük, ha a társadalom vezetése átlátható és megbízható, ha a vezetők igazat mondanak, ha a közpénzeket valóban ara költik, amire szükség van stb. Ilyen helyzetben automatikusan nyugalom lesz és oldódik a feszültség, és az embereknek nem azon fog járni az esze, hogy a káoszt csak törvénytelenséggel lehet túlélni. Ha azonban a vezetés törvénytelen eszközökkel él, ha folyamatosan becsapják és meglopják az embereket, ha minden bizonytalan, ha nincs közbiztonság, ha minden összeomlik, akkor nagyon megnő a stressz szintje, és mindenki eldurvul, a túlélésre játszik, bármilyen módon is. Teljesen mindegy, hogy megfigyelik őket - ez is csak az általános stressz és bizonytalanság szintjét növeli, így a bűnözést segíti. Egy nagyon stresszes állapotban, pláne, ha az hosszú ideig áll fenn, az ember általános fegyelmezettségi szintje, önuralma, önkontrollja egy jóval fejletlenebb szintre zuhan, regresszív lesz. És társadalmi szinten beáll az anómia. Ezen nem lehet rendőrterrorral felülkerekedni, csupán nyugalommal, békével, megbecsüléssel, őszinte tisztelettel. A rendhez a feszültséget kell lecsökkenteni, és azt bebizonyítani, hogy mindenki jobban tud boldogulni tisztességes eszközökkel, mint tisztességtelenül, sunyin, álnokul, hazudozva, gerinctelenül, erőszakosan, netán gyilkolva.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2015.05.02. 23:14:27

@Jean Sol Partre: A hasonlatodban van valami. De akkor folytassuk is: azt én nem veszem jó néven, ha a közös képviselő bekiabál, amikor a kezembe veszem az öngyújtót. nehogy felgyújtsam a házat. Vagy vegyünk egy pontosabb hasonlatot: ha egyszer dühömben azt mondom, hogy bassza meg, egyszer még felgyújtom a lakást, akkora itt a kupleráj, és erre megfenyegetnek a kilakoltatással. Ez nem így megy, mint tudjuk, a Szabad Európában sem, csak Amerikában, de ők úgyis meg fognak dögleni.

A hasonlat azért csak pontosabb, és nem pontos, mert a valóságban nem a lakás felgyújtásának veszélye miatt emelkedett szólásra a "közös képviselő", hanem azért, mert én azon gondolkodom, hogy megmérgezzem-e a patkányokat, vagy őrizgessem-e őket egy ketrecben. A feleségem idegrohamot kap tőlük, a kislányom viszont sajnálja, ezért még gondolkodom rajta. Ez nem olyan probléma, amely a ház biztonságát fenyegeti. Ezért ha nem tetszik, nem fenyegetőzni kell, hanem egyszer amikor összefutunk a lépcsőházban, akkor megjegyezni, hogy kedves Androsz úr, szerintem nem szabad a patkányokat megmérgezni. És akkor esetleg elbeszélgetünk róla.

Egyébként pedig a már meghozott döntések felülviszgálatáról az jutott eszembe, hogy nincs véletlenül valami egyezmény az EU-n belül, miszerint a kábítószer terjesztése, de akár még a fogyasztása is tilos? Vagy ez kizárólag az országok belügye?

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2015.05.02. 23:15:37

@annamanna: Még nem tudtam eldönteni, hogy egy fantasztikus minőségű troll, vagy valóban. Eddiglen úgy látszik, magamagát igyekszik igazolni, ez nem jó esély a tartós bizalomra.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2015.05.02. 23:26:48

@Jean Sol Partre: Mielőtt ebbe belekötnél, teljessé teszem a patkányos példámat: a közös képviselő mondhatja azt, hogy a házirend tiltja a patkány megmérgezését, én pedig mondhatom, hogy jó, majd gondolkozom rajta, és lehet, hogy a lakógyűlésen szóba hozom. Aztán majd meglátjuk. Ha a közös képviselő ezek után fenyegetőzni kezd, hogy mit képzelek én magamról, és akkor harc lesz, akkor én helyre teszem őt, mert a munkája választott tisztség, nem örökölt uralkodói jog.

Egyébként én a valóságban is csaptam már össze a közös képviselővel azon, hogy egy heves vitában úgy beszélt magáról, hogy ő majd nem enged valamit. Emlékeztettem rá, hogy ő majd azt fogja engedni, amit a közgyűlés határozata engedélyez, és ez esetben neki véleménynyilvánításra van alkalma, szavazásra nem. Ezzel egyenesbe is kerültünk, és tudtunk komolyan beszélni a problémáról. Mindemellett igazán jóban vagyok vele, mert a kettő nem zárja ki egymást. Ilyen egy működő társasház.

annamanna 2015.05.03. 00:01:48

@Mihint: nyilván sokkal jobb válasz is létezik a felvetésre, de micsoda? Tőlem ennyi telik.

Még esetleg egy példa:

@Kovacs Nocraft Jozsefne: szóval a példa
:
auto.indavideo.hu/video/Mindekozben_Etiopiaban

www.youtube.com/watch?v=2ERezCg2CQU

www.youtube.com/watch?v=p8r6T7SnKVY

Nincsenek szabályok, az embereket békén hagyják, és ők képesek normálisan közlekedni, egymást tiszteletben tartani, figyelembe venni. És ez igaz Etiópiában, Nápolyban vagy a német kisvárosban is.

Ha kötelezően minden kocsiba kamerát szerelnek; ha mindenhová rendőröket állítanak, a közlekedési morál attól nem lesz jobb. Oroszországban rémes a közlekedési morál, és nem azért, mert a rendőrséget nem érdeklik a közlekedési kihágások, hanem mert az emberek általában szoronganak, isznak, és leszarják a rendet, mert az számukra kényszer és nem szabadság.

Jean Sol Partre 2015.05.03. 01:45:03

@Androsz: egy baj van a te hasonlatoddal is. Jelenleg nem a patkányok kiirtásáról van szó, hanem a kellemetlen lakókéról.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2015.05.03. 07:00:49

@annamanna: Jó sokat járhattál Oroszországban, te terjengősen összevissza író izé.
Először is, Oroszország lakossága picivel nagyobb, mint Magyarországé. Nem sokkal, de azért... Ez csak azért fontos, hogy a közlekedési morált ne számszerűleg, hanem arányaiban vizsgáljuk.
Másodszor, a kötelező fedélzeti kamera megörökít minden szabálytalanságot, amit aztán a hozzád hasonló okostónik jól megnézhetnek a youtube-on, és levonhatják messzemenő következtetéseiket. Jézusom, te tudós, teeee!
Harmadszor, Oroszországban jelentős társadalmi kontroll van a közlekedés rendjének betartása fölött. Igaz, ez jobbára önbíráskodás, de létezik és valóban jelentős. A tilosban parkoló, mozgássérült helyén álló autókat fiatalokból álló galerik büntetik. Leginkább szélvédő betöréssel. Nem is nagyon van szabálytalan parkolás.
Negyedszer, Oroszországban arányait tekintve kevesebb az ittas vezető, mint nálunk. Mivel ott sokkal szigorúbb a rendőri fellépés.

Ahol a kurva életben nem jártál, és soha nem is fogsz, arról ne beszélj úgy, mintha bármit is tudnál az ottani dolgokról.

Herr Sion Liebhaber 2015.05.03. 08:09:57

dobbi manó! a kivégző osztag vasárnap is dolgozik :)

-JzK- 2015.05.03. 09:25:39

Vajon erkölcsileg elfogadható-e a halálbüntetés?

Válasz:

Igen, a halálbüntetés természetjogilag teljes mértékben elfogadható.

Magyarázat:

Az idő a változás mértéke.
A változás a lehetőségből a ténylegességbe való átmenet.
Az olyan változást, amely az ember szabad akaratától függ, erkölcsi cselekedetnek hívjuk.

Erkölcsileg akkor helyes egy szabad akarattól függő emberi cselekedet, ha eléri természetadta célját, illetőleg a célját az emberi szabad akarat meg nem gátolja.

Mivel Istenben a létezés és a jó kölcsönösen felcserélhető – Ő lényege szerint jó –, az isteni örök törvény (lex divina aeterna) Isten örök elhatározását jelenti az általa teremtett világról.

Isten eme örök törvénye mintájára alkotta meg az egész világot, s a világ belső létviszonyait szabályozó természettörvényt (lex natura). E természettörvény az ember lelkiismeretén, mintegy „szíve köldökén”, szellemi lelkének közvetlenül Istentől való teremtését jelző anyajegyén keresztül szól: „tedd a jót, kerüld a rosszat.” Ez a belső hang megdicsér, ha konkrét jót teszünk, és vádol, ha konkrét rosszat teszünk. A természettörvény értelmünk segítségével felismerhető, a dolgok belső létviszonyait eszünk segítségével megismerhetjük.

Azonban az első emberpár akaratszabad döntése révén szakított Istennel, s ennek következtében az eredeti emberi állapot megroncsolódott:

a) elveszítettük a megszentelő kegyelmet (az isteni életben való részesedést);
b) értelmünk elhomályosult (nehezen ismerjük föl az igazságot, és tusakodunk ellene);
c) akaratunk rosszra hajló lett (erkölcsi erőfeszítést kíván a jó megtétele);
d) sokat kell szenvednünk, végül meg kell halnunk.

Ez a nyomorúságos állapot általános tapasztalata az emberiségnek. Ebből csak két következtetés vonható le:

a) vagy nincs mindenható és jóságos Isten;
b) vagy a vele való kapcsolat az ember eredeténél megsérült, amely természetszerűleg minden emberre átered. Ezt hívjuk eredeti bűnnek.

Mivel a „világ hangja” sokszor erősebb mint a lelkiismeret halk fuvallata, s mivel mi is sokszor édeni bujkálásba kezdünk hangja hallatán, ezért Isten maga is tételesen törvényt nyilatkoztatott ki (tízparancsolat) – ezt hívjuk tételes isteni törvénynek (lex divina positiva). Így az emberiség jelen létállapotában az örök isteni törvénynek két változatlan – tértől és időtől független – megnyilvánulási alakja van:

a) közvetett – ez a természettörvény (lex natura);
b) közvetlen – ez a tételes isteni törvény (lex divina positiva).

Az emberi jogalkotó által felállított tételes emberi törvényeknek (lex humana positiva) negatív normája a természettörvény és a tételes isteni törvény. Azaz értelmileg belátható, hogy nem lehet igazságos a liberális demokráciák által hirdetett „autonóm” (Istentől és az általa teremtett természettől független) erkölcs és törvénykezés.

Mit mond a természettörvény és a tételes isteni törvény a halálbüntetésről?

A természettörvény tiltja az ártatlan emberi élet szándékos kioltását.
A tételes isteni törvény is hasonlóan szól, a Tízparancsolat kifejezetten tanítja, hogy ne gyilkolj.

Fontos itt megjegyeznünk, hogy mind a természettörvény, mind a tételes isteni törvény az ártatlan emberi élet szándékos kioltását, a gyilkosságot tartja tárgyilag (objektíve) súlyos bűnnek. Az emberölés ugyanis nem bűn anyagában. Amennyiben a törvényes hatalom (potestas legitima) bizonyos súlyos bűnök (szándékos emberölés, nemi erőszaktevés, hazaárulás) esetén halálbüntetést hajt végre, erkölcsileg helyesen jár el. Az emberi bírónak kötelessége ugyan, hogy a büntetés nevelő (pedagógiai) is legyen a megtorló (vindikatív) mellett, azonban csak addig a határig, ameddig ez lehetséges.

Felmerülhet a kérdés, hogyan fér ez össze Jézus Krisztus akaratával, az ellenségszeretettel, amit kifejezetten megparancsolt? Nem írta felül Jézus Krisztus mindezt?

Először is meg kell határoznunk a szeretetet. „Isten a Szeretet.” – mondta a szeretett tanítvány, Szent János apostol. Istenben a három létalany egymásbalevés (perichorésis) áll fenn. Azaz a Szentháromság maga „a” Szeretet! Az Atya öröktől fogva kiüresítve magát teljesen a Fiúnak adja át egész valóját, s a kettejük közötti kapocs is Személyt képez. Minden szeretetben hárman vannak: a Szerető, a Szeretett, és maga a Szeretet. „Ha látod a Szeretetet, látod a legszentebb Háromságot” – tanította Szent Ágoston.

A szeretet így nem más, mint létakarat: jó, hogy vagy! Isten nem bánja meg adományait, ezért is tartja létben az elkárhozott lelkeket is! Azonban míg az isteni Szeretet tüze a mennyeieknek örök boldogság és melegség, addig az elkárhozottaknak iszonytató tűz.

Az emberszeretet, így az ellenségszeretet nem más, mint ez: azt akarom, hogy Isten akarata teljesedjen be minden felebarátomon!

-JzK- 2015.05.03. 09:26:35

A legtudósabb szent és legszentebb tudós, Aquinói Szent Tamás mondta: Iustitia sine misericordia crudelitas est, misericordia sine iustitia mater est dissolutionis. (Az igazságosság irgalmasság nélkül kegyetlenség, az irgalmasság igazságosság nélkül a bomlasztás szülőanyja.) Istenben az értelem és az akarat teljes harmóniában van, az Ige és a Lélek, az Igazság és a Szeretet egymásban áll fönn. A világ is így működik, hisz önmaga igaz képmására teremtette szeretetből Isten. Ezt konkrét helyzetünkre úgy fordítanám, hogy az igazság ismerete nélkül nem a valódi szeretet akarása áll fönn. A szeretetet prédikáló Jézust mindenki kedveli, hisz jót akarni könnyű… Az igazságot prédikáló Jézustól mindenki elfordult. Szomorúan kérdezte tanítványaitól: „Ti is elhagytok engem?” Jézus azért könyörgött főpapi imájában, hogy tartsa meg tanítványait az igazságban, mert egységüknek csakis ez lehet az alapja. Azt kérdezte szomorúan Jézus, talál-e vajon igaz hitet, ha visszatér? Nem azt kérdezte, hogy szeretetet! Valaki felhozhatja Jézus Krisztus tanítását: „Ne ítélj, hogy ne ítéltess!” Azonban Jézus itt arra céloz, hogy a belsőről ne ítéljünk, amiről egyedül csak Istennek van joga ítélkezni. Ő látja át a teljes okszövedéket pontosan minden esetben, az emberi bíró számára ez ismeretelméleti lehetetlenség.

Az emberi bíró csupán a külsőről ítél, arról viszont köteles, különben anarchiába süllyedne a társadalom. Az emberi bírónak nem kötelessége és végelemzésben emberileg lehetetlen is mérlegelnie a nyilvánvalóan súlyos külső cselekedetek esetén minden körülményt.

A „sötétnek” hazudott középkorban is kimondták, hogy egy megégetett eretnek, gyerekgyalázó, erőszakoskodó vagy rablógyilkos belsejéről, azaz arról, hogy elkárhozott-e vagy sem, nem ítélhetünk. Fönnállhat bárkinél a legyőzhetetlen tudatlanság lehetősége.

A szeretet így nem érzelmi, hanem akarati kérdés, nem szimpátia vagy antipátia kérdése.

Azt követeli meg tőlünk, hogy szándékosan ne hagyjunk ki senkit sem a minden ember lelki üdvéért mondott imádságunkból, függetlenül attól, hogy az illető embert utáljuk-e vagy sem. Így, ha a végső ítélkezést Istenre bízzuk, nem vétünk a szeretet parancsa ellen. Ennyiben más a keresztény álláspont a talmudista zsidó és az iszlám semita vallásosság felfogásán, akik ellenségeiket a pokolba kívánják.

Az emberi bírónak azonban nem feladata erről liberális lelki onanizálást folytatnia, hanem kötelessége a külső cselekedeteket megítélni, és azokat igazságosan büntetni vagy jutalmazni.

Sokan hivatkoznak álságos módon az emberiességre, az emberélet sérthetetlenségére. Azonban ez csupán a liberális demokrácia képmutatása. Irgalmasság címén, mint báránybőrbe bújt farkasok, irgalmatlanok: a gyilkosok és más közönséges bűnözők emberi méltóságát az ártatlan emberek méltósága fölé helyezik.

Miközben minket – „nyilasokat, és más gonosztevőket” – önkényuralommal vádolnak („önkényuralmi jelképek”) demokratáink, a legképmutatóbb önkényuralmat valósítják meg. Önkényesen szembemegy tételes törvényhozásuk a természettörvénnyel és a tételes isteni törvénnyel az állam abszolút autonóm voltára, „világnézeti semlegességére” hivatkozva. Mint említettük, sem a természettörvény, sem a tételes isteni törvény nem pozitív, hanem negatív normája a tételes emberi törvénynek. Mikor előbbiektől elválasztják „törvényeiket” demokratáink, természetellenes módon a társadalmat aknázzák alá, hazaárulást követnek el, amiért a legsúlyosabb büntetést, halált érdemelnek.

Van-e visszatartó hatása a halálbüntetésnek?

Igen, van visszatartó hatása a halálbüntetésnek.

A bűnt büntetni kell, és összhangba hozni a nevelés-gyógyítás elveivel, ameddig az lehetséges. Azonban az az ember, aki embert öl, kiállította magáról a legrosszabb bizonyítványt: nem ismer se Istent, sem embert. A legprimitívebb személyiségjegyekkel rendelkező bűnözők egy részét csak a halálbüntetés elrettentő hatása tartja vissza. Ez készteti előny-hátrány mérleg készítésére, így a halálbüntetésnek komoly visszatartó ereje van. Ellenvetésként fölmerülhet, hogy ahol halálbüntetés van, ott is van súlyos, életellenes büntetés. Világos, hogy semmilyen büntetési tétel sem képes minden bűnt meggátolni. Azonban a jogalkotónak az átlagot kell figyelembe venni a törvényhozásnál. Egy példával szemléltetjük. Az emberek 10%-a semmilyen körülmény között sem lopna, ha ezt az állam ténylegesen nem üldözné és nem is büntetné, akkor is képtelen lenne lopni. A társadalom 80%-át az állam üldöző és megtorló törvénykezése tartja vissza minden körülmény között attól, hogy lopjon. 10%-t semmilyen törvény nem tartja vissza. Azonban arra nem lehet hivatkozni, hogy 10%-ot semmilyen törvény nem tart vissza a lopástól, így ez a törvény felesleges és nincs preventív hatása.

-JzK- 2015.05.03. 09:27:25

Vannak visszaeső és habituális (genetikai hajlamosítással rendelkező) bűnözők is. Az ilyenek megkímélése által újabb ártatlan emberéleteket teszünk ki veszélynek, s ezzel a nagy humanisták újra csak kikezdik az emberiességet. A habitualitással kapcsolatban elég megnézni Péntek László kétéves gyermekének karakterológiai vonásait! Nem véletlen, hogy a habituális bűnözőket nemcsak az ezerszer elátkozott Harmadik Birodalomban, de az USA-ban is sterilizálták.

A halálbüntetés visszafordíthatatlansága és a bírói önkény lehetősége nem érv ellene?

Nem, a halálbüntetés ellen nem érv annak visszafordíthatatlansága és a bírói önkény lehetősége.

Ráadásul ez az érv a demokraták szájából a legnagyobb képmutatás, hisz ők törvényileg biztosítják az ártatlan, méghozzá a legártatlanabb és legkiszolgáltatottabb emberi élet kioltását az abortusz és az aktív eutanázia „legalizálásával”.

A halálbüntetés visszafordíthatatlansága (irreversibilitas) ellen fölhozható, hogy a siralomházi idő ellenére is ártatlanul kivégzettek száma nagyságrendileg kevesebb, mint azon ártatlan embereké, akik a halálbüntetés elrettentő hatása, illetve a visszaeső bűnözők kivégzése folytán menekültek meg.

A bírói önkény érve pedig olyan, mintha valaki arra hivatkozva szeretné a férfiak kasztrálását bevezetni és a házasságot betiltani, hogy a férfiak egy része úgyis megcsalja a feleségét. Az eseti szabálytalanság nem érv az általános joggyakorlat ellen!

Fölmerülhet az a megoldás is, hogy a súlyos bűncselekmények esetén tényleges életfogytig bűnhődjön. Mindezt – érvelnek mellette – a gyógyító igazságosság is megköveteli. Lehetősége van megbánni bűnét és megtérnie. Ez ellen fölhozható, hogy kriminálstatisztikailag tényleges – gyümölcsöző – megbánást és javulást a súlyosan életellenes bűnelkövetők és visszaeső bűnözők a legkisebb esetben (pár %) mutatnak, viszont a jogalkotónak az általánost kell figyelembe venni. Álságos és álkeresztény „érv” az is, hogy így „a bűnbánattól és a megtéréstől” megfosztjuk az illetőt. Az ilyen ember úr a zárkában, hatalmas pénzösszegbe kerül eltartása és biztosítása, ugyanis a legszigorúbban kell ahhoz őriztetni az ilyen személyeket, hogy meg se kíséreljék a szökést. Azonban ez esetben is annyira eldurvulhat a lelkük, mivel már súlyosabb büntetés ki nem szabható rájuk, hogy megpróbálja ártatlan fegyőr(ök) élete árán is a szabadulást.

Igazi megtérések a bitó árnyékában történtek. Mikor már bizonyos, hogy itt hagy az ember mindent, akkor számol el önmagával a siralomházban. Emlékezzünk a jobb lator esetére! Két rablógyilkost feszítettek meg Jézussal, egyet jobbról, a másikat balról. A bal lator Istent káromolta és kérte Jézust, szabadítsa meg önmagát és őket is, ha ő az Isten Fia. A jobb lator csendességre intette megátalkodott társát: „Mi jogosan bűnhődünk, ő azonban ártatlanul. Emlékezzél meg reám, ha Atyád országába térsz!” Jézus nem javította ki őt, mint valami bárgyú hippi, hogy „nem, ártatlanul szenvedsz”, hanem azt mondta: „bizony, még ma velem leszel a Paradicsomban”.

Erre korunkban is van példa! Jacques Fesch francia fiatalember milliomos ateista családban nőtt fel, mindene megvolt, mindent kipróbált, unta életét. Gondolta, milyen jó buli lenne bankot rabolni. Halálosan megsebesített egy kislányát egyedül nevelő rendőrt. Halálra ítélték és kivégezték. A siralomházban megtért, megkeresztelkedett és meggyónt. Nem kért kegyelmet önmagára, tudta, jogosan bűnhődik, s kivégzésével is vezekel bűnéért.

A tételes isteni törvény kifejezetten tanítja bizonyos súlyos bűnök esetén a halálbüntetés alkalmazását.

Az Ószövetség kifejezetten vallja, hogy „aki embervért ont, annak ontsák vérét!” (Ter 9, 6).

Ezen a ponton az Újszövetség sem bírálja fölül a mózesi törvényt: „Ha gonoszat teszel, félj, mert a felsőbb hatalom nem hiába visel kardot. Isten eszköze ugyanis, hogy végrehajtsa az ítéletet a gonosztevőn.” (Róm 13, 4).

Izajás próféta így int: „Ha kegyelmet kap az istentelen, nem tanulja meg az igazságot. Az igazak földjén is gonoszságot művel, s nem törődik az Úr fölségével.” (Iz 26, 10).

Tételünket bizonyítottnak tekintjük, s valljuk XII. Piusz pápával: Opus iustitiae pax. (A béke az igazságosság gyümölcse.)

huKKK 2015.05.03. 09:42:45

@Androsz:
Kábítószer terjesztés.
Úgy tûnik, az EU érdekelt pl. a halálbüntetés elleni "kábítószer" terjesztésében.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.05.03. 11:48:27

@Jean Sol Partre:

"összekevertél a kurva anyáddal te büdös paraszt. "

:D

@Mr Falafel:

"A tilosban parkoló, mozgássérült helyén álló autókat fiatalokból álló galerik büntetik. Leginkább szélvédő betöréssel."

Nem állítom, hogy az önbíráskodás mindig jó dolog, de ez esetben feltétlenül az. És ha hihetek neked - és miért ne hinnék? -, sokkal hatásosabb is.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.05.03. 12:03:08

@annamanna:

Azt hiszem, ebben a témában sajnos nem értünk teljesen egyet.

Sajnos szükség van a komoly ellenőrzésre is, persze nem olyan mértékben, ahogy én azt argumentum ad absurdumként vázoltam.

Minél kisebb egy közösség, minél jobban ismerik egymást az emberek, minél inkább hasonló erkölcsi elveket vallanak, általában annál erősebb a bűnözéstől való visszatartó erő, ahogyan te is írtad. De nem is feltétlenül a magasabb morál miatt, hanem a lebukás sokkal nagyobb veszélye és a kiközösítés nagyobb súlya miatt.

Egy nagyobb közösségben - amit már nem is nagyon lehetne annak nevezni - sokkal személytelenebb az ember, sokkal kevésbé érez felelősséget a másik iránt, és persze sokkal inkább el tud bújni. Ezért magasabb a bűnözés is. Mert több alkalom van rá, kisebb a lebukás veszélye és a kiközösítés sem olyan súlyos következmény, mert talál magához hasonlóakat.

Szóval nincs egyetlen csodaszer a bűnözés ellen. Amit te írsz, az is szükséges, de vajon a te "módszered" hogyan védené meg a társadalmat a csaló, hazudó, lopó politikusok és gazdasági holdudvaruk ellen? Sehogy, mert paradox módon minél számosabb egy közösség vagy csoport, annál könnyebb átvenni fölötte az uralmat.

Ezért szükségesek a bűnmegelőzés egyéb módszerei is, ezért szükséges a bűnüldözés a a büntetés is.

(Gondolj csak egy nemi erőszaktevőre vagy egy pedofilra. Vajon miképpen lehetne őket boldoggá tenni? Szűzlányok és kisfiúk/kislányok hadával?)

pitcairn (törölt) 2015.05.03. 12:35:44

@annamanna:

Olaszországban is rémes a közlekedési morál, a baleseti statisztikák mégis jobbak mint nálunk...

Napoli Piazza Garibaldi Traffic (1)
www.youtube.com/watch?v=2ERezCg2CQU

hogy van ez? :)

pitcairn (törölt) 2015.05.03. 12:52:11

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

ez a halálbünti hiszti szimpla felszínkarcolgatás

a valódi törésvonalak inkább az alábbi három büntetőjogi filozófia között húzódnak:

1. retribúciós elvre alapozott büntetőjog (szemet szemért...)
2. elrettentésre alapozott büntetőjog (időnként kerékbe törünk a piactéren egy szerencsétlen bűnbakot...)
3. rehabilitációs elvre alapozott büntetőjog (a bűnelkövető rehabilitálandó beteg ember... és akkor is bármi áron - akár ___életfogytig tartó__ kényszergyógykezelés árán is - "rehabilitáljuk" ha egyébként vmi apró bűntettet követett el... )

a fentiek alapján gondolkodva az utolsó kettő megközelítés jóval veszélyesebbnek tűnik, a "szemet szemért" elvre alapozott "barbár" módszernél...

ill. a valódi törésvonalak tágabban még akörül húzódnak, hogy mit tekintenek egyáltalán "bűnténynek"

az utóbbi kapcsán érdemes és érdekes azzal szembesülni, hogy ma az elítéltek döntő többsége olyan "bűncselekményekért" van börtönben amiért 100 évvel ezelőtt nem csukták volna le...

az utóbbi 100 évben kis hazánkban - fajlagosan, pl. 100000 főre vetítve - a sokszorosára nőtt a börtönnépesség...

ezenkívül van még egy további "törésvonal" is ami az áldozat jogai körül húzódik

azaz az áldozat (vagy a hozzátartozók) kártalanítása és az áldozat (vagy a hozzátartozók) véleményének az érvényesítése e az elsődleges szempont vagy pedig a közösség isten tudja milyen igényeinek a "kielégítése"...

ezek lennének itt a valódi kérdések, kár hogy ezekről jóformán szó sem esik...

pitcairn (törölt) 2015.05.03. 12:57:54

@annamanna:

jó kis etióp videót hoztál:)

mondjuk azt érdekes lenne tudni, hogy miért esik 500-szor több halálos kimenetelű közlekedési baleset egy etióp gépjárműre, mint egy olaszra...

en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_traffic-related_death_rate

pitcairn (törölt) 2015.05.03. 13:04:43

@annamanna:

a harmadik videód sokkal jobban megragadja a lényeget:

azaz a közterület kialakítás is nagyon fontos, nem szabad egyik közlekedési módnak sem domináns szerepet biztosítani, akkor Kresz nélkül is remekül megy minden

KRESZ nélküli város
www.youtube.com/watch?v=p8r6T7SnKVY

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.05.03. 13:40:14

@pitcairn:

"az utóbbi kapcsán érdemes és érdekes azzal szembesülni, hogy ma az elítéltek döntő többsége olyan "bűncselekményekért" van börtönben amiért 100 évvel ezelőtt nem csukták volna le..."

Erre tudnál példákat hozni? Lehetőleg jellemző példákat. Ugyanis nem tudom eldönteni, vajon nem arról van-e szó, hogy a törvényhozás egy olyan kilátástalan irányba fordult, amely az élet minden egyes apró részletét szabályozni akarja, ezzel felduzzasztva a törvények számát, ami magától értetődően a törvénysértések lehetőségét is megsokszorozta.

"a fentiek alapján gondolkodva az utolsó kettő megközelítés jóval veszélyesebbnek tűnik, a "szemet szemért" elvre alapozott "barbár" módszernél..."

Ezt én is így látom, s a dolog összefügg azzal, amit utolsóként említettél, vagyis az áldozatok kártalanításával ill. véleményük figyelembe vételével. A "szemet szemért" elv azért is tűnik számomra jobbnak, mert a bűnös lehetőség szerint ugyanazt kapja, amit okozott az áldozatának, s ezzel automatikusan érvényesülnek az áldozat igényei is.

Persze az általad említett három büntetőjogi filozófia közül az első kettő között látok némi összefüggést, hiszen a szemet szemért elv egyben elrettentésül is szolgál.

Számomra egyébként is elképesztően butának tűnik, hogy manapság messze a legtöbb bűncselekményre egyetlen büntetés van: a különböző hosszúságú szabadságvesztés. (Az áldozatnak okozott kár megtérítését nem tekintem büntetésnek, hiszen az csak az eredeti állapotot állítja helyre, na meg épp ezt mellőzi leginkább a mai büntetőjog.)

Robinzon Kurzor 2015.05.03. 14:55:51

@Kovacs Nocraft Jozsefne: " a bűnös lehetőség szerint ugyanazt kapja, amit okozott az áldozatának, s ezzel automatikusan érvényesülnek az áldozat igényei is."

Hiába írod, hogy "lehetőség szerint", ez az ugyanazt kapja a legtöbb esetben nem értelmezhető.

Illetve semmi nem támasztja alá, hogy a sértett igényei ezzel automatikusan érvényesülnének.

Bloodscalp 2015.05.03. 16:28:54

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Gondolj csak pl. a családon belüli erőszakra, kisgyermekek szexuális molesztálására vagy a vakkomondoros esetekre stb."

Irod fentebb..nem emlékszem hogy a vakkomondornak, vagy a nemrég kiderült bántalmazott kisgyerekek ügyében történt-e bármilyen bűntetés.

Ha ilyen az igazságszolgáltatás itthon, szerinted hány ártatlant végeznénk ki? :) Valakit elkapnak a zsaruk az utcán, és ráhuzzák hogy ő volt, bár kb most is így megy.

Persze aki ilyen szöveget tol hogy a nők kitalálják az erőszakot, nem kell sokat várni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.05.03. 17:26:31

@Bloodscalp:

"Persze aki ilyen szöveget tol hogy a nők kitalálják az erőszakot, nem kell sokat várni."

Hol is "toltam" ezt a szöveget, te félkegyelmű?

Mindemellett ilyen is elő szokott fordulni. Talán emlékszel még Dominique Strauss-Kahn esetére, akinek a karrierjét egy hazug szállodai szobalány-prosti vádaskodása tette tönkre. Utóbb felmentették a vád alól, pontosabban vádemelésre már nem is került sor, mert a nő összevissza hazudozott a nyomozóknak, de addigra ugrott a francia államfői jelölés és az IMF igazgatói posztjáról is le kellett mondania a hamis vád miatt.

A valóságban az történhetett, hogy miután a nő megtudta, kivel feküdt le, megvádolta abban a reményben, hogy jól megkopaszthatja.

"Irod fentebb..nem emlékszem hogy a vakkomondornak, vagy a nemrég kiderült bántalmazott kisgyerekek ügyében történt-e bármilyen bűntetés. "

Hol is?

Kb. ennyit a buta kommentedről. Nem fontos válaszolnod, mert mostantól szűrlek.

pitcairn (törölt) 2015.05.03. 20:43:51

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

mindenekelőtt némi adat az arányokról

A Magyar Királyi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1911-es - cirka 20 millió fős - Magyar Királyságban összesen 4446 fő volt börtönben

digitalia.lib.pte.hu/books/magyar-statisztikai-evkonyv/htm/1911/htm/516.htm

2012-ben pedig - a kevesebb mint 10 millió fős országban - 17622 voltak "hűvösön"

www.jogiforum.hu/hirek/28461

ez - fajlagosan nézve - cirka 800%-os növekedés

pitcairn (törölt) 2015.05.03. 20:47:13

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

példákat?

pl. nem voltak akkoriban kábítószerügyek, tiltott fegyverviselésért se csuktak le senkit (lényegében az tartott fegyvert akkoriban aki akart), és viszonylag kevés ember került akkoriban nem-erőszakos bűncselekmények miatt rács mögé

a börtön elsősorban az erőszakos bűnelkövetők számára fenntartott intézmény volt

Bloodscalp 2015.05.03. 21:00:36

@Kovacs Nocraft Jozsefne: ez most fenyegetés akart lenni? :D

Egy ilyen libsikomcsizsidót is védelmedbe veszel már? Ajvé.

A gyerekbántalmazás egy Magyarország nevű helyen történt, gondoltam hogy számodra ismeretlen hely.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2015.05.03. 21:29:49

@Bloodscalp: Csak csendben, maga jóképű, és kedves nő :) Nem szokták Magát fenyegetni, ugye, pedig egy-két fenyegetés elférne a sublótban.
Javaslatom: ne nyávogjon sértődött macskaként, hanem menjen újra terepre. Tudja, új tapasztalat, új élmények.

Mert amit itt évek óta előad, az még szánalmasnak is alig nevezhető. Esetleg Calam, talán vele szót érthet.

Herr Sion Liebhaber 2015.05.03. 22:34:00

@Mihint: maga csak ne dumáljon, inkább álljon a rajtvonalhoz a stadionban, az unorthodox illiberális startlövés mindjárt dördül: www.berliner-zeitung.de/image/view/2012/2/12/11883902,9780688,highRes,fr_71-32416615.JPG.jpg

annamanna 2015.05.04. 01:13:18

@Mr Falafel: Valóban nem jártam még Oroszországban, csak egy-két rokonom és ismerősöm. Nem is szándékozom ott járni. Amit tudok, valóban leginkább a dermesztő közlekedési és egyéb videókból vettem (száguldó vonatok tetején ugráló fiatalok, vonatok aljába kapaszkodó fiatalok, sokemeletes ház tetejéről magát felgyújtva leugráló fiatal, sokemeletes ház tetején, pontosabban annak a szélén, rozoga betonsávon mászkáló lány, kocsik között verekedők, bézbólütővel és baltával egymásnak esők; részegek mindenféle pozícióban stb, nem kell bemutatni, nyilván ismerős). De azt állítani, hogy mindez csupán a fedélzeti kamerák miatt mesterségesen felnagyított probléma, igen különös, mivel ha valami köztudomású, az az oroszok alkoholizmusa:
"Egy orosz férfi várható átlagéletkora 59 évet tesz ki (...) Mindez annak köszönhető, hogy az orosz társadalom rendkívül egészségtelen körülmények között él.
Nem túl nagy meglepetésre az alkohol problémája szerepel a korai halálozás listájának első helyén. Egy átlagos orosz polgár 18 liter tömény szeszt fogyaszt évente a statisztika szerint – miközben az ENSZ jelentése szerint évi 8 liter fölötti alkoholfogyasztás is a lakosság számottevő degradációjához vezet. Magyarországon egyébként ez jelenleg lakosonként évi 10 liter, ami szintén igen magasnak mondható Európában. Oroszországban egy üveg sör kevesebbe kerül, mint egy üveg ásványvíz, 2009-ben pedig egy átlagfizetésből 171 üveg vodkát lehetett kapni, miközben a szovjet korszakban ez csak körülbelül 25-28 üveget jelentett. A hivatalosan bejegyzett alkoholisták száma Oroszországban 4,5 millió fő. A rossz minőségű alkohol miatt évente 40 ezer ember veszti életét."
De a közlekedési morált maga az időjárás is nehezíti:
"Az időjárási viszonyokból fakadnak az infrastrukturális problémák is: a szélsőséges időjárási zónákban az aszfaltozott utak hamar tönkremennek, fenntartásuk pedig rendkívül költséges. A földutak pedig tavasszal és ősszel járhatatlanokká válnak. A statisztika szerint -5 C alatti hőmérsékleti viszonyokban az infrastruktúra és az épületek fenntartásának a költsége minden egyes fokkal jelentősen növekszik, nem is beszélve a havazások által okozott gondokról"
Valamint a rendőrség korrupciója:
"A következő adatok jelzik a rendőri szervek problémáit is. 2009-ben ugyanis a rendőrök közel 18.000 törvénysértést követtek el, és 2008-ben majdnem 35.000 kereset érkezett be a rendőrséghez az orosz állampolgároktól. Tavaly a duplájára nőtt az elítélt rendőrök száma is. Oroszország korrupciós ügyeinek a 40%-a a rendőrségre esik, második helyen áll a korrupciós listában a katonaság, amelyet a helyi kormányzati szervek korrupciója követ. A korrupció nagy problémának számít Oroszországban, a Transparency International évente elkészített, 2010-es korrupciós indexén az ország a 154. helyen végzett a 178 rangsorolt ország közül, vagyis a világ egyik legkorruptabb országának mondható. Az orosz bíróságokon például egyes elemzők szerint évente 210 millió dolláros korrupciós forgalom zajlik"
kitekinto.hu/eia/2011/01/25/milyen_problemakkal_kuzd_a_vilag_legnagyobb_orszaga/#.VUamvY7tlBc

Minden országra jellemző valamiféle karakter, a lakosai által kialakított egyedi hangulat. Ami igen jelentős részben pont abból a tájból ered, ahol a népesség él. Igen jelentős részben maga a táj formál ki egy adott nemzetkaraktert. És erre éppen az oroszok adják a legütősebb példát, hiszen a zord, mostoha éghajlat olyan speciális képességeket igényelt (leginkább összefogásra való hajlandóságot), amit pl. a Kárpát-medence sose. Emiatt az orosz karakter a táj által okozott kényszer miatt különbözik az átlag európaitól:
"Többé-kevésbé meg lehet reformálni mindent, csak egyet nem: az ország földrajzi fekvését"
"Mindez nagymértékben meghatározta az orosz nép jellemét, lelkületét is. Ezeken az egyedülállóan sík, szabad térségeken, ezekben a komor erdőkben kovácsolódott ki annak karaktere, szívós, kemény, kitartó, ugyanakkor bizalmas, nyílt természete. Itt formálódtak ki azok az emberek, akik a rövid nyár alatt kapkodva dolgoztak, aztán kényszerű pihenőre vonultak a hosszú és kegyetlen tél idején. Vajon nem innét származik-e a Kelet-európai síkság emberének sajátos, rohamszerű munkastílusa, nem emiatt hiányzik-e a rendszeres, folyamatos munkához való kedv, amely oly nagy jelentőséggel bírt aztán az ország sorsára, gazdasági fejlődésére, társadalmi viszonyaira nézve? Nem szabad figyelmen kívül hagyni a földrajzi-éghajlati adottságoknak a kollektív irányításra gyakorolt befolyását sem, amelynek gyakorlata az orosz agrárszférában mélyen és erősen meggyökeresedett, minden előnyével (kölcsönös segítség, társadalmi összetartás) és hátrányával (a közösség uralma az egyén felett, a személyiség alárendelődése a közösen választott vezetésnek) együtt. Az obscsina hagyománya, a középkorias kollektivizmus egészen a XX. század végéig áthatotta az orosz életet, megvédve a gyengéket, rátelepedve ugyanakkor az erősekre, akadályozva azok felemelkedését."

annamanna 2015.05.04. 02:38:20

@Mr Falafel: Ezt ebből az írásból vettem: Peterdi Nagy László Természet és társadalom Az orosz példa www.okotaj.hu/szamok/33-34/ot33-15.htm Az általad említett "jelentős társadalmi kontroll" és az önbíráskodó galerik beleillenek abba a képbe, amit Peterdi írt az orosz jellemről.
Az egész írást ajánlom, ha kedveled az oroszokat, szerintem roppant érdekes. Amit a szövegből ezen kívül érdekesnek találok a közlekedési morál szempontjából, az a kiszámíthatatlanság:
"az oroszok annyira kiszámíthatatlanok. Gorkij 1905-ben lejegyezte egy beszélgetését W. James amerikai filozófussal, aki a következőkben foglalta össze az oroszokról kialakult képét. "Amikor orosz szerzőket olvasok, izgatóan érdekes emberek jelennek meg előttem. De nem merném azt mondani, hogy értem is őket. Európában, Amerikában olyan embereket látok, akik már valamit tettek, és arra támaszkodva, amit már elértek, s amijük van, arra törekednek, hogy növeljék az anyagi és szellemi javaknak a mennyiségét. Az önök országában – nekem úgy tűnik – olyan emberek élnek, akik számára a valóság tudomásul vétele nem kötelező, nem törvényszerű, sőt visszataszító. Úgy látom, hogy az orosz ész feszülten elemez, kutat, lázad, de nem látom az elemzés célját, és nem látom, mit is keresnek a valóság jelenségei mögött. Arra gondolhatunk, hogy az orosz ember kívánatosnak tekinti keresni és felfedezni azt, ami kellemetlen, ami negatív. Különösen két könyv lepett meg engem, Tolsztoj: Feltámadása és Dosztojevszkij: Karamazovjai. Nekem úgy tűnik, hogy ezekben a könyvekben valamilyen más bolygóról érkezett emberek szerepelnek, ahol minden másképp és jobban van. Akik véletlenül kerültek a földre, és emiatt igen idegesek, sőt sértődöttek. Van bennük valami gyermeteg, naív, s érződik bennük egy becsületes alkimista makacssága, aki hisz abban, hogy megtalálja minden okok végső okát! Nagyon érdekes nép, de úgy tűnik, önök hiába dolgoznak, mint az a gép, amely üresjáratban működik. Vagy talán önök arra vannak hivatva, hogy meglepjék a világot valami rendkívülivel, valami váratlannal?"
"Buchenwaldban például egyszerűen azt mondták csak a foglyok, amikor látták, hogy az oroszok időnként minden érthető ok nélkül fellázadnak, és felkoncoltatják magukat a szögesdróton: Az oroszok őrültek. És bizony – kimondva, vagy kimondatlanul – sokan így gondolkodnak róluk ma is." "Talán a legszervezettebb és a legfegyelmezettebb náció voltak a táborban. De ez egyáltalán nem zavarta őket abban, hogy olykor kollektíven kiszökjenek, és gyalog induljanak a Vörös Hadsereg elébe."
"Volt valami mélységesen orosz – meghökkentő, váratlan, célszerűtlen – Hruscsovnak abban az 1956. februári döntésében, hogy a pártkongresszus plénuma előtt részletezi Sztálin bűneit."

@pitcairn: Ó, hát ezt pont tőled loptam :) A biciklis témánál láttam.
Az etióp és olasz baleseti statisztikák különbségét nyilván némileg magyarázza a gépjárműpark és az utak állapotának minősége. És persze nyilván egyéb (emberi) tényezők is. A németek eleve precízek, tehát a német kisváros példáját én nem látom annyira érdekesnek, mint az etiópot és az olaszt, mert a németek ilyenek és kész.
De a legérdekesebb talán mégis az, hogy három, ennyire különböző helyzetben levő, ennyire eltérő mentalitású népesség egyaránt elég jól reagál arra, ha a közlekedést önszabályozó módon kell megoldania.

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Minél kisebb egy közösség"
Nos, ez nem teljesen igaz. Például www.borsonline.hu/20150429_szegyelli_szornyeit_a_somogyi_falu "alig ötszáz lelkes község (...) három, országos felháborodást kiváltó gyilkosság elkövetője is innen származik."
Ugyanakkor nézzünk egy átlagos kisvárost, pl. Ajkát, ahol majdnem 30 ezren élnek, tehát durván 60x annyian, mint Sántoson. Még soha nem hallottam komoly ajkai bűnözésről, noha a városka jellegzetes ipari település, tehát a lakók nagy része máshonnan települt be, lakótelepen él, tehát nem különösebben ismerik egymást. Ráadásul a város az ipari jellege miatt a rendszerváltást komoly válságként élte meg. De a válságból valahogy talpra állt, az emberek döntő többségének van munkája, a lakosság nagy része képes boldogulni, és nem éri el a lélektani határt a lecsúszottak aránya. Ez pedig kihat a közbiztonságra is, mert a lakók mentális állapota általánosságban véve elég józan és egészséges, értelmét látják az életüknek blablabla.
Nagyon sok pici településen viszont az élet kilátástalannak tűnik, és ez összefügg azzal, hogy a közbiztonság sok esetben épp a falvakban rossz, pl: kuruc.info/r/35/139500/ El se olvasom, mert anélkül is lehet tudni, hogy nagyjából miről szól a cikk.
Nem gondolom, hogy arányaiban több volna a rendőr Ajkán, mint egy faluban. Bár lehet, hogy az is közrejátszik a közbiztonságban, hogy a rendőr könnyebben elérhető.
A bűnözés mértékét alapvetően mégis inkább valami általános hozzáállás befolyásolja, szerintem. A közösség általános lecsúszásával együtt jár a védtelenség, kiszolgáltatottság érzése is, a tehetetlenség, közöny, apátia.

annamanna 2015.05.04. 03:37:53

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Persze ennek konkrét oka az, hogy a lecsúszó közösségekben megnő a valóban kiszolgáltatott, magatehetetlen emberek aránya, a lakosság elöregszik. De még ezen felül is egyre megengedőbbé válik, valahogy természetessé válik a "Jóvanazúgy!" -hozzáállás www.facebook.com/kurnasz/media_set?set=a.876686355705900.1073741847.100000936306301&type=1&pnref=story

De akármi is az oka, sajnos jelen pillanatban pont nem igaz az, hogy a kis közösségek védenének a bűnözés ellen.
Ami igazán véd, az, ha az emberek egyenként cselekvőképesnek, hatékonynak, értékesnek látják az életüket, van céljuk, látják értelmét a dolgoknak, fejlődnek, haladnak valahová.
És van a közösségben valami lélektani határ, amin átlépve a közösség vagy felfelé, vagy lefelé húzza a tagjait. Ezt nehéz meghatározni, de konkrét esetekben is megfogható.
Mondok egy saját példát: pár évig egy oktatási intézményben dolgoztam. Ahogy oda kerültem, a tanárok azt mondogatták: itt elszabadult a pokol, itt elszabadult a pokol. Akik régóta ott voltak, azok jól látták a folyamatos lezüllést, széthullást, az egyre nagyobb káoszt, fejetlenséget. Mire pár évvel később elkerültem onnan, addigra a helyzet alaposan megváltozott, jó híre kelt az intézménynek, máshonnan is átjelentkeztek oda a diákok. Eleinte a rendőrség is többször kiszállt, aztán ez elmaradt. A változásnak nyilván sok oka volt, nehéz egyetlen eredőre redukálni. De a leglényegesebb mégis a vezetőcsere volt. Az előző igazgatót azért váltották le, mert bolti lopáson kapták. És különös módon az ő személyisége (amibe belefért a lopás) kihatott az egész intézményre is, és ott "elszabadult a pokol". Amint az igazgatót kicserélték, új szelek kezdtek fújni, és pár év alatt helyreállt a rend. Persze voltak más változások is: sok pénzt költöttek felújításra, a tanári kar egy része is kicserélődött, a renitens diákokat kicsapták. És ezen felül azt gondolom, hogy általában mindenki igyekezett jól hozzáállni a dolgokhoz, szóval összességében nem érte el a lélektani határt a beletörődés, az, hogy ez már csak ilyen, ezt kell megszokni, ezen már nem lehet segíteni.
Tehát, hogy a te érvelésedre visszatérjek - nem a létszám lett kisebb, csak megváltozott a mérce, és ami korábban belefért, az többé nem lett megengedve.
De ugyanakkor nem lett nagyobb az ellenőrzés és megfigyelés mértéke sem, nem lett besúgórendszer szervezve vagy ilyesmi. Csak valahogy minden kicsit tisztességesebbé és átláthatóbbá vált.

Az persze igaz, hogy egy oktatási intézményt könnyebb kívülről ellenőrizni és szükség esetén kicserélni a vezetőt, mint egy annál bonyolultabb és nagyobb szervezetet. Minél nagyobb hatalommal rendelkezik valaki, annál nehezebb elérni, hogy ellenőrizhető és számon kérhető legyen.
Az viszont tény, hogy minél nagyobb hatalommal rendelkezik valaki, annál nagyobb befolyása van a rendvédelemre, igazságszolgáltatásra is, tehát annál könnyebben teszi zsebre a rendőrséget és emelkedik felül a törvényeken. Ebből pedig csak az következik, hogy nincs sok értelme az ellenőrzés és megfigyelés növelésétől várni a rendet és biztonságot.
Azt inkább más dolog állítja helyre: a bizalom, a tisztesség, az őszinteség, leginkább a vezetők részéről.
Ha a vezetés részéről mindez hiányzik, akkor az alul levők még mindig megpróbálhatnak ellenállni a romlásnak, legalábbis ameddig bírnak, amíg be nem következik az apátia és elcsüggedés (és sokszor a menekülés). www.youtube.com/watch?v=rO3EqaZBhd8

huKKK 2015.05.04. 06:00:50

@Robinzon Kurzor:

Úgy véli, egy elhunytnak nincsenek igényei?

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2015.05.04. 08:20:03

@annamanna: Oroszokkal és ukránokkal dolgozom napi 14 órában másfél éve. Nem csupán ügyfeleim, de kollégáim is e két nációból származnak. Valóban különböznek tőlünk, de egyáltalán nem kiszámíthatatlanok. Sőt, inkább nagyon is kiszámíthatóak.

Megbocsáss, de tudományosnak szánt írásokból nehéz megismerni egy kultúrát. Egy értekezésnek, tanulmánynak mindig célja van, hipotézis mentén formálódik, vagyis kamu lesz a vége. Mindig. Én, bár nemzetközi jogi szakjogászként adok üzleti tanácsokat, alapvetően antropológusként gondolkodom, tehát a terepen tapasztaltak (emic-etic) alapján vonom le a következtetéseimet. Nincs vágyam a jelenlegi közegben tudományos előmenetelt hajszolni, mert én még őszinte ember vagyok, mint a fiatal József Attila. Így a megélt valóság elferdítése sem vonzz, hogy valami frappánsnak tűnő, citálás-özönt rittyentsek. Az ilyen cigánykodást meghagyom a saját szarukban fuldokló tudósoknak.

Robinzon Kurzor 2015.05.04. 08:52:07

@huKKK:

Ne akadjunk fenn ilyen apróságokon, ami egyébként is a bűncselekmények 1%-nál kisebb részénél merül fel egyáltalán.

Arra kellene -- sok minden más mellett -- gombot varrni, hogy az "ugyanazt kapja" konkrétan mit jelent, illetve ugyan mitől elégíteni ki automatikusan az áldozat igényeit?

annamanna 2015.05.04. 09:30:35

@Mr Falafel: Hűha, ez elég meggyőző. És félelmetes is. Az ukránoktól még jobban tartanék, mint az oroszoktól. Ebben a cikkben két magyar futó 2013-ban "biztonsági okokból" az ukrajnai területen csak átautózott, és az orosz részen futott tovább: "Biztonsági okokból a vereckei hágóig futnak, onnan autóval teszik meg az utat az orosz-ukrán határig, ahonnan ismét a Don menti harcokban elesett valamennyi magyar és orosz katona emlékére futnak." debrecenhirado.hu/articles/view/sport/a-hosok-emlekere-futnak-el-a-donig Tehát Ukrajnát 2013-ban sem találták biztonságosnak a futásra, de Oroszországot igen. Mivel Hende Csaba volt a vállalkozás fővédnöke, így nem csak a saját előítéleteikre alapozták, hogy Ukrajnában nem biztonságos futni, de Oroszországban lehet, az nem veszélyes.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.05.04. 10:50:00

@annamanna:

Persze szinte minden alól lehet kivételt találni, de szerintem te is nehezen tagadhatod, hog yahol az emberek ismerik egymást, ott rendszerint kisebb a bűnözés. Nyilvánvaló kivételnek számítanak pl. az egy bizonyos etnikum által terrorizált kistelepülések.

Ami az említett iskolát illeti, csak az bizonyodott be újra, hogy fejétől bűzlik a hal.

Amúgy jók az észrevételeid.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.05.04. 18:19:01

„A közvélemény jelentős részének – melyet az 'okosak' alkotnak – túlzottnak és alkalmatlannak, sőt egyenesen bosszantónak tűnhet, hogy továbbra is mint nagyon fontos kérdést tartjuk napirenden a megfogant és meg nem született élet tiszteletben tartásának problémáját. Az abortusszal kapcsolatos törvényhozást – mely az utóbbi 15 évben szinte minden nyugati országban megtörtént – követő kínos viták után nem kellene-e végre megoldottnak tekinteni a problémát, s elkerülni a túlhaladott ideológiai ellentétek újjáélesztését? Miért nem nyugszunk bele abba, hogy ezt a csatát elveszítettük, s miért nem fordítjuk energiáinkat olyan kezdeményezésekre, melyek nagyobb társadalmi egyetértésre találhatnak? (...)

(...)

Van azonban a Teremtés könyvében egy részlet, amely megindítóan szól a mi problémánkról. Arról az áldásról van szó, amelyet Isten Noénak és fiainak adott az özönvíz után; ebben az áldásban újra megerősítést nyernek azok a törvények, melyek egyedül képesek biztosítani a bűn után az élet folytatását az emberi nem számára.

A teremtés, mely abszolút tökéletesen került ki Isten kezéből, az ősszülők bűne következtében eltorzult és rendje felbomlott. Az erőszak és a gyilkosságok megsokasodtak a világban, és lehetetlenné tették az igazságosság rendje szerint berendezett társadalmi élet békéjét. Most, az özönvíz nagytakarítása után Isten leteszi haragjának nyilát és újra átöleli a világot a maga irgalmasságában, s tekintettel a jövendő megváltásra, elmondja a fennmaradás lényeges szabályait: 'A ti lelketek vérét számon fogom kérni minden vadállattól; az ember kezéből is, a testvér kezéből is számon fogom kérni az ember lelkét. Tehát bárki embervért ont, annak ember ontsa ki a vérét; mert Isten képmására teremtetett az ember.' (Ter 9,5-6)” (Ratzinger, Joseph: Benedek Európája a kultúrák válságában. Szent István Társulat, Bp., 2005.)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.05.04. 18:46:32

@Counter:

Olyan bonyolult volna? Azaz a gyilkosság bűn (így a magzat meggyilkolása is), a halálbüntetés (amennyiben az a gyilkos kivégzése) nem az. Csak hogy a keresztényezők is képben legyenek.

Bloodscalp 2015.05.04. 18:50:56

@Mihint: megtisztelő hogy sokéves kommentelésem figyelemmel követed, de férfi vagyok.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.05.04. 19:22:34

@bbjnick: E kérdésekről folyna a "vita", akarom mondani a gumicsont? Nem.

Tehát: mit akar ezzel hozzátenni?

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.05.04. 19:43:17

@Counter:

Szívesen megmondaná, hogy miről szól a vita, igaz 'e?!

annamanna 2015.05.05. 01:57:14

@bbjnick: Hűha. Ez egy nagyon kiváló idézet egy nagyon kiváló koponyától. A probléma az, hogy az utódja pontosan az ellenkezőjét állítja, mint az elődje. És mindkettő egyaránt legfőbb vallási tekintélynek számít. Ebből pedig az következik, hogy végső soron mindenki magának kénytelen kialakítani a maga meggyőződését, hiába hivatkozik a pápai tekintélyre, ha a két élő pápa teljesen ellenkező módon beszél, és ellenkező eredményre jut, és mindkettő ugyanazt a Bibliát használja az érvei végső forrásául.
Amúgy köszönöm, hogy idézted, elég érdekes.
Egyébként nekem az a véleményem mindkét pápa nyilatkozatáról, hogy a büntetési tételek megállapítása annak az államnak a dolga, aki a törvényeket hozza, és fenntartja a rendőrséget, a bíróságot, a börtönöket. Mivel a bűnözők elfogása és bebörtönzése nem az egyház feladata, ezért a büntetésükhöz sincs köze. Az a véleményem, hogy a pápáknak alapvetően Isten ítéletéhez van közük, és a feladatuk az, hogy ennek az ítéletnek a fontosságára figyelmeztessék az embereket, mert az állam ítélete csak ideiglenes, de Isten ítélete az örökkévalóságig szól.

@Kovacs Nocraft Jozsefne: hm, akkor hozok egy másik példát. Egy olyan vallási csoport tagja voltam, ahol elég erős volt a kontroll, mindenki szem előtt volt. Utólag azt mondom arról a csoportról is - fejétől bűzlik a hal. (Ezt jobban nem részletezem, gondolom, nem szükséges). Teljesen hiábavaló az ellenőrzés, ha maga az egész rendszer nem jó kezekben van, ha a vezető nem tisztességes. A végtelenségig lehet növelni a megfigyelést, a kontrollt, a rendszer mégsem lesz jó.

Írok két ellenkező példát, két laza csoportra: az egyik legyen a dunai áradáskor összegyülekezett emberek, akik egyáltalán nem ismerték egymást, csak alkalmilag gyűltek össze, egy adott feladat elvégzésére. A másik legyen egy teljesítménytúra, ahová pár ezer ember gyűlik össze, szintén nem ismerik egymást, nem is beszélgetnek egymással, csupán a céljuk közös, egy adott feladatot teljesítenek mindannyian.
Milyen mértékű bűnözés várható ezekben a szituációkban? Gyakorlatilag semekkora.
Milyen szintű ellenőrzésnek vannak kitéve ezek az emberek? Csak akkorának, ami segíti azt, hogy a feladatukat minél hatékonyabban tudják ellátni. Az ellenőröket semmi más nem foglalkoztatja, csak hogy a feladat elvégzésében minél inkább segíteni tudják az embereket. Semmi egyebet nem ellenőriznek, csak ami az adott feladathoz tartozik.
Ha a tömegben levő emberek nem is ismeri egymást, és úgy gyűlnek össze több ezren, nagyon minimális szintű kontroll alatt, akkor mi az, ami megakadályozza, hogy "elszabaduljon a pokol"?
Szerintem a legfontosabb, hogy ezekben a szituációkban van egy olyan kitűzött cél, amire az összegyűlt tömeg koncentrál, amit mindenképp el akar érni, tehát az emberek egyetértenek abban, hogy az adott szituációban ugyanaz a céljuk. Ráadásul pozitív céljuk van (tehát nem valami ellen gyűltek össze, pl. nem tüntetnek, nem háborúznak).
A másik fontos faktor, hogy a részvétel önkéntes.
A harmadik, amit már írtam is, hogy a kontroll célja a feladat minél biztonságosabb és hatékonyabb elvégzése, tehát az ellenőrzés célja csupán a lehetőleg legoptimálisabb körülmények biztosítása a feladat elvégzői számára.
Ha ez a három feltétel adott, akkor nem kell tartani a bűnelkövetéstől. Még ha történik is valami rossz, az inkább balesetből ered, mintsem szándékos bűnözésből. Teljesen fölösleges amiatt aggódni, hogy a túrázók vagy a homokzsákot pakolók csak azért vannak az adott helyszínen, hogy egymást öljék (persze elvileg előfordulhat ez is, de nem szükséges külön aggódni miatta, inkább csak a balesetek miatt).
Mi történik akkor, ha valamilyen aggodalom miatt ezekben a szituációkban megnövekszik a kontroll?
Például, a homokzsákosokhoz odamegy Orbán, és kijelenti (megtörtént), hogy csak azt szabad megcsinálni, amire ő vagy Bakondi úr utasítást ad. És úgy kell csinálni a dolgokat, ahogyan azt ők előírják. H ezt komolyan gondolták volna, annak nyilván az lett volna a következménye, hogy a munka hatékonysága lecsökken, a stressz, feszültség szintje nő, és az emberek elkezdenek elszivárogni, végezze el a feladatot az Orbán meg a Bakondi úr.
Ha a gátvédelmet kötelezővé tették volna, a hatékonyság szintén csökken, és megnő a tolvajok száma (még így is előfordult, hogy valaki zsákot lopott).
Ha pedig mindenféle cél nélkül rendelik ki az embereket a gátra, csak úgy ténferegni, akkor a céltalanul lődörgő tömeget már érdemes rendőrséggel terelni és biztosítani, hogy ne essenek egymásnak, ne törjön ki balhé.

Most tegyük félre ezt a három feltételt, és nézzük meg, milyen hatással jár a bűnözés mértékére az, hogy az emberek szem előtt vannak, képesek ellenőrizni egymást. Az egyszerűség kedvéért nézzük meg rögtön a legkisebb közösség szintjén, akik egymást a legjobban ismerik - a családokban.
Ha ugyanis igaz, hogy a bűnözés mértékét hatékonyan csökkenti, hogy az emberek jól ismerik egymást, akkor a család már az idők kezdete óta hatékonyan képes gátat szabni a bűnözésnek.

annamanna 2015.05.05. 05:27:29

@Kovacs Nocraft Jozsefne: És vajon képes gátat szabni? Hát nem, sajnos. A Bándy Kata-témánál Doomhammer meggyőző mennyiségű hírrel bizonyította be, hogy a bűncselekmények tekintélyes része családon belül történik, az emberekre gyakran a saját családtagjaik támadnak. Teljesen mindegy, hogy mennyire ismerik egymást, ez önmagában semmilyen pozitív hatással nem bír a bűnözés mértékének csökkenésére. Mert ha bírna, akkor nem létezne családon belüli bűnözés, márpedig nemhogy létezik, hanem ez a bűncselekmények elkövetésének egyik leggyakoribb formája.

A családban sokszor nem érvényesül sem a pozitív célkitűzés, sem az önkéntesség, sem az, hogy az ellenőrzés az elérendő feladatok biztonságára korlátozódna. Sőt, a totális kontroll lehetőségét a legkönnyebben éppen a család teremti meg.

Nézzünk meg egy másik kis közösséget, ahol a tagok jól ismerik egymást, képesek ellenőrizni egymás viselkedését. Mondjuk, legyen egy kocsma törzsközönsége.
Itt érvényesül a közös cél, az önkéntes részvétel, sőt még az is, hogy a kontroll csak a hatékonyságra korlátozódik. De hiányzik az a feltétel, hogy az emberek egy pozitív feladat elvégzése érdekében gyűlnek össze. Vajon mennyire csökkenti a bűnözés mértékét, lehetőségét az, hogy az emberek jól ismerik egymást? Semennyire.

Nézzünk egy fikciót, a Kontroll c. filmet. Milyen pozitív hatása van a képzeletbeli világ erkölcsére az ellenőr csapatok tevékenységének? Semmilyen.

A bűnözést nem a kontroll csökkenti, hanem a pozitív cél, amire koncentrálni lehet. Ez lehet közös vagy egyéni, a lényeg, hogy legyen. Az ember teleologikus lény, folyton szüksége van elérendő célokra, amikre koncentrálhat. És miközben a céljára koncentrál, háttérbe szorul az, ami nem segíti ennek elérését.

A bűnözés mértékét szerintem az növeli meg, ha az embernek nincsenek pozitív céljai.

A kontrollnak inkább abban van jelentősége, hogy segíti kiszűrni egy adott közösségből azokat, akik nem a közös célok érdekében tevékenykednek. Az mindegy, hogy a cél jó vagy rossz; a lényeg, hogy ellenőrzés nélkül bárki az adott csoporthoz csapódhat, és esetleg megtorpedózhatja a közös cél elérését (pl. terrorista jut fel a repülőre, rendőr épül be egy maffiába). Minél erősebb a kontroll, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a csoport céljait hátráltató elemeket sikerül kiszűrni.
De ennek semmi köze sincs az erkölcshöz, a bűnözés mértékének csökkentéséhez, csupán a csoport kohéziójához. Az adott csoport önmagában lehet a világ legveszélyesebb bűnbandája is.
Sőt. Valójában egy pozitív cél elérése érdekében nem szükséges (vagy nem szokás) olyan erős kontrollt beépíteni, mint egy bűnbandánál, mert pozitív cél elérésekor nem kell tartani a lelepleződéstől, retorziótól (csak kivételes esetekben).
Ezért fordulhat elő, hogy pl. egy repülőtársaság erősen ellenőrzi a gépeket (mert azok balesetveszélyesek), de kevéssé kontrollálja a pilótákat (mert azokban megbízik, hiszen a repülőtársaság célja jó). Vagy pl. az európai demokráciák kevéssé kontrollálják az ide érkező embereket, hiszen meg vannak győződve arról, hogy az embereket általában pozitív célok vezérlik. Az egyházak bárkit befogadnak és igyekeznek tolerálni, a segélyszervezetek bárkinek segítenek. A kisgyerekek bárkivel szóba állnak a játszótéren, a naiv lánykák óvatlanul ismerkednek. A gyenge kontroll miatt a jóindulatú szervezeteket könnyű kihasználni, leuralni, hülyét csinálni belőlük, kijátszani, megtámadni. Ez lehet, hogy helytelen, de a bizalom mégis a kontroll ellen hat, minél erősebb a bizalom, annál gyöngébb a kontroll.

Egy bűnszövetkezet esetben viszont ajánlatos az erős előszűrés és a folyamatos ellenőrzés, mert egyetlen alkalmatlan vagy áruló egyén is súlyos károkat tud okozni a leleplezéssel. Ráadásul magukból kiindulva eleve sokkal gyanakvóbbak. Tehát itt inkább szabály a lelepleződéstől való félelem, mint kivétel; a pozitív cél elérésekor viszont inkább kivétel a kontrollált konspiráció, mintsem szabály.

Az egyértelmű, hogy úgy volna egészséges, ha a bizalom és a gyanakvás valamilyen szinten egyensúlyban volna.
Azt gondolom, hogy az egyensúlyt az teremtheti meg, hogy azt várom el másoktól, amit magamtól is elvárok. Tehát ha mondjuk egy repülőtársaságnál jó pilóták dolgoznak, ők egy rutin birtokában automatikusan kiszűrik azt, aki nem közéjük való, mert nem képes biztonságos teljesítményre. Vagy ha valaki elkötelezett hívő, egy idő után képes biztonságosan kiszűrni a képmutatókat. Vagy egy segélyszervezet tagja bizonyos rutin birtokában rájön, kinek nem érdemes adni. Vagy aki magas feltételeknek felel meg egy párkapcsolat terén, az nem fogja megengedni, hogy a párja ne feleljen meg a feltételeknek.
Ezekben az esetekben a külvilág ellenőrzését mindig megelőzi egy belső fegyelem, önkontroll. Tehát minél magasabb az önkontroll szintje, annál könnyebb a külvilágot helyesen megítélni.

annamanna 2015.05.05. 05:31:29

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Közösség esetében, akár pozitív, akár negatív célja van egy adott csoportnak, a lényeg, hogy van egy közös cél, ami értelmet ad a közösség létének. Mindig az a vezető, aki a leginkább elkötelezett az adott cél iránt. Egyáltalán nem biztos, hogy ez a formális vezető. És a valódi vezető fogja megszabni a kontrollt is. Ez gyakran elég furcsa helyzeteket teremthet, mert a valódi célok és erőviszonyok sokszor teljesen eltérnek a hivatalosan kommunikálttól, így a legális kontroll is könnyen kicsúszhat a hivatalos ellenőrzés alól, és válhat valaki titkos magáncéljainak eszközévé. Ha pedig valami titkos, annak egyetlen értelme van - a titok mentesít a kontroll alól.
Tehát tegyük fel, hogy van egy kontrollálhatatlan hatalom, aminek nem áll érdekében felfedni a valós céljait, és nem áll érdekében alárendelődni a hivatalos, formális vezetésnek. Az ilyen hatalom céljai pont azért nem lehetnek pozitívak, mert saját magát kihúzza a kontroll alól, tehát az ellenőrzés nem kölcsönös. Akik másokat kontrollálnak, azok maguk nem esnek kontroll alá. De vajon egy kontrollálhatatlan és önkontroll nélküli hatalom mennyire képes mások hatékony ellenőrzésére? Mennyire képes helyesen, józanul, tisztán megítélni a külvilágot az, aki nem hajlandó önmagát ítélni?

Szerintem az erkölcs/bűnözés tekintetében egyetlen kontrollnak van komoly jelentősége - az önkontrollnak. Az önkontroll erősödése biztos, hogy csökkenti a bűnözés mértékét.
Pl. a családban sem az egymás fölötti kontroll, hanem az önkontroll segíti a békés együttélést.
A kocsma törzsközönségének esetében is, azért nincs haszna az egymás fölötti kontrollnak, mert az nem helyettesítheti az önkontrollt.
A gátépítők vagy túrázók esetében az önkontroll magas szintje zárja ki a bűnözést.
Az önkontroll szintjét a pozitív cél elérése emeli, a céltalanság csökkenti.

Ez elég béna régi klip, de arra jó, hogy bemutassa - önkontroll nélkül infernális világba süllyed az ember: www.youtube.com/watch?v=p8-pP4VboBk
Ez érdekesebb (bár kissé hosszú) videó, azt mutatja be, hogy pozitív célok elérése nélkül nem létezik önkontroll: www.youtube.com/watch?v=BFIRpJkKXsc

Tehát, ha valakinek nincsenek saját céljai, akkor egyrészt nem gyakorolja az önkontrollt, másrészt saját célok nélkül mások fogják a maguk céljai szolgálatába állítani, és a maguk (egyoldalú) kontrollja alá vonni. Ez elősegíti a kihasználást, a kihasználás frusztrációhoz vezet, a frusztráció dühöt okoz, a düh pedig az erőszakos bűnelkövetés táptalajává válik. A céltalanság tehát külső kontrollhoz, kihasználáshoz, sértődéshez, haraghoz és agresszióhoz vezet. A külső kontroll tehát semmiképpen sem segíti a bűnözés szintjének csökkenését, sőt inkább növeli.
Elnézést a hosszadalmasságért, de szerintem ezen tényleg fontos kicsit elgondolkozni.

annamanna 2015.05.07. 04:30:06

@Kovacs Nocraft Jozsefne: kihagyhatatlan idézet a bizalomról:

"Amikor polgármester lettél a négyszáz lelkes Cserdiben, hol kezdted el a munkát?
Leszereltem a rácsokat a polgármesteri hivatalról. Úgy tíz-tizenkét mázsa vas volt a falakon, én mindet levettem. Egyet elraktam emlékbe, a többit oda vittük, ahol szükség volt rá, magánházakhoz, lakásokhoz, vagy ahol állatokat tartanak. A bizalom hiánya rakta fel a rácsokat, aztán a bizalom szedte le azokat. Az emberek nem értették, miért bontom le azt a szép kerítést. Aztán rájöttek: szép, szép, de kell az oda?"
"Úgy juthatsz el mindenkihez, ha igazat mondasz. Ha rossz valami, meg kell mondani szemtől szemben, de ha nagyon jól működik, azt is. Igen, a testvérednek vagy a nagybátyádnak is, tekintet nélkül arra, hogy milyen szálak fűznek hozzá. Mert nincs különbség: egy probléma akkor is probléma, ha az öcsémről vagy a szomszédomról van szó, ebben nem lehet rangsorolni."
"Persze ma már én sem adok semmit csak úgy: kell, hogy legyen mögötte munka."
tehetseg.hu/interjuk/ciganysag-nem-problema-hanem-feladat

2015.05.13. 15:37:20

@Pelso..: erre én aszondom, h akkor már nagyobb az esélye (addig is) a halálbüntetés bevezetésének.
ja! és vita nélkül.
vagy azzal :D
szintúgy addig is köll a zembereknek a gumicsont
süti beállítások módosítása