Meg fog térülni a paksi bővítés? Feltétlenül szükségünk van most két új blokkra? Keresztbe tesz az EU? Miért nem nyilvánosak a szerződések és az előkészítő dokumentumok? A paksi bővítésről vitatkozott Perger András, az Energiaklub szakértője és Aszódi Attila kormánybiztos. Tudósításunk.
A konferencia délutáni ülése Perger András „Paksi titkai” címmel tartott előadásával kezdődött. Perger azt mondta: egyre nehezebb információkat szerezni a paksi bővítésről. Feltette a kérdést: vajon miért titkolóznak? Mert kínosak lennének a közzétett adatok? Vagy mert a kért információk nem is léteznek? Perger több kérdéskört vázolt fel, amelyeket illetően szerinte titkolózik a kormány. Az első körbe a gazdasági kérdések tartoznak: még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mennyibe fog kerülni a paksi bővítés és mi számít bele a költségvetésbe? Például a telephelyen kívüli beruházásokat is fedezi-e majd a hitel? És számoltak-e a devizahitel árfolyamkockázataival? A hitel visszafizetésével kapcsolatban felvetette: ez négy-ötszázmilliárdos költségvetési kiigazítást is igényelhet, várhatóan vagy adót kell majd emelni, vagy kiadásokat csökkenteni. Perger hangsúlyozta: most csak találgat, annyit lehet tudni, hogy forrásokra lesz szükség; és egyelőre semmilyen tervet nem láttunk a kormánytól arra, hogy miből fogják ezt finanszírozni.
Aszódi Attila összefoglalta a tavasszal megkötött magyar-orosz kormányközi megállapodást: az oroszok eszerint 10 milliárd eurós hitelt adnak, amihez húsz százalékos önrészt kell hozzáadnia a magyar félnek. Az oroszok vállalták, hogy húsz évig szállítanak üzemanyagot, és a kiégett fűtőanyag kezelését is felajánlották: ezeket azonban végleges tárolásra vissza fogják hozni Magyarországra. A hitelt 2014-től 2025-ig hívhatjuk le és 2026 márciusában kell elkezdeni törleszteni. Ennek a kamata 3,95 és 4,95 százalék között lesz, hétévente egyre növekedve, de előtörlesztésre is lehetőség lesz. Mint mondta, 2014-ben nem hívtunk le semmit a hitelből, csak 2015-ben fogjuk lehívni az első részletet. Perger pénzügyeket firtató kérdésére a kormánybiztos azt mondta: tudja, hogy vannak bizonytalanságok, de a teljes beruházás biztosan nem fog többe kerülni, mint 12 milliárd euró: ebből 10 milliárd az orosz hitel, és 2 milliárd az önrész.
Bakó Bea tudósítását híroldalunkon olvashatják.
