Olvasgatom a 2004. december 5-i gyalázatra való visszaemlékezéseket / értelmezéseket, még mindig nagy a katyvasz. Pedig ölég egyszerű a történet:

1. 2004. december 5-e előtt minden idők legocsmányabb kampányát (by Gazda Albert) tolták Gyurcsányék.

2. A magyar állampolgársági törvény megváltoztatása (az ún. „könnyített honosítás”) helyes lépés volt.

Számomra ma már magától értetődő, hogy magyar állampolgár is vagyok, ugyanolyan otthonosan mozgok Budapesten, mint Nagyváradon, Kolozsváron vagy Székelyudvarhelyen. (Kutatásaim és tanulmányaim miatt visszainteget még Szeged és Debrecen is.)

Vannak ismerőseim a Kárpát-medence minden részéről, bárhol történik valami, egy kattintással/hívással/maillel el tudok érni helyi erőt, aki képes teljesebb képet adni az eseményekről. Ezekkel az ismerőseimmel közös témákon tudunk rágódni, értelmes vitákat is folytatunk, mert végre vannak közös premisszáink.

Fizetek adót forintban is, lejben is (utóbbit egyre kedvetlenebbül, mert Románia tényleg az egyik legkorruptabb európai ország), Budapesten dolgozom, Nagyváradon lakom, Székelyföldért élek-halok.

Ez így nagyon rendben van, ezt a szót kerestem: ez így természetes.