A hat éve működő Monumente Uitate, a bukaresti diákok által alapított egyesület a romániai, köztük az erdélyi kastélyok feltérképezésével, népszerűsítésével foglalkozik. Hány kastély van az országban és milyen állapotban vannak? Mi a különbség az óregáti és az erdélyi kastélyépítészet között? Mit lehet kezdeni ma a kastélyokkal egy országban, ahol az államnak se pénze, se ötlete nincs velük kapcsolatban? Hogyan gondolkodnak a románok az egykori főnemességről, bojárokról és erdélyi arisztokratákról? Chira Cristinát, az egyesület egyik alapítóját kérdeztük, aki az év elején tartott előadást a Monumente Uitate tevékenységéről a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

„Mi a kastélyok tipikus története?

Az összes kastélynak ugyanaz volt a sorsa a huszadik század második felében. Államosították őket, majd a téeszesítés után a téeszek központjai lettek – vagy városházák, iskolák, kórházak, árvaházak, idősek otthona, esetleg bolondok háza. A tulajdonosváltás kiadós fosztogatással járt, néha pedig a könyvtárak, a bútorzat, a művészeti értékek szándékos megsemmisítésével is. A berendezést átalakították a beköltöző intézmény szükségleteinek megfelelően. Legjobb esetben az épületet sorsára hagyták. A felújítások gondatlanul mentek végbe. 1989, a kommunista rezsim összeomlása után számos kastélyt elhagytak, minthogy a téeszeket felszámolták, az iskolák, önkormányzatok, egészségügyi és szociális intézetek pedig gyakran máshová költöztek vagy bezárták őket. A restitúciós folyamat egy évtizednél is tovább tartott, és addig senki nem foglalkozott ezekkel az épületekkel. Rengeteg kastély csak az előző 25 évben lett rommá, gyakran amiatt, mert tégláiból építkeznek a helyiek. 

Mit tud ezekkel az épületekkel kezdeni a román állam? Egyáltalán akar velük csinálni bármit is?

Az államnak sem könnyű megfelelő, gazdaságilag fenntartható funkciót találni a kastélyok számára, ahogy a felújításhoz szükséges összegek sem állnak a rendelkezésére. Sőt, gyakran az állam rosszabb gazda, mint a privát tulajdonosok, nem is olyan találékony és sokszor a forrása is kevesebb. Mint tudom, az államnak nincsenek tervei a kastélyokkal. 

Foglalkozik a román közbeszéd a kastélyokkal?

A román közvélemény épp csak felfedezte magának a kastélyokat, és el van bűvölve. A Monumente Uitate is csak pozitív visszajelzést kapott. Az emberek meglepődnek, amikor a Facebookon vagy kiállításokon kastélyfotókkal találkoznak, és érdeklődnek, hogy merre találhatóak, látogathatóak-e. Remélem, hogy a turizmus segítségével lehetővé válik az épületek helyreállítása.”

Szilvay Gergely interjúját híroldalunkon olvashatják.