Kommentszűrés
’14 ápr
30
13:51

Megint a Kúriánál pattog a devizahiteles labda

Írta: bakó.bea

ft eur 560.jpg

Megszületett az Európai Bíróság várva várt devizahiteles ítélete, ami miatt a Kúria nem foglalkozott az árfolyamréssel a tavaly év végi jogegységi határozatában. A Kúriát sokan vádolták időhúzással ennek kapcsán, azonban kézenfekvő volt – az akkor már folyamatban lévő – előzetes döntéshozatali eljárás eredményét kivárni, annál is inkább, mivel egy uniós irányelv értelmezésével kapcsolatos kérdés vetődött fel. Az Európai Bíróság ítéletében kimondta: a nemzeti bíróságnak kell arról dönteni, hogy az árfolyamrés tisztességtelen kikötés-e; viszont adott némi iránymutatást arról, hogy mikor számít világosnak és érthetőnek a szerződéses kikötés. Összességében viszont megint a mi térfelünkön pattog a labda.

A történet ott kezdődött, hogy Kásler Árpád és felesége tizennégymillió forintos svájci frank alapú hitelt vettek fel az OTP-től. A szerződésben 5,2 százalék ügyleti kamatot és 2,04 százalékos kezelési költséget kötöttek ki azzal, hogy ezek ésaz egyéb költségek a folyósítást követően devizában kerülnek megállapításra.” A szerződés következő pontja szerint a törlesztő-részletek forint összegét a bank a részlet esedékességét megelőző napon érvényes eladási árfolyam alapján állapítja meg. Ezt a kikötést viszont az adósok tisztességtelennek tartották, ezért pert indítottak az OTP ellen. Káslerék érvelése szerint a kikötés azért biztosít egyoldalú előnyt a bank számára, mert lehetővé teszi, hogy a törlesztő-részletet az eladási árfolyam alapján határozza meg, a folyósított kölcsön összegét viszont a deviza vételi árfolyama alapján számították. 

A keresetnek az első- és a másodfokú bíróság is helyt adott, a bank azonban felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Azzal érvelt, hogy az árfolyamrésre vonatkozó kikötés a „kölcsön ellenében fizetendő ellenszolgáltatás részét képezi”, és „az általános banki gyakorlatnak megfelelően a pénzügyi intézmény piaci devizavásárlásaival összefüggő kiadások fedezetéül szolgál”, ezért nem kerülhetett volna szóba annak tisztességtelensége.

A Kúria felfüggesztette az eljárást és előzetes döntéshozatalt kért az Európai Bíróságtól: az eljárásban a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv értelmezését kérte.

Azt a kérdést tette fel, hogy a „szerződés elsődleges tárgyát” képezi-e a kölcsönvevő által pénzben fizetendő ellenszolgáltatás minden eleme, így az árfolyamrés, vagy pedig kizárólag az ügyleti kamat tartozik ide? A másik kérdés, hogy amennyiben az árfolyamrés nem számít a szerződés elsődleges tárgyának, akkor lehet-e díjazásként értékelni? Ez azért fontos kérdés, mert a vonatkozó irányelv szerint a szerződés elsődleges tárgya és az ár vagy díj (vagyis hogy mit adok el – vagy kölcsön – és mennyiért) eleve nem lehet tisztességtelen; amennyiben ezen feltételek világosak és érthetőek voltak. Tehát a harmadik kapaszkodó, hogy ha az árfolyamrés a szerződés elsődleges tárgyának vagy díjazásnak számít, akkor már csak az alapján lehet a tisztességtelenségére hivatkozni, hogy a kikötés nem volt világos. (Ezt is boncolgatta az ügyben februárban elkészített főtanácsnoki vélemény, amiről itt írtunk részletesebben.)

Tehát a Kúria nem azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy mi a tisztességtelen kikötés, vagy az árfolyamrés az-e (ezt hiába is kérdezte volna), hanem hogy egyáltalán szóba jöhet-e az árfolyamrés tisztességtelenségének vizsgálata az itthoni bíróságok részéről? Ha igen, abban az esetben két további kérdést tett fel: mit jelent az irányelvben meghatározott világossági követelmény, és módosíthatja-e a bíróság a szerződést az érvénytelenség kiküszöbölése érdekében?

Az Európai Bíróság ítélete hangsúlyozza, hogy az irányelv csak az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételekre vonatkozik. A testület szerint a magyar bíróság feladata eldönteni, hogy az árfolyamrés „az adós szolgáltatása alapvető elemének” és ekként a szerződés elsődleges tárgyának minősül-e. Amennyiben tehát igen, akkor a tisztességtelensége szóba se jöhet. Arra a kérdésre, hogy lehet-e az árfolyamrést az adós által a szolgáltatásért fizetendő díjnak tekinteni, a bíróság nemlegesen válaszolt, vagyis ebben a tekintetben az árfolyamrés tisztességtelensége vizsgálható.

A szerződési feltétel világosságáról a bíróság kimondta, hogy ez a követelmény nem korlátozódik az alaki és nyelvtani érthetőségre, hanem kiterjesztően kell értelmezni. Ennek megfelelően az árfolyamrésre vonatkozó kikötés akkor világos, ha „a kölcsönszerződés átlátható jelleggel tünteti‑e fel a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának okait és sajátosságait, valamint az e mechanizmus és a kölcsön folyósítására vonatkozó többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt oly módon, hogy a fogyasztó egyértelmű és érthető kritériumok alapján előre láthassa a számára ebből eredő gazdasági következményeket” – szögezi le az ítélet. Hogy adott esetben Káslerék ezt átlátták-e, azt a magyar bíróságnak kell megállapítania.

Az utolsó kérdés az volt, hogy az érvényesség megtartása érdekében módosíthatja-e ítéletével a nemzeti bíróság a tisztességtelen szerződési feltételt. Az Európai Bíróság eddigi gyakorlata ezt nem engedte meg, és kifejezett bíróság általi módosítást a mostani ítélet sem tesz lehetővé. Azt viszont hangsúlyozza az Európai Bíróság, hogy a nemzeti bíróság a szerződési jog elveit alkalmazva elhagyhatja a tisztességtelen szerződési feltételt úgy, hogy azt a tagállami diszpozitív (eltérést engedő) rendelkezésekkel helyettesíti. Ezáltal helyreáll a szerződő felek egyensúlya és elkerülhető az érvénytelenség, ami egyébként még hátrányosabb helyzetbe hozná az adóst – fejti ki az ítélet.

Összességében tehát a Kúriának (és általában a magyar bíróságoknak) kell döntenie az árfolyamrés tisztességtelenségéről, amit két oldalról lehet vizsgálni: egyrészt a szerződés elsődleges tárgya, másrészt a világosság és érthetőség követelménye felől.

Ezt egyébként szívesen számon kérik utólag az adósok, pedig egyáltalán nem biztos, hogy a szerződéskötés előtt megfelelően tájékozódtak. Az árfolyamrés számítási módját általában az Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák. Az ÁSZF akkor lesz a konkrét hitelszerződés része, ha utalnak rá a szerződésben (ezt persze mindig meg is teszik), egyedileg viszont nem kell megtárgyalni, hiszen akkor már nem lenne „általános”. Amennyiben az ÁSZF az ügyfél számára megismerhető (a bank honlapján, vagy a bankfiókban, stb.), akkor az ő dolga, hogy utánanézzen és kimatekolja, hogy megéri-e neki a hitelfelvétel. Arra alaptalanul hivatkozik, hogy egyedileg nem rágták a szájába az ÁSZF-et, hiszen tudhatott volna róla, ha a szerződési utalás alapján utána néz – ennyi előrelátást talán el lehet várni tizen- huszonmilliók felvétele előtt. Mindenesetre kíváncsian várjuk a Kúria döntését.

Címkék: hitel ítélet belföld devizahitel OTP Európai Bíróság Kúria Kásler Árpád tisztességtelen szerződési feltétel

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr786099773

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Erdőirtás Budán! 2014.05.11. 23:28:34

Európa egyik legszennyezettebb levegőjű metropoliszában épp most irtják ki tarvágással  az erdőt, a város legnagyobb forgalmú országútja mellett... Ez Magyarországon van, nem a Balkánon és a polgármesterünk tudtával. A képek magukért beszélnek. Ma e...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

György Szokolai 2014.04.30. 14:26:06

Háromszor elolvastam, és egyszer sem értettem meg. Remélem, Káslerék igen.

Bell & Sebastian 2014.04.30. 14:34:33

Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni,
Tekeredik a rétes, kígyó akar lenni.

Ahhoz képest, hogy "hibás termék" (by Orbán), most is pontosan ott tartunk, ahol a part szakad.

Van két haszonélvező és három felelős, első az állam, második a bank, a harmadik Gugyerák, aki aláírta a csalafintaságot. Az állam azért felelős, mert nem lépett közbe a Bankfelügyeleten keresztül, továbbá a mai napig gyengíti a forintot közvetetten és közvetlenül, a Bank meg azért, mert semmiféle kockázatot nem volt hajlandó vállalni, egyszerűen lehúzásra ment és meg sem fordul a fejében, hogy itt bizony jókorát fog bukni a sajátjából, ami nincs, az állam meg nem fog adni.

Akárhogyan is osztok-szorzok, egyelőre még az Állam a főnök, hiába bújócskázik, neki kellene színt vallania.

Hadd lássuk ki a legény akkor, amikor a felelőtlen, választási ígéreteket kell valóra váltani!

Szavazatok besöpörve, ismét van rá négy év.
Az is hülye, aki még hisz a szándék őszinteségében.
Szarnak ezek bele, Gugyeráknak úgy kellett, minek ment oda?

vizipipa 2014.04.30. 15:13:37

Az Európai Bíróság visszakérdezett a Kúriának: mi az akadálya annak hogy döntsél?

A szerző egész normális cikket írt a földtörvényről nemrég, ebben az ügyben is körbekérdezhetne, miért nem tud a 3 csoport kiegyezni egymással?

Mert csak időhúzás folyik, nem egyéb.

hanta boy 2014.04.30. 16:26:05

Már megint mindenki azokat a szegény bankokat báncsa!

Ja, kérem 2004-2010 között a magyarországi bankok (külföldi tulajdonú is) a VILÁG LEGJÖVEDELMEZŐBB BANKJAI VOLTAK!!!!!

Több, mint 20%-os haszonnal dolgoztak! Azaz négy év alatt megduplázták vagyonukat....

Miből gazdagodtak meg a bankok? Miből volt több tízmillás bónuszok a bankároknak az év végén a jó munkájukért? Miből vittek ki a nyugati bankok ezer milliárdokat az országból?

Hát persze, hogy a magyar emberektől.....tőlük csalták ki a pénzüket és tettek sokakat hajléktalanná.....

Szegény bankok!

Miért őket báncsa mindenki? Pedig ha hagyná a kormány most is milyen jól élnének.....

De sajna az Orbán-Matolcsy-Varga trió nem hagyja őket érvényesülni......

ORBÁN TAKARODJ!!!!!!

==T== 2014.04.30. 16:52:46

hitelsikerek.hu

Szinte naponta hoznak egy új jogerős ítéletet, melyben 1-1 devizás (sőt, néha forintos) szerződés semmisségéről dönt a bíróság.

A kulcs nem az árfolyamrés, meg a tisztességtelenség, hanem az alaki/tartalmi jogszabályszerűség.

Hogy a megkötött szerződésben teljesütek-e az akkori Hpt 213 feltételei.

Mert ha nem, az egész szerződés semmis, úgy ahogy van.

Persze erről a mainstream média nem ír - mint ahogy az Otp elleni közkereset első fokú sikeréről sem - hisz ha az összes érdekelt tudna róla, akkor a bankoknak reszelnének.

hitelsikerek.hu/

hitelsikerek.blog.hu/

pitee.wordpress.com/2014/04/18/kozerdeku-kereset-az-otp-ellen-az-otp-szerzodesi-feltetele-tisztessegtelen/

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.01. 00:43:47

...Hogyan menthetnénk meg a devizahiteleseket az adósságspiráltól és/vagy a kilakoltatástól? Ha már egyszer forradalom van, akkor az állam nyugodtan átvállalhatná (ha azok kérik) a hitelesek bedőlt hiteleit (ha már a bankszektort többször hajlandó volt csilliárd-milliárd-billiárdokkal konszolidálni, akkor egyszer segíthet a polgárain is) --- aztán egyezkedhetnének a bankok az állammal a visszafizetési kondíciókon ---, a tartozást pedig az adósokon behajthatná (jövedelmükhöz igazodva, ahhoz ütemezve) közteherként...

bbjnick.blog.hu/2011/08/19/hogyan_menthetnenk_meg_a_devizahiteleseket_az_adossagspiraltol_es_vagy_a_kilakoltatastol_egy_vezerve

Bell & Sebastian 2014.05.01. 09:02:10

@bbjnick: Már ne haragudjon, de ez elvtelen megoldás lenne. Az a probléma, hogy az árfolyamváltozás nem indokol két és félszeres - háromszoros törlesztőrészlet növekedést.

A megoldás lényege az kell hogy legyen:
- a jogtalanul szedett extraprofitot írják jóvá az adósnak
- a veszteségen osztozzon a három szereplő, legrosszabb esetben harmadolják meg (az adós szempontjából)

Aki még így sincs ki a vízből, annak való a magáncsőd intézménye, a hozzárendelt technikákkal.

Négy éve tudható mindez és csak tökörésznek, mert a két, címeres gazember (Állam + Bank) nem hajlandó felvállalni a saját részét! Hogy miért is? Pont ez a kérdés.

Bell & Sebastian 2014.05.01. 09:07:29

Jut eszembe, ha Soros és a K&H fundálta ki az egészet, egy ló farka utáni kötözés csak kijárna ezeknek is, némi extraként.
Finanszírozza másból a CEU -ját a pénzoligarchia, de mondjuk el is takarodhatnának innen ezek hárman, akár végleg.

==T== 2014.05.01. 09:17:26

@bbjnick: Ez butaság.

először azt kell megvizsgálni - lehetőleg valami gyorsított, egyszerűsített eljárással - hogy az egyes hitelek érvényesek-e, vagy már eleve a Hpt213 vagy més jogszabály alapján formailag semmisek (ami ugye olyan, mintha létre sem jöttek volna).

Ebben az esetben a tényleges teljesítések alapján kellene elszámolni (ügyfél részre átadott összeg - ami ugye forint volt - megnövelve a mindenkori jegybanki alapkamattal mindenféle elszámolt ktg-ek nélkül; ebből folyamatosan levonva az ügyfél által befizetett törlesztőket. A végeredmény az aktuális tőketartozás.

Bonyolítja a dolgot a jelzálog kérdése, ami nyilván lekerül az ingatlanról, viszont ha a bank korábban felhasználta a jelzálogjogot, akkor az alapján kérdés, hogy van-e kötelezettsége az adós felé.

Szóval ha eddig eljutottunk - az egyedi szerződések törvényességének viszgálata - , utána lehet beszélni arról, hogy kit kell és hogyan menteni.

Még az is megeshet, hogy a bankokat kell majd menteni, ez esetben viszont a 2004-14 közti menedzsmentek tagjait és a kockázatkezelőket/jogászokat, akik részt vettek az egész dologban még a pénzügyi rendszer környékéről is el kell zavarni.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.01. 10:00:14

@Bell & Sebastian: @==T==:

A probléma az, hogy több, mint kétmillió devizaalapú hitel fut, ebből csak lakáshitel több, mint kétszázezer! Ennyi szerződést egyenként a világon sincs az a jogi vagy pénzügyi felügyeleti szervezeti kapacitás, ami meg tudna vizsgálni. Az állam felelőssége egyértelmű abban, hogy ezt a "rossz terméket" piacra engedte, most azzal tudna enyhíteni a (nem kis részben az állam hibájából kialakult) válságon, hogy a bankokkal való megegyezés terhét átvenné a hitelkárosultaktól. Nyilvánvaló, hogy az állam alkupozíciója erősebb a bankokkal szemben, mint az egyes ügyfeleké, így olyan (generális) megállapodást erőltethetne ki, amely valamennyi fél számára a körülményekhez viszonyítva optimális lehetne.

==T== 2014.05.01. 10:12:00

@bbjnick: Csak azt kel lmegnézni, hogy azok megfelelnek-e egy véges számú törvényi előírásnak.

Ha csak egynek nem, már semmisek.

Szvsz ha kidolgoznak egy egyszerűsített eljárást, és mellérendelnek egy végrehajtó állományt pár hónap alatt végigzongorázható a dolog.

Az állam szerepe az lenne, hogy ezt megtegye.

de az államnak ez nem érdeke. Az államnak/kormánynak az az érdeke, hogy a bank neki tejeljen sok bankadót.

==T== 2014.05.01. 10:15:58

@==T==: A dolog akkor lenne egyszerűsíthető, ha sikerülne a kölcsönszerződéseket valamiképp kategorizálni.

Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezek típusszerződések voltak, és ha egy banknak volt akár tucatnyi ilyen szerződéstípusa is az elmúlt évtizedben, de ez is egy véges szám.

Ezeket a típusszerződéseket kéne megnézni, és ha gond van, egységesen semmisség nyilvánítani az ezek alapján megkötött szerződéseket.

Ha a bank nem működik együtt, akkor akár hatósági erővel.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.01. 10:23:16

@==T==:

Az érvénytelenítéseket a bank jogi úton megtámadhatja és újabb több éves bírósági huzavonáknak tesszük ki a hitelkárosultakat. Havonta hány hitel dől be? Hányan veszítik el mindenüket?

Bell & Sebastian 2014.05.01. 10:36:50

@bbjnick: Így igaz. Mert nálunk nincsen precedens -alapú ítélkezés, csak egyedi esetek vannak.

Ha egy csupa-csupa jogászból álló kormány ezt nem tudta megoldani ennyi idő alatt, akkor nem is állt szándékukban, ez a meglátásom.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.01. 10:41:59

@Bell & Sebastian:

Szerintem sem akarják megoldani. Kezdettől az a céljuk, hogy szét/elkenjék a problémát, kihúzzák a krízis idejét, hogy ne egyszerre jelentkezzen társadalmi nyomásként a sok tönkrement hitekárosult: ha ütemezve, időben elosztva kerülnek az utcára, az nekik (a fidexkormánynak) belefér:-[

Bell & Sebastian 2014.05.01. 11:07:33

@bbjnick: Éés..., kifogytak a témákból, jelszavakból. Most kellene virítani az igazságot, de már úgy rászoktak a hazudozásra > lopásra > egyéb disznóságokra, hogy nem találják a kiutat.

Ahová jutottak -keresztény-szociális asszisztenciával- nem vezet út sehová. Szabadesés van, már nem sikoltoznak az utasok, becsapódás várható.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.05.01. 14:17:15

@hanta boy: nem hagyja? hát dehogynem hagyja, csak épp a propaganda más, mint a tett

laci_52 2014.05.01. 15:17:24

Szerintem a háttérben alkudozik a kormány, a Kúria és a Bankszövetség. Majdcsak sikerül valami kompromisszumra jutniuk és azt figyelembe véve fog a Kúria dönteni.

Egyébként nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, ez a mondat: „az egyéb költségek a folyósítást követően devizában kerülnek megállapításra” eleve tisztességtelen, mert utóbb szinte korlátlan lehetőséget ad a banknak mindenféle költségei áthárítására az adós felé. Ha a bank már megállapította a kamatot és a kezelési költséget, minden egyebet neki kellene állnia. Telik rá a befolyó kamatokból...

==T== 2014.05.01. 17:49:46

@bbjnick: Támadhatja, de ez estben a perköltségét maga viselné.

Ráadásul lehetne hozni olyan törvényt, hogy a dolog nem lenne halasztó hatájú

vizipipa 2014.05.01. 22:25:14

@bakó.bea:

Kedves Bea!

Nem az állam-bankok-hitelesek hármasra gondolok. Ők természetes, hogy nem tudnak kiegyezni. A hitelesek ehhez gyengék, a bankok nem adják a pénzüket, az állam (most épp Fidesz) meg gyáva.
Már arról regényt lehetne írni, hogy az első hiteles mentés bejelentése előtt (kb. 2,5 éve) már cirka fél éve tárgyaltak a bankokkal.

Én arra a hármasra gondolok a Kúrián, akik nem tudnak közös nevezőt kialakítani. Mert ez kellene a döntéshez.

Az Ab sem azért halogat egy döntést évekig mert annyira bonyolult. Van 3-4 álláspont, egyiknek sincs többsége, a kérdés marad a talonban.

vezérvélemény 2014.05.10. 19:09:37

Ezra Pound:
XLV. Canto

Uzsora miatt

Uzsora miatt nincs senkinek jó kő-háza
minden kocka simára csiszolt és illő
hogy arculatát minta díszítse;
uzsora miatt
nincs senkinek festett menny temploma falán
harpes et luthes
vagy ahol szűz fogad üdvözletet
s vágásból dicsfény árad;
uzsora miatt
nem látja senki Gonzagát, örökösit és ágyasait
kép nem készíttetik tartósságra sem együtt-élésre
hanem készíttetik piacra s gyors eladásra
uzsora miatt, mely bűn a természet ellen,
a te kenyered süttetik bűzlő rongyból
a te kenyered száraz mint a papiros,
amelyben nincs jó rozs, sem erős liszt
uzsora miatt az ecset vonala vastaggá lesz
uzsora miatt nincs élesen vont határ
és senki nem talál jó fekvést lakhelyül.
Kőfaragó elszakíttatik az ő kövétől
takács ugyanúgy az ő rokkájától
UZSORA MIATT
nincsen jó gyapjú az árusok kezén
s juh nem hoz jövedelmet uzsora miatt
Uzsora egyenlő a dögvésszel,
uzsora eltompítja a varróleánynak tűjét
és megakasztja a fonó kezének munkáját.
Pietro Lombardo nem származtaték uzsorától
sem Piero della Francesca; Gian Bellini sem uzsorától
s nem az festé »La Calunniá«-t sem.
Nem származtaték uzsorától Angelico, sem Ambrogio Predi,
Sem kőtemplom ezen írással: Adamo me fecit.
A Szt. Trophim templom nem uzsora által,
A Szent Hilár templom nem uzsora által,
Uzsora rozsdával marja meg a vésőt
Rozsdával eteti meg a mestert s mesterségét
A szövőszékben szétrágja a fonalat
Hímzésébe senki sem vegyít aranyszálat;
Az égkéket rákfene borítja uzsora miatt, szétfoszlik
karmazsin,
S Memlingjét nem leli smaragzöld
Uzsora megöli a gyermeket anyja méhében
Megakasztja a férfiú udvarlását
Bénaságot bújtat az ágyba
Fekszik az ifjú asszony s az ő férjura közé
CONTRA NATURAM
Kurvákat hoztak be Eleusisba
Hullák készülnek dáridóra
uzsorának parancsolatára.

(KEMENES GRÉFIN LÁSZLÓ fordítása)