Közel hét év telt azóta, hogy 2007-ben megírtuk reakciós programunkat, A jövő visszahódítását. Hét év alatt már a harmadik kormányunkat fogyasztjuk, azóta – nehéz szívvel – magunk mögött hagytuk a Reakció nevet és a nyomtatott kiadást is (annak idején a lap első számában jelent meg a program).
Akkori gondolatainkat újraolvasva azt látjuk, hogy vannak dolgok, amik azóta megvalósultak belőle, és olyanok is, amik... nos, nagyon nem. Most, hogy hamarosan elkezdjük új programunk fejezeteinek közlését (egyelőre további véleményezésre szánt béta változatban), összeszedtünk néhány olyan kérdést, amiben általunk kívánatosnak tartott irányt vett Magyarország szekere – és néhány olyat, amiben épp ellenkezőleg.
„(...) drasztikusan csökkenteni kell a parlament létszámát 200 fő körülire. A választókerületek határait újra kell szabni, egyrészt a létszámcsökkentés miatt, másrészt mert a demográfiai és egyéb változások következtében nagy aránytalanságokat tartalmaz a rendszer.”
A második Orbán-kormány alatt elfogadott alaptörvény rögzíti, hogy az új magyar parlament képviselőinek a száma nem lehet több 200-nál. Az idei választáson 199 képviselőt juttathatnak be a parlamentbe. A kisebb létszámú parlamentbe az eddigi 176 kerület helyett 106-ból küldhetnek majd a szavazók képviselőket a parlamentbe. Az új választókerületekben átlagosan 76 ezer választópolgár lesz majd, az egyes kerületekben a sokkal egyenletesebb lesz a népességszám, mint korábban. Főszabályként maximum 15 százalékos eltérések lehetnek az országos átlagtól, míg 2010-ben Veszprém megye 6. számú választókörzetében 27 ezer, a Pest megyei, gödöllői körzetben viszont 67 ezer választásra jogosult személy élt.
„...a kis költségvetési bevétellel, de annál több bosszúsággal járó adónemeket megszüntetnénk. Csökkentenénk a különféle járulékok számát is, illetve a munkáltatók járulékterheinek összességének csökkentésével ösztönöznénk a foglalkoztatást.”
2010-ben 52 adónemünk volt, ekkor Matolcsy György arról beszélt, hogy „egyharmaddal csökkenteni szeretnénk az adónemek számát Magyarországon. Július elsejétől indul ez a folyamat. Nagyjából 12-15-16 adónem eltörléséről van szó.” Ezt követően valóban megszüntettek néhány adónemet, de a csökkenés sajnos átmenetinek bizonyult, mára újra 55 adófajtánk van. A Bajnai-kormány 2009-ben 5 százalékponttal csökkentette a járulékokat, 2012-ben a második Orbán-kormány további 300 milliárdos célzott járulékcsökkentésről döntött.
„A személyi jövedelemadó rendszerének adóterhelése rendkívül egyenlőtlen, a minimálbér után nem kell adózni, míg az átlagjövedelem már belecsúszik a felső sávba. Ezért a minimálbér adómentességének megszüntetése mellett jelentősen megemelnénk az alsó személyi- jövedelemadó-kulcs határát. Ezzel egy időben megszüntetnénk a társaságokat és a magas jövedelműeket sújtó 4%-os szolidaritási adót a társasági adókulcs 1 vagy 2 százalékpontos megemelése mellett.”
Az Orbán-kormány megszüntette a minimálbér adómentességét, személyi jövedelemadózásban pedig az egykulcsos adóval még tovább is léptünk annál, mint amit mi 2007-ben bátor tervnek gondoltunk. Megszűnt a szolidaritási adó is, a társasági adó mértéke 2011-től 500 millió forintig 10%, afelett 19% – a korábban 16%-os kulcs helyett.
„Az ország gazdaságára hosszú távon komoly veszélyt jelentenek a jelenlegi demográfiai folyamatok, ezért a gyermekvállalás ösztönzésére választhatóvá tennénk a családi adózást és adókedvezményt biztosítunk a nevelt gyermekek után.”
Az adórendszer 2010 utáni átalakításának egyik legörömtelibb lépése a gyerekek utáni adókedvezmény, ami a harmadik gyermek megszületésével válik különösen jelentőssé.
„A tizenharmadik havi nyugdíjra nincsen fedezet, ezért javasoljuk a megszüntetését.”
A Bajnai-kormány eltörölte a 13. havi nyugdíjat.
„Javasoljuk a gázár- és távhőtámogatás megszüntetését.”
E támogatások 2011. augusztus 31-ével megszűntek.
„Megvizsgálnánk a négyes metró építésének ésszerűségét, s ha más (elővárosi, kötöttpályás és nagymértékű P+R parkolóház-) fejlesztésekkel többet lehet javítani Budapest közlekedésén, akkor oda csoportosítjuk át a forrásokat.”
A program írásakor még épp csak elkezdett építkezés tovább folytatódott, a metró megépült, és néhány héten belül átadhatják.
„Az oktatási rendszer fő problémája az, hogy az utóbbi tíz évben minden páros napon közoktatási, páratlanon pedig felsőoktatási reformot hirdettek meg, így a káosz állandósult. A következő ciklus fő feladata ezért a nyugalom biztosítása: újabb gyökeres átalakítás nem lesz, ehelyett a rendszer finomhangolásával kell megpróbálni a lehető legjobbat kihozni az új struktúrákból.”
2010 után korábban nem látott méretű átalakításokon esett át az oktatási rendszer.
„Az egyetemi felvételhez kötelezővé kell tenni az emelt szintű érettségit.”
Az emelt szintű érettségi ma sem kötelező a felvételhez.
„Egyetlen terület van, ahol az oktatási költségeket – jelentős EU-támogatással – nagyságrendekkel növelni kell, s ez a cigányság képzése. A romák helyzetének javítása nélkül Magyarország pusztulásra van ítélve. A több évtizedes és költséges felzárkóztató programokat nem lehet megspórolni, amiben a legfőbb szerepe az oktatásnak lesz.”
2010 után indultak ugyan államilag támogatott roma szakkollégiumok, azonban a cigányság oktatása nem szerepelt az oktatáspolitika fő prioritásai között.
„A nemzeti kockázatközösség fenntartását szorgalmazzuk. Ennek nem lehet része az Országos Egészségbiztosítási Pénztár privatizációja, sem pedig a betegek szelekcióját okozó több biztosítós modell bevezetése.”
Fennmaradt a nemzeti kockázatközösség, az OEP-t nem privatizálták és nem vezették be a több biztosítós modellt.
„Olyan informatikai fejlesztés kialakítását tartanánk jövőbe mutató megoldásnak, mely minden járulékfizető számára lehetővé teszi, hogy naprakészen ellenőrizhesse a befizetése és az igénybevett szolgáltatások árának arányát.”
Ilyen fejlesztés eddig nem valósult meg.
„A részmunkaidős foglalkoztatás állami támogatása által (akár 80%-os munkáltatói bér- és járulékköltség-átvállalás) a gyed-ről, gyes-ről visszatérő kismamák, másfelől az aktív nyugdíjasok találhatnak munkát.”
A részmunkaidős foglalkoztatást járulékkedvezménnyel támogatja az állam.
„Szociális alapú dotáció az utazási szolgáltatások esetében korlátozottan elképzelhető, azonban a teljes ár 50%-a alá nem csökkenthető az utazási díj, még a nyugdíjasok esetében sem.”
E téren nem történt érdemi változás, a nyugdíjasok ingyenes utaztatása fennmaradt (illetve a MÁV esetében nekik is meg kell váltaniuk a gyorsvonat-pótjegyet).
„A honvédelemre fordítható pénzt GDP arányosan nem szabad tovább csökkenteni, viszont indokolt a magyar honvédség jelenlegi profi állományának további 15-20%-os csökkentése.”
A honvédség költségvetése 2000-2004 között folyamatosan a GDP 1,7%-a körül mozgott. Magyarország 2006-ban a nemzeti össztermék 1,1%-át költötte honvédelmi célokra. A 2011. évi költségvetésben a GDP-arányos védelmi kiadás végül már az 1%-ot sem érte el. Egy 2012-es döntés szerint a Honvédelmi Minisztérium 2013–2015 közötti költségvetési évekre tervezett éves támogatása legalább a 2012-es évre tervezett költségvetési támogatás nominálértékét el kell érnie – azaz a támogatás reálértékének megőrzése nem biztosított. 2016-tól az éves tervezett támogatási főösszegnek évenként 0,1%-os GDP arányos bővülést kell elérnie, mellyel 2022-re biztosítani kell a GDP 1,39%-át.
„A magyar államnak – az önkéntes tartalékos rendszerrel összhangban – kötelező lehetőséget teremteni arra, hogy érettségi után minden magyar állampolgár – férfiak és nők – részt vehessen egy három hónapos katonai kiképzésen. Önkéntes alapon! Aki ezen részt vesz – kezdetben kevesen lesznek – és vállalja az ezzel járó terheket, valamint az egyetemi évek alatt a kéthetes, később, harminc éves korig az évi egyhetes továbbképzést, azok számára az állam kedvezményeket nyújt. Mint például felvételi plusz pont, a jogosítvány megszerzése, a személyi igazolvány, az útlevél illetékének az elengedése, kedvezményes bérlet stb. Természetesen rendvédelmi szervek dolgozója és biztonsági őr csak az lehet, aki részt vett ilyen kiképzésen, valamint fegyverviselési engedélyt is csak ilyen személy kaphat. Az ezen a kiképzésen részt vett emberekből területi alapon szerveződne a Nemzetőrség, amely alkalmas lenne természeti katasztrófák elhárításától, a rendőrség munkájának segítésén túl, a fegyveres honvédelmi harcra is.”
Örvendetes, hogy 2010 után létrejött az önkéntes tartalékosi rendszer. Azonban sajnos nem lett a kiképzés elvégzése előírás a rendvédelmi és biztonsági őri pályához, és a Nemzetőrség sem állt fel.
„Növelni kell a titkosszolgálataink költségvetését.”
A költségvetési adatok alapján a titkosszolgálatok költségvetése nem emelkedett jelentős mértékben az elmúlt években.
„(...) a német modellt figyelembe véve meg kell nyitni 1990-ig a levéltárakat, teljesen kutathatóvá kell tenni a titkosszolgálati archívumokat. Már csak a besúgók érdekei indokolják a titoktartást, a hallgatást és a zárt ajtókat. Két évtizeddel a rendszerváltás után jogunk van tisztán látni.”
2007 óta sem látunk tisztábban.
„A környezettudatos kormányzati politikának a szakminisztérium mellett a gazdasági, a honvédelmi vagy éppen a visszaállítandó Ifjúsági Minisztérium tevékenységében is nyomon követhető szerepet kell kapnia.”
A környezetvédelem nem kap kiemelt szerepet a 2010 óta tartó kormányzásban, saját minisztériumát megszüntették, a kormányzaton belül fokozatosan csökkent a területet képviselő intézmények jelentősége.
„Energiabiztonságunk kulcsa, hogy elfogadjuk: az ország ellátásához szükséges mennyiségű energiát költséghatékonyan egyelőre csak atomerőmű segítségével tudjuk előállítani. Ezen a területen ráadásul – szemben a fosszilis energiahordozókkal – mód van a nemzetközi kiszolgáltatottság keretek közé szorítására. Ezért támogatjuk az atomenergia további, hosszú távú használatát.”
Úgy néz ki, a következő évtizedekben megvalósul Paks 2, így marad az atomenergia további használata. Mivel a beruházás az eddigiekhez hasonlóan orosz technológiával valósul meg, ezért a kiszolgáltatottságunkra gyakorolt hatása ellentmondásos (csökkenti a fosszilis energiák arányát a magyar energiaportfólióban, azonban a tervek szerint a fűtőanyagot orosz forrásból szerezzük be, ahogy a működtetéshez is folyamatosan szükségünk lesz az oroszok szakmai támogatására).
*
Ez történt tehát, mióta megjelent A jövő visszahódítása. És akkor hamarosan rátérünk a jelenre, jön a Mandiner.Magyarország: A polgár visszatér munkacímet viselő programunk vitája.