Az utak lezárva, a fegyverek betárazva, a Molotov-koktélok feltöltve. Közben a diplomaták telefonálnak, összeülnek, óva intenek és párbeszédre szólítanak fel, a hírügynökségek ontják, az olvasók meg falják a híreket. Mindenki teszi a dolgát.

Россия - Oни нацисты

Az orosz külügyminisztérium Twitterén Lavrov az imént (2014. február 19-én, moszkvai idő szerint 22 óra 45 perckor) óva intette a nyugati hatalmakat attól, hogy beavatkozzanak az ukrán eseményekbe, és közvetíteni próbáljanak. Ugyanott néhány órával korábban a nyugati országokat tette felelőssé az orosz külügyminisztérium a kialakult helyzetért.

Közben az orosz állami TV-ben egy közönséggel megrendezett kerekasztal-beszélgetésen egy kopasz úr üvöltve követeli az ukrán hadsereg beavatkozását, egy másik öltönyös tudományosan lenácizza a tüntetőket, a közönség csak akkor jut levegőhöz, amikor a műsorvezető követeli, hogy az amerikaiak hagyják abba a tüntetők támogatását. Nagy tapsot kap. Az angol nyelvű, orosz állami RT tévécsatornán többször ismétlik azt az összeállítást, ahol a nyilatkozó kijeviek kikérik maguknak a demonstrációkat, nem értik, miért takarják el az arcukat a tüntetők, majd egy kocsit vezető úr, értetlenkedik, hogy honnan van pénzük. Dolgozni kéne, nem tüntetni! Úgy ám! Oleg Tsarov kormánypárti képviselő angolul magyarázza a nézőknek, hogy személyen látta az amerikai követségi autókat, amelyben sok pénzt és fegyvereket szállítottak a tüntetőknek. A rövid dokufilmet szinte óránként megismétlik.

France 24

A francia tévén ugyancsak egy kerekasztal beszélgetést nyomtak, ahol egy francia nagyasszony próbálta meggyőzni orosz vitapartnerét arról, hogy a szankciók Janukovicsek ellen – utazási tiltások, bankszámla befagyasztások – hatásosak lehetnek, hosszan és unalmasan beszélt egy 2007-es nyomozásról, amit ő indított egy ukrán oligarcha ellen, aki... Láthatóan nagy szüksége volt az orosz szakértőnek, hogy megőrizze a vita komolyságát.

CNN

Miközben Obama óva intette az ukrán hadsereget, hogy beavatkozzon a válságba, a CNN-en Amanpour csinált egy gyors Skype-interjút az ukrán külügyminiszterrel, aki kizárta az elnök és parlamenti választások előrehozását, illetve a törvényesen megválasztott elnök és parlament legitimitására hivatkozott. Ennyiben maradtak. Aztán jött Frank Mugisha ugandai meleg polgárjogi harcos, aki az ugandai melegellenes törvények miatt tiltakozott. Előző nap egyébként tanulságos volt párhuzamosan nézni az amerikai CNN és az orosz RT közvetítést a harcokról. Ugyanazt a párhuzamos valóságot produkálták, mint amit a Magyar Hírlap és a Népszava tol otthon. 

Az angol BBC-t és a kínai CCTV-t nem nagyon zökkentették ki az események a mindennapi rutinból.

De mit gondol az istenadta nép?

Moszkva

Moszkvában kedden és szerdán többnyire fiatalokkal beszélgettem, akik nem néznek állami TV-t és szívből utalják Putyint. Ők természetesen szimpatizálnak a tüntetőkkel. Vannak, akik szerint túl messzire mentek ugyan, és ezt az orosz társadalom nagy része el is utasítja, de ők a maguk részéről megértik a haragot, ami az ukrán társadalomban felgyülemlett. Dimitrij Gudkov orosz ellenzéki képviselő nevet, amikor az állami tévé kijevi híreiről kérdezem. Tiszta propaganda, mondja, inkább az internetről tájékozódik. Az eseményeket forradalomnak tartja és szerinte meg is ijeszthette Putyint, de ő egy ilyen megmozdulást nem tud elképzelni Moszkvában. Ha választani kell, inkább a párbeszéd, mint a forradalom. Az utcán sétálva nincs nyoma az eseményeknek. A Vörös téren talán kicsit több a rendőr a szokásosnál, de egyébként a várost sokkal jobban megviselte az orosz hokicsapat kiesése, mint a kijevi események.

Kárpátalja

Nekünk természetesen a kárpátaljai magyarok érdeke a legfontosabb. Még a múlt héten beszéltem néhányukkal. A Beregszászon tanító György említette, hogy a városban állított Jobbik-kereszten gyertyákat gyújtottak a januárban meghaltak emlékére, és kitették a fotóikat – valószínűleg svobodások lehettek. Az egyik rokonával, aki a helyi közigazgatásban dolgozik, már napok óta viccel a főnöke, hogy másnap már nem kell bejönni. Ami sokkal figyelmeztetőbb, hogy az utóbbi időben az állami alkalmazottak újra késve kapják meg a fizetésüket. Közben ez egész Majdant egy fizetett provokációnak tartja – hasonló véleményen van Kata is Nagydobronyból. Ő azt mondta, hogy a szűkebb környezetükből is toboroztak embereket, akik napi 200-250 hrivnyát kapnak. Ez kb. 5-6.000 Ft. Néhányan el is mentek, engedtek a csábításnak, de arról csak találgatnak a faluban, hogy honnan van pénz fizetni ezeket az embereket. Persze, akinek van munkája, vagy egy kis fóliasátra, annak esze ágában sincs tüntetni Kijevben. A magyar közösség vezetői is próbálnak távolságot tartani a tüntetőktől és a hatalomtól. Kovács Miklós, a KMKSZ vezetője aktívan részt vett a narancsos forradalomban, amiért hálából a magyarok a nyakukba kapták az ukranizációt. És az is érthető, hogy Gajdos István kormánypárti képviselő sem igen akarja hallatni a hangját (bár decemberben még látni vélték a tömegoszlatásoknál). Hozzájuk hasonlóan a kárpátaljai magyar sajtó is próbál tartózkodó lenni. A kérdés csak az, meddig maradhatnak ki az eseményekből.