A Frankfurter Allgemeine Zeitung április 29-én „Dany fantáziái és álmai: Cohn-Bendit pedofil kijelentései” címmel közölt egy összeállítást. Ebből kiderül – ha az ember bírja a gyomorforgató olvasmányokat –, hogy az idén hatvannyolc éves német zöldpárti politikus – a hatvannyolcas diáklázadások sztárja – milyen kijelentéseket tett a hetvenes évektől kezdődően az elvtárs kislányokról és a gyermeki erotikáról. Daniel Cohn-Benditnek nem érdeke, hogy átláthatóvá tegye: milyen kijelentései voltak korábban, amelyek pedofília gyanújába keverhetik. Stábja létrehozott egy archívumot, amelynek címe: „Médiakampányok Daniel Cohn-Bendit ellen”, ám ennek tartalmához 2031-ig nem lehet hozzáférni – állítja a FAZ. Azonban a Cohn-Bendit visszaemlékezéseiből írott könyvben, valamint a berlini Heinrich Böll Alapítvány aktáiban vannak arra vonatkozó információk, miként vélekedett a pedofíliáról a jelenlegi európai parlamenti politikus.
A FAZ beszámol arról: 1977 és 1990 között Cohn-Bendit a frankfurti baloldal városi lapjában, a „Pflasterstrand”-ban közölte gondolatait. Az 1978-as „Egy dinoszaurusz gondolatai”-ban így írt: „Tavaly elcsábított egy hatéves elvtárs kislány. Ez volt az egyik elmondhatatlanul legszebb élményem életemben, és most nem annyira fontos értekezést írni a pederasztia előnyeiről és hátrányairól”.
Egy francia tévéműsorban pedig kijelentette: „A gyermeki szexualitás fantasztikus. Őszintének és komolynak kell lenni, a legkisebbeknél ez valami egészen különleges dolog” – mondta Cohn-Bendit. „Amikor egy kis ötéves lányka kezd vetkőzni neked, az nagyszerű, mert ez csak egy játék. Egy őrülten erotikus játék”. Ugyanebben az interjúban arról is vall, hogyan szokta a gyerekek popóját mosni az alternatív óvodában.
Életrajzi könyvének is vannak olyan fejezetei, amelyekben gyermekek iránti vonzalmáról ír. Az egyik fejezet – „Vissza a gyermekboltba” – egy olyan folyóirat egyik számában jelent meg, amelyet afféle baloldali szexfüzetecskének tartanak, tele pedofil utalásokkal – írja a FAZ. Az ebben szereplő leírások – az imént említett '82-es francia talkshowban elhangzottak mellett – a gyermekekkel történő szexuális aktus bűntényének, gyermekek szexuális zaklatásának felelnek meg.
Ezt pedig egy olyan paragrafus mondja ki Németországban, amelynek eltörlése mellett a Zöldek Melegek és Pederaszták (SchwuP) munkacsoportja ágált. 1985-ben az említett csoport a gyermekek elleni szexuális erőszak túl súlyos büntetése kapcsán tiltakozott. „A kérelem középpontjában a »szexuális visszaélés« fogalma lett volna”, amely fogalmat a SchwuP mindig idézőjelben használt. A SchwuP az eredeti meghatározás helyett („gyermek és felnőtt közötti mindennemű szexuális kapcsolat esetén a 174-es és 176-os paragrafus szerint kell eljárni”) azt szerették volna, ha azt iktatják törvénybe, hogy gyermek és felnőtt között van lehetőség beleegyezéses szexuális kapcsolatra is.
Ám hiába teltek el évtizedek azóta, ahogy a FAZ írja, egyes Cohn-Bendittel kapcsolatos korabeli archív adatok még közel húsz évig titkosítva maradnak. „A politikai vezérnek vagy a vezető államférfinak éppen az válik becsületére, ha kizárólagosan vállalja a személyes felelősséget azért, amit tesz: sem módjában, sem jogában nem áll elutasítani vagy elhárítani ezt” – írta Max Weber. Egy vezető politikusnak vállalnia kell a felelősséget tetteiért. Nem úgy tűnik viszont, hogy az egykori hatvannyolcas, hősies diáklázadó is gyarapítani fogja ezt a tábort.
