Bejelentette lemondását XVI. Benedek pápa, egészségügyi indokokra hivatkozva. Hogy tényleg ennyi lenne a háttérben, azt egyelőre senki nem tudja megmondani. Rajta kívül négy lemondásról tudunk a pápaság történetéből, ebből kettő történt önként. IX. Benedek nem önként mondott le 1045-ben; az őt lemondásra kényszerítő VI. Gergely úgyszintén kényszerből mondott le 1047-ben, de ezek kaotikus idők voltak, amikor hárman is igényt tartottak a pápa trónra, így bizonytalanok a lemondások is. A leggyakrabban emlegetett példa a pápai lemondásra V. Celesztin (1294), aki bencés szerzetes volt, s a szemben álló frakciók kompromisszumként választották meg őt pápának. A később szentté avatott egyházfi boldogan távozott a trónról, és folytatta visszavonult életét, utána jött VIII. Bonifác. S végül XII. Gergely pápa 1415-ben mondott le önként a pápai trónról.
Ezt követően egészen mostanáig, közel hatszáz éven át nem mondott le pápa, bár II. János Pál idején állandóan találgatott a média, hogy mikor fog lemondani az egyház éléről. XVI. Benedek a legidősebb pápa XIII. Leó óta, aki 93 évesen, 1903-ban hunyt el. XVI. Benedek áprilisban lesz 86 éves, 2005 óta ül Szent Péter székén. Számos jelentős intézkedés kapcsolódik a nevéhez: 2007-ben jelent meg a Summorum pontificum pápa rendelkezés, amellyel liberalizálta a régi rítusú, tridenti, avagy latin misét, így azóta nem csak püspöki engedéllyel lehet ilyen misét mondani. Emellett egész pápaságára jellemző volt, hogy különösen odafigyel a liturgia szépségére, és ellenzi a liturgikus újításokat.
Ugyancsak jelentős esemény volt, hogy az anglikánok számára lehetővé tette (egyébként az ő kérésüknek megfelelően): csoportosan, hagyományaikat megtartva térjenek át a katolikus hitre, egyfajta személyi püspökségeket felállítva több angolszász ország katolizált anglikán híveinek. Évek óta tartanak a tárgyalások a II. Vatikáni Zsinatot elutasító X. Szent Piusz Papi Testvérülettel, amelynek visszatérését láthatóan szívügyének tekintette a pápa (lásd erről ezt a posztot). Emellett számos, a papi pedofíliával kapcsolatos szigorítás is kapcsolódik a nevéhez: egyértelműen küzdött az ilyen ügyek eltussolása ellen. Végül a vatikáni pénzügyi reformot is elindította.
A pápa lemondása mindenkit váratlanul ért, például korábban már bejelentették a márciusi pápai szertartások rendjét is. Felmerül a kérdés, hogy nem duplikálódik-e majd a pápai hatalom. A helyzet az új pápa megválasztásával jogilag tiszta lesz; ám nyilván okoz feszültséget, ha például az új pápa eltérő irányvonalat követne, mint az előző, és Benedek híveinek forrófejűbb csoportja csak a lemondott egyházfőt ismeri el csak pápának. Ugyanakkor valószínű, hogy Joseph Ratzinger lemondása után visszavonult életet fog élni, és soha, senkinek nem fog nyilatkozni, hogy megkönnyítse utóda dolgát. Az is kérdés, utóda miként fogja kezelni elődjét és munkásságát. Ratzinger megválasztása előtt nem sokkal még nyugdíjas korára felvételét kérte a vatikáni levéltárba, ahol kedvére kutatgatott volna.
Amit most ismerünk, az XVI. Benedek nyilatkozata a lemondás bejelentésével:
„Drága Testvéreim!
A konzisztóriumot nem csupán a három kanonizáció miatt hívtam össze, hanem egy olyan döntést is közlök, amelynek nagy jelentősége van az egyház életében. Miután többször megvizsgáltam lelkiismeretemet az Úr előtt, megbizonyosodtam arról, hogy – előrehaladott koromnak köszönhetően – erőm már nem alkalmas a péteri szolgálat megfelelő betöltésére. Tisztában vagyok azzal, hogy e szolgálat alapvető lelki természeténél fogva nem végezhető el kizárólag szavakkal és tettekkel - imádságra és szenvedésre is szükség van hozzá. A mai világban – amely annyira gyorsan változik és annyi, a hívő élet szempontjából mély jelentőségű kérdés rázza meg – Szent Péter bárkájának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez mind a szellemi, mind a testi erő szükséges. Az ehhez szükséges erőm az utóbbi hónapokban fakult meg olyan mértékben, hogy észlelnem kellett: nem tudom betölteni a rám bízott feladatot. Emiatt – és e tett komolyságának teljes tudatában – teljes szabadságom birtokában kijelentem, hogy lemondok a római püspöknek, Szent Péter utódjának posztjáról, amellyel a bíborosok 2005. április 19-én bíztak meg. Így 2013. február 28-án 20 órától Róma széke, Szent Péter széke megüresedik és az új pápát megválasztó konklávét az arra feljogosítottnak kell majd összehívnia.
Testvéreim, a legőszintébben köszönöm nektek mindazt a szeretetet és munkát, amellyel szolgálatomban támogattatok és bocsánatot kérek hibáimért. Most pedig bízzuk az Anyaszentegyházat legfőbb pásztorunkra, az Úr Jézus Krisztusra és könyörögjünk anyjához, Szűz Máriához hogy anyai gondoskodásával segítse a bíboros atyákat az új pápa megválasztásában. Magamról szólva, a jövőben is az Anyaszentegyházat kívánom szolgálni egy, az imának szentelt élettel.
Vatikánból, 2013. február 10-e
XVI. Benedek pápa”
Annyi bizonyos: érdekes időknek nézünk elébe. S vajon ki lesz az új pápa?
