A Medián 14 százalékos támogatottságot mért a teljes népességben a felmérést megelőző napokban alakult Együtt 2014-nek (a biztos szavazó pártválasztók között meg 22 százalékot). Az eredmény nagyon meglepett. Nem azért, mert kétségbe vonnám, hogy valós választói igény van valamilyen ellenzéki együttműködésre a mostani kormánnyal szemben, hanem mert a pártpreferenciákban nagyon-nagyon ritkát az ehhez mérhető ugrások vagy szakadások. A közös vélemény általában nem egyik pillanatról a másikra változik. Bár egyébként a Mediánt a politikai véleménypiac egyik legmegbízhatóbb, legjobban mérő kutatócégének tartom, az volt az érzésem, hogy itt valami hiba történhetett a rendszerben. A Medián adatait számos közéleti szereplő és blogger, így például a Véleményvezér, Max Károly (Fent és lent), a Nívó blog, Politikai Ateista (sorok között), puffneki, a Tüntetésszervezők, Saman vagy ROZ (Progresszív Blog) is különösebb fenntartások nélkül tette magáévá.
Hogy kételyeimmel mégsem vagyok egyedül, azt bizonyítják például Yankee Z gondolatai, vagy Kálmán Olga kérdései, amiket Hann Endrének tett fel az Egyenes Beszéd csütörtöki adásában. Érdemes megnézni a teljes interjút:
A beszélgetésből – azon túl, hogy Hann szerint a választók nagyon szeretik az amúgy a politikusok és a civilek által is minden másnál gyakrabban emlegetett összefogást – kiderül, milyen hogyan kérdezett a Medián. Hann a videóban 5:28-tól beszél arról, hogy a személyes megkérdezés során először egy, a kérdezőbiztos által átadott szavazólapon (szimulált választási helyzetben) kellett választania a megkérdezetteknek. Ezen a lapon az eddigi kínálat szerepelt, az Együtt 2014 nélkül. Ezt követően megkérdezték, hallott-e arról, hogy október 23-án megalakult az Együtt 2014? (Erre a válaszadók kétharmada mondta azt, hogy igen.) Aztán megkérdezték azt is, ki a vezetője ennek az együttműködésnek, 53 százalék tudta fejből (azaz spontán, a lehetőségek felsorolása nélkül) megnevezni Bajnai Gordont. Ezután azt tudakolták, hogy az egyes politikai szereplőket (kivéve Együtt 2014) mekkora eséllyel választaná a megkérdezett, majd újra elővettek egy szavazólapot, amin már az Együtt 2014 is szerepelt – ennél a választásnál szerzett az összes megkérdezett körében 14, a választani tudó, biztos szavazók körében 22 százalékot a mozgalom.
Hogy az így kapott számok mennyire torzítatlanok, ahhoz felvezetésként egy piackutatási párhuzamot szeretnék hozni. Először a kérdezőbiztos kipakolja a felmérés alanya elé az ismert joghurtokat (szimulálva egy élelmiszerüzlet tejtermékes polcának kínálatát), kérve, hogy válasszon közülük. Miután ez megtörtént, megkérdezi, hogy hallott-e már a Together 2k14 joghurtról. Aztán azt kérdezi, tudja-e, mit tartalmaz a Together 2k14 joghurt. A válaszadók nagyjából fele tudja felidézni, hogy az új, bifidus essenis aeternalis szuperprobiotikumot. Ezután kérdezgetik egy kicsit a többi joghurtról, hogy melyiket milyen eséllyel vásárolná alanyunk. Majd mindezek után ismét elé teszi az összes joghurtot, köztük a Together 2k14-et is. Vajon többen vagy kevesebben választják majd ezt a lehetőséget, mint ha egyből, minden előzetes kérdezősködés nélkül kínálták fel volna számukra a teljes választékot?
A Medián nem volt könnyű helyzetben, amikor egyszerre akarta mérni az Együtt 2014 ismertségét, azt, hogy ismerik-e, ki a vezetője legismertebb képviselője a mozgalomnak, és potenciális támogatottságát. A választott módszer és a kérdések sorrendje teljesen legitim ugyan, de úgy gondolom, ebben az esetben éppen a legérdekesebb adatot, a támogatottságot illetően szolgáltatja a legkevésbé megbízható eredményt. Ha egyből a teljes kínálatról szavaztatott volna, akkor pontosabb képet kap az Együtt 2014 támogatottságáról, viszont utána már a Hallott-e már az Együtt 2014-ről? kérdésre kapott adatok megbízhatósága sérült volna. (Egy másik, a kérdőívkészítésből ismert probléma, hogy a t. válaszadók nehezen választanak olyan esetekben, ahol nem egyértelműek az egyes válaszok jelentette halmazok határai. Ebben az esetben például az Együtt 2014, az LMP és az MSZP együttes szerepeltetése azért okozhat értelmezési problémát, mert a válaszadók egy része e két párt egyikét, esetleg mindkettőt is belegondolhatja az Együtt 2014 válaszba, ez azonban nem derül ki a kérdező számára.)
Más irányú, de legalább ilyen komoly kételyeim vannak a Nézőpont októberi kutatását illetően is (ami jóval kisebb visszhangot váltott ki, mint a Mediáné): alkalmas-e a telefonos, nyitott kérdés ebben az esetben az Együtt 2014 támogatottságának mérésére? Ebben az esetben a kérdésfeltevés, illetve a kutatás előző kérdései valóban nem orientálnak, viszont egy friss, alacsony ismertségű szervezetet valószínűleg alulmér ez a megoldás ahhoz képest, amikor a válaszadó áttekintheti a teljes kínálatot, hasonlóképpen, mint amikor a fülkében ott van előtte a teljes szavazólap. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Nézőpont az alábbi lábjegyzettel tette közzé kutatását: „A Milla tüntetésen elhangzott bejelentés hosszabb távú hatásairól egyelőre óvatosan érdemes csak nyilatkozni. (A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció megalakulását is hasonló felfokozott várakozás előzte meg, de az első mérésekben tapasztalható szintnél nagyobb növekedési potenciált azóta sem mutatott. Emlékeztetőül: 2011. november 7-10. között a Demokratikus Koalíciót a megkérdezettek 2 százaléka említette.)”
Ha mindezek alapján kéne megmondanom, mekkora lenne az Együtt 2014 támogatottsága most vasárnap, akkor valahova a Nézőpont és a Medián eredményének átlaga környékére tenném azt. Ez persze nem túl sokat mond 2014 kimeneteléről, csak egy másfél éves verseny pillanatfelvétele.
