Bár korábban úgy tűnt, mintha a fővárosi öngyilkos taxis demonstrációja mégiscsak sikerrel járt volna a fix tarifa ügyében, a bérkocsisok tegnapi újabb tiltakozása azt mutatja, hogy nem értenek egyet a tervezett változtatásokkal. A taxisok követeléseit nagyjából úgy lehetne összefoglalni, hogy legyen minél magasabb egységes tarifa, kevesebb taxiengedélyt adjanak ki, és mindez azonnal valósuljon meg, a BKK által szorgalmazott arculati, minőségi elvárásokat viszont csak néhány év után kelljen teljesíteni.

  A taxisok hármas kívánságlistája:

1.: Rögzített hatósági ár
2.: Közvetlen létszámszabályozás
3.: Mindenféle technikai és műszaki előírás bármilyen változtatása, szigorítása csak kifutó rendszerben, az újonnan beállított járművekre vonatkozhat.

  Ez a három követelés egyáltalán nem új, régóta lobbiznak a magasabb és fix díjszabásért, valamint a taxik számának korlátozásáért. 2005-ben a Rusznák Imre által jegyzett, szintén 240 forintos kilométerdíjat (és az addigi 300 helyett 600 forintos alapdíjat) tartalmazó előterjesztést szerencsére végül nem fogadták el. 

  A fővárosi személyfuvarozás ugyanis egy jól működő, erősen versenyző piac. Vannak, akik az áraikkal versenyeznek, mások színvonalas autókkal. Aki olcsón akar utazni, az elfogadja az esetleg régi, elhasznált plüss belsőt, aki meg nagy autóval, az a magasabb árat. Bár a taxisok folyamatosan panaszkodnak, hogy nem lehet megélni, csak nem csökken a számuk – tehát talán mégiscsak lehet nyereségesen működni a jelenlegi feltételek mellett is.

  A 240 forinton rögzített tarifával azok járnának jól, akik már most is ennyiért viszik az utasaikat. A létszámstopot és magasabb díjat követelő taxisok magukkal szúrhatnak ki: a 20-50%-kal magasabb díjak egészen biztosan alacsonyabb forgalmat eredményeznének – könnyen lehet, hogy sokkal alacsonyabbat. 

  Hogy a budapesti taxitarifa túl alacsony lenne? A Budapesthez gazdasági fejlettségben és árszínvonalban is nagyon hasonló Varsóban ennél a társaságnál 170 Ft egy kilométer nappal, és 250 Ft éjszaka, egy másiknál 140 Ft és 210 Ft, egy harmadiknál 155 Ft és 230 Ft e két tarifa (az alapdíj mindenhol 420 Ft). Ha tehát megvalósulna a fuvarozók által követelt tarifa-egységesítés, napközben Budapesten 1,4-1,8-szor annyiba kerülne taxizni, mint a lengyel fővárosban.

  De lássuk, milyen egyéb tételek szerepelnek a BKK javaslatában:

  Ezek között vannak jó és kevésbé jó javaslatok is (nagyjából azonban egyet lehet érteni a BKK taxis koncepciójával). Utóbbiak közé tartozik például a legalább 1600 köbcentis motor. Mivel a fuvarok nagyon nagy része városhatáron belüli, az erős motorra aligha van különösebb szükség, sokkal fontosabb lenne, hogy minél kisebb legyen az autók károsanyag-kibocsátása. A 700 forintos, egy kilométeres utazást eleve tartalmazó alapdíjjal az a gond, hogy feleslegesen bonyolítja a könnyen átlátható alapdíj + kilométerdíj díjszerkezetet, ráadásul a taxiórák sem biztos, hogy tudják azt kezelni. A 10 éves életkori maximum szerintem elfogadható, bár szerintem nincs igaza Tarlós Istvánnak abban, hogy roncs taxikkal lenne tele a város: