Meghalt Csurka István. A MIÉP elnökével sosem találkoztam személyesen, mégis van közös történetünk. Az Utolsó Figyelmeztetés 2002. júniusi számának Háló és puding rovatába írtam egy cikket Csurka, a Mágus címmel, mely így zárult: „A MIÉP előtt nyitva állt volna az út, hogy modern, radikális, antiglobalista, nemzeti párttá váljon, aminek nem mindenről AZ jut eszébe. Ez az út azonban járhatatlannak bizonyult ifj. Hegedűsökkel meg a nyilas és újnyilas irodalom (»Az írót ezért a nagyszerű remekműért életfogytiglani börtönre ítélték«) Magyar Fórumban hirdetett gyöngyszemeivel.” Néhány héttel később egy ismerősöm hívott, hogy kapcsoljam be a Pannon Rádiót. Bekapcsoltam: maga Csurka István mondta meg a frankót Turulról meg az ő irományáról (lapunkhoz is érkeztek üzenetek az ügyben, például a júliusi számunkban publikált Remélem, Turult kirúgjátok a „Csurka a mágus” címu cikke miatt is).

  Az 1934-es születésű Csurkát 1956 után fél évre internálták és beszervezték III/III-as ügynöknek. Maga hozta nyilvánosságra a kilencvenes évek elején, hogy kényszer hatására írt alá és soha nem jelentett – az együttműködés teljes hiánya miatt alkalmatlannak nyilvánították III/III-as feladatai ellátására. Elismert író lett belőle, számos dráma szerzője. 1969-ben és 1980-ban József Attila-, 1980-ban Alföld-díjat kapott.

  1987-ben részt vett az MDF megalapításában, 1988-tól a párt elnökségi tagja. 1992-ben a lap 1989-es indulása óta általa főszerkesztett Magyar Fórumban megjelent, Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című, a magyarországi zsidósággal mint hatalmi tényezővel is foglalkozó írása óriási vihart kavart, az MDF-ből is sokan támadták, a párton kívülről pedig még többen. 1993-ban 536:674 arányban alulmaradt Antall Józseffel szemben az MDF elnökségéért vívott küzdelemben. Még abban az évben kizárták a pártból, s megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, ami 1998-ban bejutott az Országgyűlésbe. Ez a siker volt közéleti pályájának csúcsa, beszédes, hogy ezzel ér véget a MIÉP honlapján található elnöki önéletrajz is:

 

Csurka István a MIÉP elnöke

Iró. Született Budapesten, 1934. március 27-én. Szülei: Csurka Péter és Bodnár Erzsébet. Testvére: Csurka László színművész.. Tanulmányai: Szinház- és Filmművészéti Főiskola: dramaturgia, 1952-57.

Életútja: 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője, ezért fél évre internálják. 1954-ben jelent meg első írása, 1956-ban első könyve. Írásaiból él, fő tevékenysége: dráma, novella. 1973-86 között a Magyar Nemzet tárcaírója, 1988-tól a Hitel szerkesztőbizottságanak, 1981 - a Magyar Írók Szövetsége elnökségének tagja. 1987-ben az MDF alapításának egyik kezdeményezője, 1988-93 között az MDF Országos Elnökségének tagja, 1991 januárjától júniusig ügyvezető elnökségenek tagja, 1991-92-ben az MDF alelnöke. 1993-ban kizárják, ezután szervezi meg a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek 1993-től elnökségi tagja, 1993-94-ben társelnöke, 1994-től elnöke. 1993-től a Magyar Út Körök elnöke. 1989-90 a Magyar Fórum főszerkesztője, 1991- től a szerkesztőbizottság elnöke és a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója. 1990-94 között országgyűlési képviselő (Békés megye, 1990-93 MDF, 1993-94 MIÉP). 1994-től a Magyar Igazság és Élet Pártja elnökeként a parlamenten kívül politizálva, egyre nagyobb tömegeket mozgatva készítette fel pártját az 1998-as parlamenti választásokra. 

 

  1998 és 2002 között pártja ellenzékben, de több kérdésben a kormánypártokkal együttműködve politizált. Ebben az időszakban több vitatott kijelentést tett, hazánk NATO- és EU-csatlakozását egyaránt ellenezte. A 2002-es választási kudarc után a MIÉP folyamatosan csúszott lefelé. 2006-ban még nekifutottak a választásoknak a Jobbikkal közösen, Harmadik Út néven, mindössze 2,2%-os eredménnyel, mára a MIÉP és a Magyar Fórum gyakorlatilag Csurka István és egy maroknyi ember maradt. A Jobbikkal 2006 után gyorsan megromlott a viszonya, az utóbbi években írásaiban Orbán Viktor mellett állt ki. Dörner György színházigazgatói pályázatában szellemi mentoraként és leendő intendánsaként említette Csurkát, később az utóbbit visszavonta. Csurka utolsó közszereplői megnyilvánulása az Új Színház társulatához intézett, a társulat ülésén felolvasott levele volt, melyben arra biztatta a jelenlévőket, hogy attól függetlenül, ki hova érzi magát tartozónak, mit gondol a politikáról, szeretetben dolgozzanak együtt.

  Hogy antiszemita volt-e? Vitathatatlanul. Hogy szellemi életműve jelentős? Vitathatatlanul. Nyugodjon békében!