Ködbe mártott jazz Északról – Portico Quartet
2012. január 24. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Ködbe mártott jazz Északról – Portico Quartet

  Ez nem New Orleans eredeti, afro jazze. Ez nem a jazz aranykorának jól fésült zenéje, és nem is a bebop és a free jazz vagány rakoncátlansága. És nem is a ma már klasszicizálódott, kordzakót és garbót húzott, fegyelmezetten előadott és hallgatott mainstream jazz. A londoni Portico Quartet újra kiviszi a jazzt az utcára, a szabadba, ami már nagyon nem olyan, mint 1912-ben, a Mély Délen.

  A jelenleg Jack Wyllie (szoprán- és altszaxofon), Duncan Bellamy (dob), Milo Fitzpatrick (bőgő), Keir Vine (hang, ütőhangszerek) felállásban játszó angol kvartett 2005-ben alakult. Az első években utcazenészként formálták hangzásukat, majd 2007-ben megjelent első lemezük Knee-deep in the North Sea címmel, amit rögtön Mercury-díjra is jelöltek. Második lemezük 2009-ben jelent meg Isla címmel, s január 25-én, szerdán eljutnak Budapestre is, a MüPában adnak koncertet.

  Utcát és szabadságot emlegettem az előbb, nem véletlenül: a még most is igen fiatal négyes a formatervezett, áramvonalasított ürességet tükröző európai nagyvárosok hangulatát, kortárs és filmzenei hatásokat, a nemzedékük által hallgatott műfajok (indie, hiphop, minimalista dubstep, ambient) elemeit olvasztja össze a jazzel. Meglehetős szabadsággal teszik ezt, amivel nem illenek bele a jazz sztenderdjeibe, de talán szándékosan nem is akarnak oda tartozni. Az is jelzésértékű, hogy lemezeiknél a Radiohead producere, John Leckie és Peter Gabriel kiadója tűnik fel.

  A Portico Quartetet fel lehet címkézni az acid jazz vagy a nu jazz kategóriájával is, de elkerülik a 10-20 éves műfajok manírjait, az ártalmatlan liftzenévé válás csapdáit is. Repetitív alapokra feljátszott, egymással feleselő ütősök és fúvósok, egyre eksztatikusabb szólók jellemzik a tételeiket, amiket finom elektronikával és egzotikus hangszerekkel körítenek. A Portico Quartet izgalmas, összetett, s mégsem öncélú zenei impressziókat, hamisítatlanul északi hangtájképeket fest a kétezres évek korszelleméről.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr603740495

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jan 2012.01.24. 14:22:32

Azt magyarázza már el nekem valaki, hogy ki a felelős azért, hogy minden együttes ugyanazzal a testtartással, ugyanazokkal az arckifejezésekkel áll be ezekhez a fotókhoz? Ezt az ilyen "hű de laza-alter-kemény-komoly-de egyszerre bohém" csávó kinézetet hol tanítják?

Bell & Sebastian 2012.01.24. 14:43:31

A döglött ufó / kertigrill keresztezés az mi? Kínai chin?

jan 2012.01.24. 14:49:05

@jose maria padilla: talán Ön ki tud segíteni, mit kell tudnunk erről a Gerényiről? Jobbos-balos? Csak a profit érdekli? Megvette a mandit vagy eddig is az övé volt?

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2012.01.24. 14:51:04

@Bell & Sebastian: egy "hang" nevű hangszer, friss svájci fejlesztés, állítólag.

@jan: szerintem ez az angol suhancok vérében van, az ükapjuk is így támaszthatta a kikötői kocsma falát :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.01.24. 15:10:48

Hát, kérem szépen, ez nem dzsessz! Ez lapos, döglött, invenciótlan popzene, nagyon komoly, nagyon nagy és nagyon üres arccal el(ő)adva. Kapitális sznobság. Makimajomkabaré. Magyarul: f*s. Szerintem.

(De, gyanítom, ezt @rajcsányi.gellért (ergé) is pontosan így látja, csak hát, ugye, egy promóposztban ilyet azért mégsem írhat le.)

ü
bbjnick

pannonfunk 2012.01.24. 20:35:13

@bbjnick: Hát, popzenét nem nagyon szoktak 7/8-ban írni...

Az tény, hogy az hét-három-hat-kettő-öt-egy-től messze van, de ezt a posztban előre figyelmeztetnek, hogy ne a kadenciák döngetésére számítsunk.

pannonfunk 2012.01.24. 22:08:50

@bbjnick: jó, hát ha ez neked popzene :) Ennyi erővel lehetne a Pink Floyd Money-ját is hozni példaképpen. Vagy Jethro Tull-tól részleteket a Passion Playből. Én ezek közül egyikre se mondanám hogy popzene, főleg nem azt, hogy invenciótlan :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.01.25. 09:16:08

@pannonfunk:

A King Crimson, a Jethro Tull vagy a Pink Floyd nem popzene? Hát akkor mi?

Hogy ne bonyolódjunk végeláthatatlan és értelmetlen terminológiai vitákba, kultúraelméleti f*shabosítása, ajánlom, hogy közelítsük meg a kérdést a zene és a zenész oldaláról!

Igaz ugyan, hogy a pop és a dzsessz is könnyűzene, de van közöttük egy alapvető különbség (több is, de most koncentráljunk csak erre az egyre): a popzenész effektekben (hatásokban) gondolkodik (erre építi fel muzsikáját), míg a dzsesszzenész (a klasszikus (komoly) zeneszerzőhöz és zenészhez hasonlóan) zenei folyamatban --- ezért válik dzsesszé a legobligátabb dallam is, ha dzsesszzenész nyúl hozzá és ezért "marad" pop a "legtekenyartabb" zenebona is, ha popper tolja. (Ez nem minőségi ítélet: hallottam én már nagyon ütős popot és nagyon p*csasz*r dzsesszt is, de ez a felfogásbeli, zeneianyagformálási különbség (szerintem) máig élő jelenség.)

A posztban promotált csapat (szerintem), bármilyen komoly pofát is vág hozzá és bármennyire is próbálja tolni a dzsesszimédzs(e)t, poposan (és amellett iszonyú laposan) kezeli a zenét.

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.01.25. 09:17:44

@bbjnick:

poposan (és amellett iszonyú laposan) kezeli a zenét.=poposan (és amellett iszonyú laposan) nyúl a muzsikához.

pannonfunk 2012.01.25. 11:32:47

@bbjnick: rock, jazzrock?

De értelek én, legalábbis megpróbálom :)

Mindenesetre nekem tetszett ez a zene, de ez csupán ízlés beli különbség.

Alfőmérnök 2012.01.25. 17:15:12

@bbjnick: " Hát akkor mi?"
Alternatív/progresszív rock. A KC mindenképp.
süti beállítások módosítása