Lényegében megállt a gazdaság. Ugyan a szakértők 1-1,5%-ra teszik az idei és a jövő évi növekedést, de ha a Gyurcsány-éra idején ilyen számok mellett pangó gazdaságról beszéltünk, akkor úgy helyes, ha most sem köntörfalazunk túl sokat. A közgazdászok egy része úgy gondolja, a kormány idén januárban bevezetett egykulcsos SZJA-rendszerének ebben mázsás szerepe van. De nem csak a szakértők gondolják így, hanem az ellenzéki pártok is, köztük az MSZP is minden rendű és rangú politikusával egyetemben, hozzájuk értve az előző kormány első emberét, Bajnai Gordont is. Mai álláspontjuk annak tükrében legalábbis pikáns, hogy nem is olyan régen még maguk is nagyon hasonló adórendszerről fogadtak el törvényt. Nem hívták ugyan egykulcsosnak, de gyakorlatilag az volt/lett volna. Hogy miért?

  Azt most elegánsan tegyük félre, hogy jó ötlet-e a ciklus elején adócsökkentésbe fogni, és vajon tényleg ekkora szerepe van-e az új SZJA-rendszernek a gazdasági növekedés lassulásában, inkább adjuk át a szót az ATV-nek nemrég exkluzív interjút adó Bajnai Gordonnak, aki eképpen fogalmazott az egykulcsos adó kapcsán:

...szerencsétlen lépés volt a jelenlegi helyzetben bevezetni, ugyanis a kormány ezzel a lépéssel lemondott 500 milliárd forintról, és olyanoknak adta ezt a pénzt, akiknek eddig is volt. A fogyasztás azonban az egykulcsos adó hatásáras sem nőtt, az alacsonykeresetűek terhei viszont megemelkedtek. Bajnai szerint a kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, ami zsákutcába jutott, innen kell mielőbb kitolatni.

  De hasonlóképpen nyilatkozott Mesterházy Attila és bármely szoci, aki mikrofonhoz jutott. Ugyanakkor nem voltak ők mindig ilyen finnyásak (ahogy kormánypárti kollégáik is más szemüveget hordtak 2 éve). Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere 2009. május 22-én a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról nyújtott be javaslatot a Parlament elé, amelynek értelmében – csak emlékeztetőül – 2010. január elsejétől a korábbi 18 és 36%-os adókulcsok 17 és 32%-ra mérséklődtek (és nem mellesleg bevezették az agyament szuperbruttó intézményét), a két kulcs közötti sávhatárt pedig 5 millióra forintra tolták ki. Azaz havi bruttó 417 ezer forint erejéig minden (értelemszerűen legálisan bejelentett) munkavállaló egy kulccsal adózott és csak az efeletti rész után kellett 32%-ot fizetni.

  A törvényszöveget végül egyöntetű kormánypárti támogatás és ellenzéki elutasítás mellett fogadta el a Parlament június 29-én. Nyilván nem az eredeti formájában, hiszen számos kormánypárti és ellenzéki módosító javaslat is érkezett hozzá. Többek között Kóka Jánosé, aki 9817/27-es számon benyújtott módosító indítványában a Reformszövetség elképzeléseire hivatkozva azt javasolta, hogy 2011-től az összevont jövedelmek 15 millió forintig az alsó, azaz 17%-os kulccsal adózzanak. A javaslatot a Fidesz minden képviselője elutasította, míg a kormánypártok minden tagja igennel szavazott.

  A módosítás értelmében tehát az eddigi 417 ezer forintos bruttó havi jövedelemhez képest még a havi bruttó 1 millió 250 ezer forintos jövedelem is 17%-kal adózott volna, és csak az efeletti részre vonatkozott volna a felső, 32%-os adókulcs.

  És akkor nézzük némi statisztikát arról, hogy Magyarországon hogyan is alakulnak az egyes jövedelmi szegmensek arányai. Ebben a NAV nyújt némi eligazítást, amely évente tesz közzé adóstatisztikai adatokat.

                                            Forrás: NAV

  Az adatok szerint tehát 2009-ben a munkavállalók jövedelmek több mint 70%-a adózott volna egy kulccsal és csupán az adózók kevesebb mint harmada esetében lépett be a második adókulcs.

  És akkor most szintetizáljuk a fenti információhalmazt, az adókulcsokat és a jövedelmi megoszlásokat. A 2010 decemberéig érvényben lévő adótábla alapján tehát az adózók feltehetően kevesebb mint 30%-a adózott 32%-kal, a jelentős többség már akkor, az 5 milliós sávhatár esetében is egy kulccsal adózott. Matematikai egyszeregy az arányok drasztikus eltolódása a sáv 15 millióra való kitolásával, a Hírszerző korábbi számításai szerint akár az adózók 95%-a is az alsó kulcs alá esett volna:

Önmagában az, hogy 16 százalékra csökkentenék az adókulcsot, a lakosság többségének nem jelentene nagy változást. Jelenleg ugyanis két kulcs van: 17 százalékos mértékkel adózik az emberek több mint 90 százaléka, az ötmillió forint feletti éves jövedelemre viszont 32 százalékot kell fizetni. Jövő évtől viszont már az adózók több mint 95 százaléka fizetné adóját 17 százalékos kulccsal, ugyanis a Bajnai-kormány 2011-től életbe lépő adómódosításai az alsó kulcs felső határát kitolnák 15 millió forintig, ami csaknem egykulcsos személyi jövedelemadózást jelentene. 

  Azaz a Bajnai-kormány által beterjesztett adómódosításoknak köszönhetően, még ha nem is lett volna kormányváltás, 2011-től 10-ből 9 munkavállaló egy kulccsal adózott volna. Mit is mondott Bajnai Gordon minderre?: „...Szerencsétlen lépés volt a jelenlegi helyzetben bevezetni...” Tényleg az volt, de formállogikailag, ha most az, akkor a világválság kellős közepén is az volt, nemdebár. És, ha két évvel ezelőtt a fideszesek egyöntetűen, kivétel nélkül vetették el az elképzelést, akkor mitől lett egyszerre ez az arányos adórendszer az összes közül a legkívánatosabb?

  Mi az oka annak, hogy míg a közéleti szerepek állandósulni látszanak és szinte ugyanazokat az egyfelvonásosakat látjuk, addig a szereplők folyamatosan váltják egymást?