„Én azzal sem értettem egyet – és ez a privát véleményem –, hogy a diploma átadását – néhány szakot leszámítva – nyelvvizsgához kössék. (...) Budapest, vagy inkább Buda elitgimnáziumaiban meg a két tannyelvű gimnáziumokban feltehetően meg lehet szerezni, Debrecen, Szeged vagy Győr egy-két elitgimnáziumában is meg lehet szerezni [a középfokú nyelvvizsgát]. Az ország legtöbb középiskolájában azért a nyelvvizsga megszerzése legalábbis nem garantált.” – mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője két hete a Ma Reggelben (a felvételen 6:50 magasságában kezdődik a nyelvkérdéssel foglalkozó rész).

  Az oktatási államtitkárság nyelvoktatással kapcsolatos, nem egyszer sajátos elképzelései közül éppen a felsőoktatási felvételi nyelvvizsgához kötése olyan, ami jó szívvel támogatható. Mert mi a helyzet ma? Tízezrek nyernek felvételt különféle egyetemekre és főiskolákra nyelvtudás nélkül, holott diplomát csak nyelvvizsgával kaphatnak majd. Közülük sokan elvégzik az iskolájukat, szakdolgozatot írnak és védenek, államvizsgáznak – hogy aztán egy jelentős részük soha ne kapjon diplomát. 

  A nyelvvizsga előírása elleni legnépszerűbb érv (nem is kell olyan messzire mennünk), hogy az iskolában nem lehet megtanulni egy nyelvet meg különórák nélkül esély sincs a nyelvvizsgára. Nos, ez egyszerűen nem igaz. Az általános iskolában legkésőbb harmadik osztálytól mindenki tanul idegen nyelvet, azaz tíz (6+4) éve van arra, hogy egy középfokú nyelvvizsgához elegendő tudásra tegyen szert. Ha tíz év alatt, heti legalább három órában a magyar közoktatás (igen, még annak legreménytelenebb bugyrai is) nem képes valakit középfokon megtanítani angolul vagy németül, akkor zárjuk be a teljes közoktatást, a gyerekeket meg küldjük el a szalag mellé, ott úgyis csak a művezetőnek kell tudnia angolul – vagy még neki sem.

  Emlékszem, 17 éves koromban vizsgáztam le különösebb nehézségek nélkül angolból, egy zalai nemelit gimnázium és különösen nemelit általános iskola bőven megfelelő alapokat adott hozzá. Soha nem volt különórám, s addig angol nyelvterületen sem jártam egyáltalán. Az viszont igaz, hogy jó tanáraim voltak és érdekelt is az angol. De hasonlóról ír Analytics-bűvészünk, Zoli is, aki egy győri lakótelepi általános iskolában tanult meg folyékonyan franciául, és szerzett nyelvvizsgát már a gimnázium előtt.

  Az igaz, hogy ehhez elhatározásra van szükség és tanulni is kell. Ha ott lesz az egyértelmű elvárás, hogy az érettségi mellett szükség lesz a nyelvvizsgára is, akkor lesz rá szándék és igyekezet is. A diploma nyelvvizsgához kötése nem bizonyult kellően erős motivációnak. Ráadásul a közoktatás rendszeresebb, kötöttebb viszonyai mellett még mindig könnyebb nyelvtudást szerezni iskolai keretek között, mint három év alatt egy egyetemen vagy főiskolán.

  Sajnos a magyar fiatalok nyelvtudása nagyon gyenge, ezért az államtitkárság két meg három idegen nyelv megtanulására vonatkozó álmai teljesen irreálisak, egyelőre azt kéne elérni, hogy egy nyelvet megtanuljon tizenévei végére az ifjúság (amihez az iskolán kívül a szinkronizálatlan filmek is nagyban hozzájárulhatnak). És – tetszik, nem tetszik – ez a nyelv az esetek 90 százalékában az angol kell legyen. Aztán lehet mellé tanulni mindenféle újlatin nyelveket is, ha már megvan a legalább középfokú nyelvtudás.