Pár hete fogadta el a kormány a Nemzeti Energiastratégiát, amely a célok szerint biztosítja a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét. A stratégia a kormány szerint kiszolgálja az elsődleges nemzeti érdekeket, garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és biztosítja, hogy Magyarország nemzetközi súlyával és erőforrásainak mértékével megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához. A célok megvalósításához csökkenteni kell az energiaimport-függőséget, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését is. A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése is a célok közé tartozik, a bioetanol szabályozásának közelmúltbeli módosításai azonban arra utalnak, hogy a kormányzat osztja a növényi eredetű üzemanyaggal kapcsolatos aggályokat.
„Magyarország a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását nem csak, és nem elsősorban kötelezettségnek, hanem a gazdasági fejlődéshez történő hozzájárulás egyik kiemelkedő lehetőségének tekinti” – áll a kormány stratégiai fejlesztési céljait összefoglaló Új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztésről szóló fejezetében, amely szerint többek között a bio- és alternatív üzemanyagok jelentik a megújuló energiaforrásokra épülő zöldipar alappilléreit. A 2010 decemberében megszületett Nemzeti Cselekvési Terv értelmében 2020-ig szektoronként kell a megújuló energiának 14,6%-ban részesedni az összfelhasználásból.
A bioüzemanyagra vonatkozó célok azonban meghiúsulhatnak, miután előbb Matolcsy György javasolt az E85 bioetanolra 12 Ft/liter jövedéki adóemelést, majd júniusban dr. Aradszki András fideszes képviselő 40 forintos jövedékiadó-emelést kezdeményezett, amit el is fogadott az országgyűlés. „Az E85-ös az indokolt mértéknél, a rosszabb hatásfokot figyelembe véve, nagyobb adókedvezményben részesül. Ennek következtében az E85 ára jelentősen alacsonyabb a benzin áránál, ami E85 fogyasztásra ösztönöz a benzin kárára. Ez a folyamat komoly költségvetési bevételkiesést eredményez, tekintettel a két üzemanyagfajta közötti adómérték különbségére. Az NGM egyetértett azzal, hogy mind költségvetési, mind állami támogatási szempontból fontos, hogy megszűnjön az E85 árelőnye a benzinhez képest” – közölte az NGM az Origóval.
Ez világos beszéd, és világos Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnökének a reakciója is: „a magyar autóstársadalom rendkívül árérzékeny, ami a gazdasági válság következtében csak még jobban fokozódott az elmúlt években”. Héjj szerint a kedvezmény megszűnése az E85-fogyasztás nagyarányú visszaeséséhez vezethet. „A törvényjavaslat alighanem az E85 ellehetetlenítésére irányult, így a bioetanol jelenlegi helyzete bizonytalan” – vélekedik a Vezess.hu szerzője is. Az utóbbi honlap cikkéhez Aradszki képviselő a következőket fűzte: „Kétségtelen, hogy a jövedéki adó alkalmazásával az E-85 gyártóknak és forgalmazóknak új árpolitikát kell alkalmazni, hogy a termékük piaci részesedése ne csökkenjen. Kétségtelen, hogy fel kell vállalniuk profitjuk extra részének átengedését a vásárlók részére, amire ismereteim szerint, figyelemmel az 50-60 Ft/liter árrésre is, van hajlandóságuk. Az is kétségtelen, hogy a 40 Ft/liter jövedéki adó megállapítása mellett továbbra is 68 Ft/liter támogatás van az E-85 üzemagyagon, ami megfelelő gyártói, forgalmazói magatartás esetén, elegendő kell legyen ahhoz, hogy a bioetanol-gyártás és forgalmazás ne lehetetlenüljön el és aki használni kívánja, azt a benzinnel szembeni árelőny mellett tegye”.
Az Origo kíváncsi volt a Mol bioetanollal kapcsolatos álláspontjára is, az olajtársaság így reagált a megkeresésére: „a Mol ma is több tízezer tonna bioetanolt kever a motorbenzinjeibe, és minden uniós tagállamban kötelező a bioüzemanyagokat meghatározott részarányban forgalomba hozni. 2020-ra minden uniós tagállamban az üzemanyagok 10 százalékát megújuló energiából kell biztosítani. A jogalkotónak kell döntenie arról, hogy indokolt-e minden liter E85-re 100 forint állami támogatást adni, vagy ennél kisebb mértékű támogatás indokolt."
A Magyar Bioetanol Szövetség szerint „a bioetanol-ipar jelenleg mintegy 30 ezer munkahelyet érint, amelyek java részét kis- és középvállalkozások biztosítják úgy, hogy működésükkel import kőolajat váltanak, ki hazai munkahelyeket teremtve”. Héjj Demeter szerint az adóemelés miatt a jövőben a kukoricaexport egy része külföldi bioetanol-üzemekben fog landolni, és ott készítenek majd belőle üzemanyagot, ahelyett, hogy magyar gyárakban készült etanol menne külföldre, ami jóval nagyobb exportforgalmat eredményezne, mint a sima kukoricakivitel.
A júliusban elfogadott, az energiaimport-függőség csökkentését célzó stratégia teljesen támogatható. Kérdés azonban, hogy a csökkenő támogatású bioetanol helyett milyen más energiahordozóban gondolkozik a kormány.
