Kommentszűrés
’11 jún
11
08:01

Az Isten rendelésiben (Mikes Kelemen, 1717-1758)

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Konstantinápoly a 18. században

  Részletek a levelekből, a Mikes Év alkalmából, halálának 250. évfordulóján.

1
Gallipoliból, Anno 1717. 10. octobris.

Édes néném! Hálá légyen az Istennek, mi ideérkeztünk ma szerencsésen, Franciaországból pedig 15. septembris indultunk meg. A fejdelmünknek Istennek hálá jó egészsége volna, hogyha a köszvény búcsút akarna tőlle venni, de reméljük, hogy itt a török áer elűzi. Édes néném, mi jó a földön járni! Látja kéd, még Szent Péter is megijedett volt, mikor a vízben sipadoztak a lábai. Hát mi bűnösök, hogyne félnénk, amidőn a hajónk olyan nagy habok között fordult egyik oldaláról a másikára, mint az erdélyi nagy hegyek. Némelykor azoknak a tetején mentünk el, némelykor pedig olyan nagy völgyben estünk, hogy már csak azt vártuk, hogy reánk omoljanak azok a vízhegyek. De mégis olyan emberségesek voltanak, hogy többet nem adtak innunk, mintsem kellett volna. Elég a', hogy itt vagyunk egészségben. Mert a tengeren is megbetegszik az ember, nemcsak a földön, és ott ha a hintó megrázza, elfárad, és jobb egyepegyéje vagyon az ételre. De a hajóban az a szüntelen való rengetés, hánkodás a főt elbódítja, a gyomrot felkeveri, és úgy kell tenni, valamint a részeg embereknek, aki a bort meg nem emésztheti. A szegény gyomromnak is olyan nyavalyában kelletett lenni vagy két első nap, de azután úgy kellett ennem, mint a farkasnak. A fejdelmünk a hajóból még nem szállott vala le, hogy a tatár hám, aki itt exiliumban vagyon, holmi ajándékot külde és a többi között egy szép lovat, nyergelve. Itt a fejdelemnek jó szállást adtak, de mi ebül vagyunk szállva. De mégis jobban szeretem itt lenni, mintsem a hajóban. Édes néném, a kéd kedves levelit vagyon már két esztendeje hogy vettem; igazat mondok, hogyha az esztendő egy holnapból állana. Reménlem, édes néném, hogy már ezután, minthogy egy áerrel élünk, gyakrabban veszem kedves levelét. De minthogy egynehány száz mélyfölddel közelebb vagyunk egymáshoz, úgy tetszik, hogy már inkább is kell kédnek engemet szeretni. Én pedig ha igen szeretem is kédet, de többet nem írhatok, mert úgy tetszik, mintha a ház keringene velem, mintha most is a hajóban volnék.

30
Békós, 16. augusti 1719.

Látja kéd, hogy Ázsiából írok kédnek, ha Ámérikában volnék, Missisipiából is írnék kédnek. Minket már úgy tekintsen kéd, mint ázsiai magyarokot. Elég az, édes néném, hogy már öt naptól fogvást itt sátorok alatt vagyunk. A mellettünk való várost, mind azelőtt, mind mostanában Békosnak híják, amely város ama híres Bithiniában vagyon. Tudja kéd, micsoda híresek valának a rómaiak idejében a bithiniai királyok. De azon nem tőrödöm, hanem azon tőrödöm, hogy nem Háromszéken vagyok. De ott jobb volna-é az Isten, mint itt? Nem, mindenütt egyaránsú az ő jósága, itt akarja az Isten, hogy légy, azért itt sétálj ezen a szép réten. Az igaz, édes néném, hogy szép helyt vagyunk, a sátoraink a tengerparton rendiben. Ezt a gyönyörű kanálist végig látjuk, a Fekete-tenger zúgását jól halljuk. Azok a nagy rettentő sajkák előttünk mennek el a Fekete-tengerre. Ilyen kanális nincsen az egész világon talám: ennek a széllye mindenütt vagyon egy jó ágyúlövés, a hossza vagyon öt mélyföld, mindenik végin egy nagy tenger. Hol lehetne másutt ilyen kanálist találni? A' való, hogy ha más nemzet bírná ezt az országot, csudát csinálna ebből a kanálisból: kétfelől városokot, szép kastélyokot, házakot építenének. Való, hogy Európa széllyin elég város vagyon, de másutt csak faluknak hínák azokot. A többi között Jénikő, ahol mi lakunk, igen rút város, a többi ilyen sincsen. Ázsia felől pedig csaknem mindenütt puszta. A császár parton lévő házai éppen nem császári házak. Micsoda nagy kár olyan szép és kies helyeket pusztán hadni, de én ugyan meg nem építtetem, lássák ők. Lehetetlen, édes néném, annyi halat látni, mint ebben a kanálisban vagyon; egynehány ezeret vonnak ki egyszer a halászok. Hány ezer kél el abban a császári városban, és hány százezret száraztanak meg csak Jénikőben? Hát még a rettentő sok disznóhal mennyi benne. Nem örömest hazudnék, a szükség sem hozza magával, azért elmondhatom, hogy egyszer a többi között láttam egyszersmind legalább ezeret, mintha annyi nagy sereg sertést hajtottak volna le a vízen. Az igaz, édes néném, hogy itt mi jól vagyunk, a szép réten sétálunk, a fejdelem általhozatván a lovait, gyakorta fog vadászni menni. Aztot már észrevettem, hogy itt Ázsiában is úgy szeretem kédet, mint Európában. De gyakran kell nekem írni és egy kevessé hosszabb leveleket, és az egészségre kell vigyázni, főképpen mostanában. Mert azt mondják, hogy ott kéteknél nagy pestis vagyon.

32
Jénikő, 10. octobris 1719.

Micsoda szép állapot az: tegnap ebédet Ázsiában ettem, vacsorát pedig Európában. Ide pedig nem a levegőégben hoztak, hanem a vízen. Mindezekből megüsmeri kéd, hogy ide visszájöttünk, és a táborozást elvégeztük. A' bizonyos, hogy nem az ellenség elől jöttünk el, hanem a sok eső elől, amelyet el nem lehetett űzni, noha két generális vagyon velünk. A mindennapi mulatság már itt abból fog állani, hogy vagy Bercsényi uram jő mihozzánk, vagy mi megyünk hozzája. A vadászat sem múlik el, de a' sem múlik el, hogy ellenünk ne vadásszanak a portán. Mert a német követi legtöbbet azon elmélkedik, hogy nekünk árthasson; mi pedig legkisebben sem ártunk néki, és nem tudom, mivégre kívánja üldözni ezeket a szegény bujdosó magyarokot, akik itt a tengerparton csak dohányoznak suhajtással. Édes néném, vajon az olyan világi üldözők olvassák-e az évangyéliumot? Gondolják-é azt, hogy még bé is kell a szemeket hunni egynehány száz esztendőkig. Akkoron nem a kamaraszék eleiben citáltatunk, sem nem annak törvényje szerént mondják ki a sentenciát, hanem aszerént a kegyes évangyelium szerént, amely azt parancsolja a császároknak is, hogy megbocsássanak az ellenségnek, és a rosszért jól tegyenek. Az olyan ítélőszék, ahol az allégációt bé nem veszik, nem is az ország törvényit, hanem az évangyeliumot teszik ott a fejdelmek eleiben. Akkoron egy fejdelem hejában fogja azt allégálni, a ministerim jovallották nékem, hogy a bujdosó magyarokot bujdosásokban is üldözzem, és a politica ratio arra vitt, hogy őket olyan állapotban vessem, amelyben jövendőben se árthassanak. Az ilyen mentségre csak azt felelik, nem kellett volna azon igyekezni, hogy elvegyed tőllök azt a kenyeret, amelyet én rendeltem nékik idegen országban, minekutána már elvetted volna az örökségeket; a politica ratioért nem kellett volna jövendőbéli bizonytalan rosszért bizonyos rosszat követni felebarátidon. Ha mások is így gondolkodnának, békességben maradnánk. Talám gondolkodnak, de az ilyen gondolat csak általmégyen rajtok, valamint a purgáció.

A' talám tudva nincsen kédnél, hogy mi most is abban a szándékban vagyunk, hogy Franciaországban visszámenjünk, és ha csak a mi akaratunkon állana, ma indulnánk meg. De csak az akarat áll mirajtunk, a tehetség pedig máson, mivel a fejdelem ezen szándéka iránt a francia udvarnak egynehány rendbéli leveleket írván, arra egyenes választ nem vehetett még eddig. Az udvar se nem tiltja, se nem jovallja az oda való menetelit világosan, amelyekből kitetszik, hogy nem kívánja oda való menetelünket. Inimicus homo hoc fecit. Akik itt miellenünk vannak, ott is ugyanazok gátolták meg utunkot. Franciaországot Orleáns herceg igazgatván, mivel a király még nem arra való, mindenkor nagy barátságot mutatott a mi urunkhoz, az anyja pediglen, aki is egy házból való a mi fejdelemasszonyunkkal, úgy szerette, mint a fiát, mindholtig. De a fejdelmek között lévő atyafiság és barátság olyan, mint a nádszál, ha jól vagyon dolgod, mind az atyafiság, mind a barátság fent vagyon, ha pedig rosszul vagyon, és reájok szorulsz, csak azt mondják: nescio vos. E' már rajtunk bételjesedett, mivel Orleáns hercegnek az urunk még egy levelét nem vette; annyi sok szép ígéreti után legkisebben dolgait ebben az országban a portán nem segítette. Ilyen a fejdelmek barátsága, ilyen reménség nélkül lehet hozzájok folyamodni mindazoknak, akikre szükségek nincsen, és csak úgy bánnak az emberrel, valamint a citrommal, amelyből a levit kifacsarván, azután elvetik; ha a forrásból jól iszunk, azután annak hátat fordíttunk. Reánk pedig most nincsen szükség, az elmúltot elfelejtették, és a hatalom kezekben lévén, jövendőre nem hajtanak. A kéd mondása szerént, derék állapot a szerencsén fekünni. A' való, hogy az olyan ágy nem igen állandó, de amég tart, addig csak jó rajta fekünni. Meg nem kell, édes néném, az ígéretet másolni. A nemesvér, amit fogad, megtartja, ha magyarországi volna kéd, tartanék valamitől, de erdélyi lévén, ott a nemesasszonyoknak a szavok olyan állandó, valamint a brassai havas. Tartsa meg hát ígéretit, és három vagy négy holnapját a télnek töltse el kéd itt a magyar asszonyokkal. Való, hogy kéd lesz egyedül erdélyi, de egy erdélyi asszony nem ér-é annyit, mint tíz magyarországi? A rózsa többet ér a kórónál, a nap fényesebb a holdnál. Mikor Magyarországon fogyatkozás vagyon a napban, csak egy erdélyi asszonyt vigyenek oda, annak szépsége elég fényességet ád. E' nem dicséret, hanem igazmondás. Ha az Isten őket szebbeknek teremtette másoknál, ki tehet arról. Arról sem tehet senki is, ha lefekszem, mert tizenegy az óra. Ha a szerencsén nem fekszem is, csak jól aludjam, jobb az egészség annál. Ezután csak azt nézem, mikor fog kéd ideérkezni, de minden pereputyástól kell idejőni.

74
Rodostó, 16. junii 1726.

Szánj édes néném, szánj, mivel írni akarok, és nem tudom, mit. De micsoda hírt tudnék innét a sátor alól írni? Soha semmi idegent nem látunk, semmi hírt nem hallunk, egyik nap olyan, mint a másik. Hanem hogy egyik melegebb vagy szellősebb, mint a másik, mert itt az esőtől nem igen kell félni nyárban. Elég a', hogy végtire talám ellene mondunk a házaknak, és csak a sátorok alatt lakunk. Perzsia széllyin vagyon olyan nemzet, aki a pusztában sátorok alatt lakik, valamint nálunk a cigányok. Azok pedig mind tolvajok, és ezeket kürdöknek nevezik. Egyiptum széllyin is a szerecsenek mind sátorok alatt laknak minden pereputyostól. De minthogy ezeknek minden gazdagságok csak a szép lovakból áll, a pénzt a más ember erszényiből veszik ki, és mind magok, feleségek, gyermekek mezítelenek volnának, hogyha csak a más ember köntösével nem fedeznék magokot. Azért, amidőn valami útonjárót jó köntösben látnak, szépen elkérik tőlle, mondván: add ide azt a mentét, mert apádnak szüksége vagyon reá; azon magát érti. Vagy pediglen, ha valami jó portékát talál másnál, arra is azt mondja: az anyádnak arra szüksége vagyon, azért add ide; azon a feleségit érti. És így kételen meg kell a szegény útonjárónak az üsméretlen apját és kelletlen anyját ruházni. De mi, édes néném, nem követjük ezeket, ha sátorok alatt lakunk is, hanem inkább a pátriarchákot, akik megmutatták vászonpalotájokkal, hogy az ember ezen a világon csak szarándok, idegen és útonjáró. Való, hogy azok a szent szarándokok gazdagon bujdostanak, mi pedig szegényen maradunk egy helyben. És annyiban jól vagyok, hogy étszaka nem kell felkelnem, hogy enni adjak a marháknak.

Édes néném, ha volna egy pásztorném, úgy tetszik, hogy szeretném az olyan pásztori életet. Mert azok a szent juhászok csendes életet éltek. A rettentő nagy pusztaság, mezőség övék volt, ott verték fel sátorokot, ahol akarták, és ott addig maradtak, amég marhájoknak eledelek volt. A' való, hogy ital dolgából kényes életet nem éltek, mert abban az országban az eső ritka lévén, a víz is szűk, azért is emlékezik az írás annyiszor a kutakról. Azzal nem volt bajok, hogy palotákat építsenek, azokot gazdagon felékesítsék. Az unadalmas sok perlekedéstől mentek voltak, a sok udvarbíró, számtartó, kolcsár nekik nem alkalmatlankodtak. Azon nem gondolkodtak, hogy a telet ilyen jószágban kell tölteni, nyárban vagy ősszel ilyenben kell menni; a sok hintó, társzekér nem kívántatott. A sok kies mezőben válogathattak, és mindennap újabb-újabb helyre építhették vászonvárosokot. A helyhez úgy kötelesek nem voltanak, mint mi. Gyermekségektől fogvást a közönséges eledelt megszokták volt. Közönséges ruhával fedezték magokot, kivált a férfiak, mert az asszonyok akkor is csak asszonyok voltanak, valamint mostanában; azaz, hogy a cifraságot akkor is szerették, aranyperecet, fülbenvalót küldöttenek nekik jegyben. Most megnevetnők, hogyha látnánk olyan pásztornékot, akik aranyfülbenvalót viselnének. Mostani időben aztot nem jovallanám. Egyszóval, mennyi sokféle baj nélkül éltenek, amely közöttünk közönséges, és amelyet már bajnak sem tartunk, mert hozzászoktunk. A' való, hogy ezeknek a pásztoroknak életek szent és ártatlan volt, és az Isten nem akarta, hogy városokban lakván, a több nemzetekkel esszeelegyedjenek. De énnekem úgy tetszik, hogy az olyan élet igen vándorló és henyénlő élet. Példa azok, akik mostanában is sátorok alatt laknak, akik a más ember kenyerét eszik, és a más ruhájával fedezik magokot. Az ilyen nemzet mi hasznára vagyon a többi emberi nemzeteknek; az olyan élet csak tunyaság és tudatlanság, való, gond nélkül való élet, de üres, és a lakóhelye puszta. Micsoda gyönyörűség pedig egy gazdaembernek a maga ültetett gyümölcsfáit és szőllőit gyümölcsösön látni, és fáradságit a természettől megjutalmaztatni.

Mindezekből észreveheti kéd, hogy a sátoros életen nem kapok. Így mégis mind meglehet, amint vagyunk, mert a városból ide halljuk a kakasszót. De ez is unadalmas lészen ha sokáig fog tartani, mert verőfényen süttetni valakinek magát szükség nélkül, nem tarthatom gyönyörűségnek. Az egész Európa most békességben vagyon, és házokban lakik, csak mi sátorok alatt. Hátha valamely ország bennünket akarna követni? Ítélje el kéd, mint átkoznának minket a kőmívesek és az ácsok. De attól nem kell félni, mert nehezen válnék meg ki-ki a szőllőhegyétől. Kenyeret szintén olyan jót lehetne enni, mint a városokon, abban nem volna fogyatkozás. Tudja-é kéd, hogy mit csinálnak a szerecsen asszonyok? Ott kemencét nem lehet a földben csinálni, mert mind föveny, se pogácsát nem lehet sütni, fa nincsen; hanem nagy fazakakot tartanak, abban kóróból tüzet csinálnak, és kívül tésztával vékonyon béborítják, és így sütnek magoknak pogácsát. Vajon amelyet nálunk kolduslábnak hínak, nem lehetne-é így megsütni? De megbocsásson kéd, ha többet nem írhatok, mert a nap is melegen süt. Azért nagy alázatoson elvégezvén levelemet, maradok, aki tegnap voltam.

81
Rodostó, 14. junii 1727.

Nénékám, mi itt tegnap kereszteltünk egy asinus zsidót. Vagyon már harmadnapja, egy zsidó hozzánk jött nagy titkon, és kérette a fejdelmet, hogy őtet kereszteltesse meg, mert kereszténnyé akar lenni. Vagy két nap a papok mindenkor véle voltak, és készítették a keresztségre. Tegnap megkeresztelték, a fejdelem volt a keresztapja, aki is ugyan könyvezett örömében. A zsidó pedig jól tudta magát viselni, és a keresztelés az egész ceremoniával ment végben. Tegnap a fejdelemnek izeni, hogy ő már keresztény lévén, a több atyafiai között nem lakhatik, se nem kereskedhetik, azért kéreti a fejdelmet, hogy segítse meg egynehány pénzzel. A fejdelem jó szívvel küld néki száz tallért. Ma reggel keresik a zsidót, hát nincsen; mindenütt tudakozódnak felőlle, és mondják, hogy több zsidókkal hajóra ült, és Constancinápolyban ment. Így csala meg minket az asinus zsidója, vagyis inkább magát. Itt pedig vannak olyanok, akik hogy megtudták a dolgot, mondották, hogy mint Smirnán, mint pedig másutt is követett el hasonló dolgot, s egynehányszor megkereszteltette volt már magát. Olyan jól is tudta ő magát viselni, hogy semmit nem kelletett neki mondani, hogy mit csináljon, mi azt csudáltuk. Hát az asinus, ő azt többször is próbálta volt. Csak azt akarám kédnek megírni, hogy a zsidónak nem kell hinni. Azt pedig bízvást elhiheted édes néném, hogy szeretlek. Amen.

105
Rodostó, 16. junii 1734.

Most hozák hírit, hogy a muszka és a saxo obsideálta Danckát, minden ösvényt, lyukat bedugott, hogy Stanislaus király ki ne repülhessen. A várost mind lőni, mind megvenni könnyű, de azt igen nehéz megoltalmazni, hogy a király onnét el ne mehessen, akinek és még arra kell szánni magát, mivel a francia hajók nem igen nyargalnak segítségire. Amely várat pedig meg nem segíttenek, megveszik, annál is inkább, hogy soha a danckai praesidium olyan játékban magát nem gyakorlotta. De hagyjuk el Danckát, úgyis ott most sok álgyúdörgések vannak, és sétáljunk Oloszországban, és nézzük meg, hogy ott mint vendégeskednek az odagyűlt sokféle hadak. Azt mondják, hogy ott már két vagy három várat megvett a francia, de ami legnagyobb, még Médiolánumban sem kiáltanak már berdót. Ilyen formában nem igen jól folynak a császár dolgai Oloszországban. Hogyha pedig a Spanyol Ház egyszer gyükeret kezd vetni Oloszországban, amint már elkezdette, félő, hogy a vendég ki ne vesse a gazdát házából. A spanyol király fia az anyjára maradott három hercegséget ment volt bírni Oloszországban, de ha szerencsés lehet, talám még felállítja a siciliai királyságot. De akármit csinálnak ők, csak nekünk is valami cseppenne hasznunkra. De szememmel nem hallok, se fülemmel nem látok olyat, ami arra fordulhatna, az is meglesz annak idejében. Édes néném, mi szép dolog sokáig élni. Ebben a saeculumban 33 esztendő tölt el, de azon kevés idő alatt igen nagy dolgok mentenek végben. Hát még ha élünk, mit nem érünk! Azt is megértem, hogy mikor valamit küld kéd nekem, megpanaszolja, de a panaszostól az ember hízik. Noha azt szokták mondani:

Nincs keservesb kenyér, kit adnak panasszal
bővön elegyítve van mérges kovásszal,
áztatni kell gyakran sok könnyhullatással,
és annak étele van nagy suhajtással.

De édes néném, ha panaszolod is, de nem háláadatlannal van dolgod, és azt ne tartsad, azonban:

Te nagy ajándékot ne adj barátodnak,
mert őtet csinálod háláadatlannak.

De én is utána teszem, ha el kellene egyik fülemet is vesztenem:

Ki ajándékjinak a számát felírja,
már azoknak többé érdemit ne várja.

Tudom, azt fogod mondani, hogy jól aluttam az étszaka, mert a jó aluvás után könnyebb verseket gyalulni. Elrakván hát a verscsináló szerszámimot, maradok édes néném, mindenkor etc.

112
Rodostó, 8. aprilis 1735.

Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel. Ma nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratni. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt érettünk. Amicsoda életet élt, és amicsoda halála volt, hiszem, hogy megmondották nékie: ma velem lész a paradicsomban. Hullassuk bővséggel könyveinket, mert a keserűségnek ködje valóságoson reánk szállott. De ne azt a jó atyánkot sirassuk, mert őtet az Isten annyi szenvedési után a mennyei lakadalomban vitte, ahol a gyönyörűségnek és az örömnek pohárából itatja, hanem mi magunkot sirassuk, kik nagy árvaságra jutottunk. Ki sem lehet mondani, micsoda nagy sírás és keserűség vagyon itt miközöttünk még csak a legalábbvalón is. Ítéld el, ha lehet, micsoda állapotban írom ezt a levelet, de mivel tudom, hogy örömest kívánnád tudni, mint esett szegénynek halála, mind téntával, mind könyhullatásimmal leírom, ha szinte azáltal megszaporítom is keserűségemet.

Úgy tetszik, hogy az utolsó levelemet az elmúlt holnapnak 25-dik napján írtam vala. Azután szegény mind nagy bágyadtságokot érzett, igen keveset, de másként mindent a szokás szerént vitt végben, abban a gyengeségiben is az esztergájában dolgozott első aprilisig. Aznap pedig a hideg erősen jött reá, és annál inkább meggyengíttette. Másnap jobbacskán volt. Virágvasárnap a gyengeség miatt nem mehetett a templomban, hanem a közel való házból hallgatta a misét. A mise után amely pap odavitte neki a szentelt ágat, térden állva vette el kezéből, mondván, hogy talám több ágat nem fog venni. Hetfün jobbacskán volt, kedden hasonlóképpen, még a dohánt is megkívánta, és dohányzott. De azt csudálta mindenikünk benne, hogy ő semmit halála órájáig a háznál való rendben el nem mulatott, se meg nem engedte, hogy őérette valamit elmulassanak. Mindennap szokott órában felöltözött, ebédelt, és lefekütt, noha alig volt el, de mégis úgy megtartotta a rendet, mint egészséges korában. Szeredán délután nagyobb gyengeségben esett, és csak mindenkor alutt. Egynehányszor kérdeztem, hogy mint vagyon, csak azt felelte: én jól vagyok, semmi fájdalmat nem érzek. Csötörtökön igen közel lévén utolsó végihez, elnehezedék, és az urat magához vette nagy buzgósággal. Estve a lefekvésnek ideje lévén, kétfelől a karját tartották, de maga ment a hálóházában. A szovát igen nehéz volt már megérteni. Tizenkét óra felé étszaka mindnyájan mellette voltunk. A pap kérdette tőle, ha akarja-é felvenni az utolsó kenetet? Intette szegény, hogy akarja. Annak vége lévén, a pap szép intéseket és vigasztalásokot mondván neki, nem felelhetett reája, noha vettük észre, hogy eszin van. Azt is láttuk, hogy az intéskor a szemeiből könnyhullatások folytanak. Végtire szegény, ma három óra után reggel, az Istennek adván lelkét, elaluvék, mivel úgy holt meg, mint egy gyermek. Szüntelen reá néztünk, de mégiscsak azon vettük észre általmenetelit, amidőn a szemei felnyíltak. Ő szegény árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön. Itt irtóztató sírás, rívás vagyon közöttünk. Az Isten vigasztaljon meg minket.

149
Jász, 21. junii 1739.

Ideérkezénk mi, édes néném, szerencsésen, Foksánig úri módon jöttünk a vajda hintójában, talán még a legelső havasalföldi vajdáé volt, akármicsodás volt, de hintó volt. Foksántól fogva eddig nagy nyugodalommal kocogva, mert mindenütt hatalmas rossz posta lovak vannak. De micsoda gyönyörű utozásunk volt! Az időről nem szóllonk, mert mindenkor esők voltak, kivált Molduvában, olyanok voltunk, mint a megázott kakasok. De micsoda szép térségeken, micsoda helyeken megyen az ember Bukuresttől fogva egész Jászig, hogy a szem bé nem telhetik. Micsoda kár, hogy ezek a szép és jó földek pusztán vannak, mert két nap alatt egyszer ha találtunk valamely lakóhelyre. Én soha annál szebb földet nem láttam, gyönyörűség volt a mi utozásunk, és egy menyasszony gyönyörűséggel járhatott volna velünk, mert Bukutesttől fogva Jászig csak a sok különb-különbféle szép virágon járt volna. Mindenütt a mezők bé voltanak terítve virágokkal, hogy csak a szegfűre és a tulipántra léptek a lovaink. Egyszóval, mindenütt virágoskertben jártunk, de mit mondok, mert nincsen olyan kert, akiben annyi sokféle virág legyen. Hát ha még az elmúló gyönyörűségünk nem lett volna megelegyítve a félsszel, mert attól is kelletett tartanunk, hogy valamely tévelygő jó magok reánk ne üssenek. Megmutathattuk volna a török császár fermányát, de tudom, hogy ők arra nem hajtottanak volna, és hacsak erővel is, Labkovicshoz vittek volna ebédre, mi pedig éppen nem ohajtottuk azt a becsületet. A mi őrzőink pedig ha valami lovast láttak, mindjárt az erdőt tekintették. Elítélheted néném, micsoda suhajtásokot bocsátottam, mikor az édes hazám havasi mellett mentem el; örömest bémentem volna Zágonban, de az Úr béfedezte előttem az oda vivő utakot, mert az egész föld övé.

Tegnap másfél mélyföldnire a várostól találók elől a vajda secretáriusát, aki is köszöntvén bennünket az ura nevével, azután a vajda hintójában helyheztetők magunkot, és pompával menénk a városba és a szállásunkra. Ma reggel a vajda megizenvén, hogy szembe lehetünk véle, és a hintóját küldvén érettünk, nagy ceremoniával fogada bennünket sátorok alatt, mert ez a vajda is táborban vagyon. Majd másfél óráig voltunk véle, inkább is tudja e' magát alkalmaztatni az idegenekhez. Nem is kell csudálni, mert a portán főtolmács volt. A beszélgetés után visszávivének szállásunkra. Ezek most így fogadnak bennünket, mert meg vagyon parancsolva nekik, de maholnap reánk sem néznek. Ilyen a görög, főképpen hacsak egy arasznira is felemelik a földtől, ha a közönségese meg vagyon spékelve kevélységgel, hát ligora hogyne volna, amidőn egy országnak parancsol. A muszkák közelítnek Molduvához. Most ezeknél többet nem írhatok, másszor másról. Maradok a jó nénémnek, ha egészségire vigyáz, jó szolgája.

159
Rodostó, 19-dik novembris 1740.

Micsoda nagy hír e' néném, cseng-é a füled. A római császár megholt 20-dik octobris. E' dupla nagy hír, a', hogy egy nagy császár holt meg, mind a', hogy az Austriai Ház elfogyott a férfiú ágról. Micsoda szép állapot élni, mert ha megholtunk volna, nem értünk volna meg ilyen nagy dolgot. Eztet a mi atyáink meg nem érték. Micsoda nagy változást okozhat ez a világban, ebben a nagy vendégfogadóban! Az ó törvényben, akik levelesek voltak, visszámehettek a főpap halála után. Hát mi várhatjuk-é azt? Erre a hírre nézve százféle gondolatok jőnek eszemben, de talám egyik sem leszen úgy, amint gondolom, azért hagyjuk arra a nagy cselédes gazdára. És ha a levél igen kicsiny, a hír igen nagy. Mint vagy, néném, az egészség jól szolgál-é? Vigyázz reá néném, mert látod-é mi jó élni! Majd elfelejtettem volna, hogy az Isten jó pápát adott, augustusnak a végin választották cardinális Lambertinit, most Benedictus 14-diknek híják, 64 esztendős.

160
Rodostó, 27-dik decembris 1740.

A kalendárium szerént már a tél elkezdődött, de az idő arra nem hajt, és úgy viseli magát, mint a nyár. Még eddig tüzet nem csináltunk, hogy is csinálnánk, micsoda melegek járnak, éjjel-nappal nyitva az ablakaink. Az elmúlt tél olyan nagy volt, hogy talám soha Európában nagyobbat nem értek, most pedig télben is nyári mentét kell viselni. Ki mondhatná meg annak az okát? Én megmondom, aki jobban tudja, mondja jobban. Az elmúlt télen nagyobb hidegek jártak, azért fára is többet kelletett költeni; a mostani télen jó idők járnak, fa is kevés kívántatik. Mindezekből tehát azt hozom ki, hogy most nem kell annyi fát venni. Miért? Mert nincsen hideg. Látod-é néném, micsoda jó filozófus öcséd vagyon, hát ha még tanultam volna. De ha nem tanultam is, üsmerek olyanokot, akik filozófusok. Nem elég-é a'? Ne beszéljünk csak a hidegről, hanem arról is, hogy az idén igen nagy rendeket kaszáltak le, és a halál megmutatta, hogy nemcsak a szalmaházakban kaszálhat, hanem még a palotákban is.

Legelőbbször 12-dik Kelemen pápát az Isten magához vévé; a prussiai király 31 maji meghala, egy özvegy spanyol királyné utána mene 6-dik; Károly császárt az Isten kiszólíttá 20-dik octobris, eztet a muszka cárné csakhamar követé 8 nap múlva. Mindezek nagy változásokot okozhatnak Európában. Vagyon több 4száz esztendejinél, hogy a császári korona ki nem ment az Austriai Házból amely háznak most lett vége. De már azt a puszta házat is hárman fel akarják osztani, a spanyol király, a bavarus és a prussiai király Siléziát akarja elfoglalni, már el is kezdette ez az utolsó a hadakozást. Ezenkívül is még tart a spanyol és az anglus között való hadakozás; a francia is segítséget adott a spanyolnak. Mindezek nagy dolgok, és egy esztendőben ennél nagyobbak nem történtenek. A fejdelmek mindenütt készülnek, és nagy mozgásban vannak. Csak mi vagyunk igen nagy bujdosó csendességben, mintha a mi dolgunk volna legjobban. De a gazdag akkor eszik, mikor akarja, és a szegény, mikor kaphatja. Már most mindennünen gyűlnek essze a követek Frankfurtumban a császárválasztásra. De a' nem lesz még olyan hamar meg. Meglesz, nem lesz, az ő dolgok. Mi csak imádjuk a teremtőt, akinek akaratjából vagy engedelmiből lesznek mindenek, és adjunk hálákot néki, hogy megadta eltöltenünk ezen esztendőt.

198
Rodostó, 1756. 15. januarii.

Kedves néném, micsoda irtóztató hírt hallánk, hogy első novemberben Lisbona városa a rettentő földindulásba elsüllyedett és elromlott volna. Egy nagy darab részit a földi tűz megemésztette. A templomok tele voltanak néppel, mivel innep volt, a templomok reájok estek. Az egész város cinteremmé változott egy órában, és eltemette a lakosit. Az utcákon hintók emberekkel, lovakkal elsüllyedtek. Az Istennek micsoda rettentő ostora volt azon a városon, mivel nemcsak a földindulás, hanem még a föld alatt való tűz kiütötte magát az utcákon, hát még a rettentő kincse annak a gazdag városnak örökké odalesz. Ami földből való, annak földdé kell lenni.

207
Rodostó, 20. decembris 1758.

Kedves néném, nemcsak mi, hanem az egész emberi nemzet olyan, mint a halálra ítéltetett rabok, akik nem tudják, mikor viszik ki a halálra. A mi sorsunk éppen olyan. Mennyi urakot, nemesembereket temettünk már el, kit egy, kit más esztendőben, úgyannyira, hogy már csak ketten maradtunk volt Zay úrral. Az Isten azt is kivevé a bujdosásból 22 octobris. Már most egyedül maradtam a bujdosók közül, és nem mondhatom, mint eddig, hogy hadd vigyék ki ezt vagy amazt előre, mert egyedül maradván, nekem kell kimennem az áldozatra. A Csáki úr halála után Zay urat tette volt a porta a magyarok fejévé, akik ebben az országban vannak a császár protectiója alatt. Halála után a portára kelletett mennem, hogy hírré adjam halálát. A szokás szerént engemet tettek básbuggá, mert azt jó megtudni, hogy akik ebben az országba az öreg Rákóczival jöttünk, azok közül csak én maradtam, hanem akik most velem vannak, azok újak. Micsodás a világ! Mennyi változáson mentem már által, de az Istennek gondviselése mindenkor velem volt és vagyon mindnyájunkkal. Egész predikációt csinálhatnék a siralomnak völgyében lévő változó életünkről, amely változást mindaddig próbáljuk, valamég az örömnek hegyére nem megyünk. Vagyon immár egynehány napja, hogy ide visszáérkeztem. Mit rendel az Úr ezután felőlem, az ő kezében vagyok, hanem azt tudom, hogy a pornak porrá kell lenni, és boldog az, aki nem az Úrnak, hanem az Úrba hal meg. Annyi hosszas bujdosásom után kell-é mást kívánnom annál a boldogságnál.

Az első levelemet, amidőn a nénémnek írtam, huszonhét esztendős voltam, eztet pedig hatvankilencedikbe írom; ebből kiveszek 17 esztendőt, a többit haszontalan bujdosásba töltöttem. A haszontalant nem kelletett volna mondanom, mert az Isten rendelésiben nincsen haszontalanság, mert ő mindent a maga dicsőségire rendel. Arra kell tehát vigyáznunk, hogy mi is arra fordítsuk, és úgy minden irántunk való rendelése üdvességünkre válik. Ne kívánjunk tehát egyebet az Isten akaratjánál. Kérjük az üdvességes életet, a jó halált és az üdvességet, és azután megszűnünk a kéréstől, mind a bűntől, mind a bujdosástól, mind a telhetetlen kívánságtól. Amen.

Címkék: kultúra történelem irodalom mikes kelemen

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr852965332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kárpáthy Zoltán 2011.06.11. 09:44:07

Mindig is úgy gondoltam, hogy kicsit félreértés volt a Nyugat szimbólumának választani- szerintem itt nem csak a Nyugat felé vágyakozásról van szó, hanem a Haza utániról

tevevanegypupu 2011.06.11. 10:49:02

Olyan nagyon sajnalom szegenyt, rettenetes lehetett neki. Hosszu rabsaggal fizetett a keveske szabadsagert, nem erte meg semmikeppen.

figyelmeztetés 2011.06.11. 14:27:38

@tevevanegypupu:
1. Nem voltunk rabok.
2. A lázadás nem hozott szabadságot, ellenkezőleg, hatalmas pusztítást okozott és a teljes összeomlás szélére sodorta az országot (járványok, stb.).
3. Mikes nem "rabságba" ment, hanem a török (ki emlékszik már rá, hogy 30 évvel ezelőtt még megszállás alatt tartott bennünket) vendégeként száműzetésbe.
4. Nem lett volna muszáj neki "rabságba" menni. II. Rákóczinak sem, teljes amnesztiát kapott, birtokai megtartásával, stb. (Annak ellenére, hogy korábban a franciáknak ajánlgatta a magyar koronát - mintha az a sajátja lett volna.) Az ő döntésük volt, hogy Törökországba mentek. Igen szerettek mártírként pózolni.

figyelmeztetés 2011.06.11. 14:29:12

@figyelmeztetés: Ettől függetlenül a Kelemen igen élvezetesen ír.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.06.11. 14:36:46

Kicsit zavaró, hogy a képen Bercsényi Miklós főgenerális vagyon. Még ha a neve occurrál is az citált diáriomban.

qbr 2011.06.11. 15:54:31

@figyelmeztetés:
"ki emlékszik már rá, hogy 30 évvel ezelőtt még megszállás alatt tartott bennünket"

Mikes erdélyi volt, és Erdély viszonya más volt a Portával, mint a hódolt terület, vagy a Királyság viszonya

tevevanegypupu 2011.06.11. 16:58:06

@figyelmeztetés:

Hanyfelekeppen fel lehet fogni a Rakoczi szabadsagharcot ugye? Es milyen erdekes, hogy a torokok felajanlottak nekik is es Kossutheknak is a vendegszeretetuket. Meg ez a "rabok voltunk" .."nem voltunk rabok"..mindket esetben.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2011.06.11. 17:32:18

@G.d.Magister: sajnos tévedett a forrás, lecseréltem a képet egy biztosra :)

Illyés Edith 2011.06.11. 17:53:15

@qbr: Jogos. Erdély török csatlós volt, nem állt megszállás alatt, sem ellenséges viszonyban a Portával.

Bell & Sebastian 2011.06.11. 19:53:56

Egyszer hallottam egy általános iskolai ballagási búcsúztatót Mikes modorában, egy pedálnyik leány tollából.
No, akkor gondolatban belefojtottam a Boszporuszba, nyomorult nénjével, Rákóczistól, lovastól.

Csak kiúszott, valahogy. :)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.12. 11:18:47

a mandiner is olyan, mint mikes :)

mindenhová követné a orbánját, csak sajnos Rákóczi nem ment olyan mélyre.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.12. 11:20:15

@tesz-vesz: "Harca nem érte el a kivánt eredményt, de részleges sikere mégis volt: a Habsburgok elismerték Erdélyt önálló fejedelemségként és nem gyarmatosították. A magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább emléke, mivel a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett."

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.12. 11:23:23

miért nem fogadta el Rákóczi a lengyel koronát?
kétszer is lehetett volna királyuk.

milyen jó lett volna

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.12. 11:26:12

@figyelmeztetés: "Igen szerettek mártírként pózolni.
"

hogy mondhatsz ilyen hülyeséget? becstelen vagy? indexes?

Tündér_Lala 2011.06.12. 14:10:44

@tesz-vesz: Ezektől én is kiakadok. Az ország leggazdagabb embere volt, mai szemmel elképzelhetetlen módon. De mindez nem kellett neki, mert "mártírként szeretett pózolni".
Dehát mindenkit és mindent be kell fröcskölni az ostoba kisstílű sarukkal. Pff...

figyelmeztetés 2011.06.12. 14:24:09

@tesz-vesz: Nem, csak olvasok történelmet.

A Habsburg-gyarmatosítás egy mítosz. Pontosabban maszlag: hu.wikipedia.org/wiki/Csattan%C3%B3_maszlag

figyelmeztetés 2011.06.13. 08:42:49

@tesz-vesz: Pedig nem állt szándékomban. Teljesen alapszintű ismeretekről van szó, aki nem hajlandó utánaolvasni, csak szajkózza a lázadó-forradalmi-bolsi propaganda szokásos paneljeit, azzal nem nagyon lehet mit kezdeni.

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.13. 09:53:21

@tesz-vesz:
""Harca nem érte el a kivánt eredményt, de részleges sikere mégis volt: a Habsburgok elismerték Erdélyt önálló fejedelemségként és nem gyarmatosították."

Tényleg protkó-bolsi propagandaszólamok, közvben a hangoztatóinak fel se tűnik, mekora baromságok.

1848-49 (nagyrészt megtévesztett) forradalmárai a kurucok utódai voltak és egyik fő követelése volt az Unió Erdéllyel. Aminek különállását Rákóczi külön kikötötte a szatmári béke tárgyalására kiadott engedélyében előfeltételként!!!
A gonosz Habsburgok nem akarták újraegyesíteni Erdélyt a királysággal???

Rákóczi rebelliójának (helyesebben a protestáns és más Habsburg-ellenes nagyhatalmakénak, amihez Rákóczit bábként használták fel, a magyarságot meg ágyútölteléknek) korabeli magyar, hazafias források szerint úgy félmillió áldozata volt, ebből a királyságban nyocvanezernél több fegyver által, 300 ezer az 1710-11-es pestis által és Erdélyben is 100 ezer felett.
Ezt a teljesen értelmetlen vérveszteséget az idegen érdekek által kiprovokált és részben pénzelt rebellióval okozták a török hódoltságban és annak megszüntetésében amúgy is végzetesen kivérzett országban, ennyi évvel és félmilliós minuszlétszámmal később kezdődhetett az ország újjáépítése, ráadásul a veszteség bizonyára nagyobb arányban sújtotta a magyarokat, mint másokat, mert pl. az oláhok bölcsen ültek a seggükön. Tehát a Trinaonhoz vezető etnikai arány-romlásban is része volt.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.13. 10:41:56

@figyelmeztetés: ha olyan könnyű, miért is nem írod le ide 3 mondatban, te ostoba libsi.
már 3 alkalmad is lett volna rá, de csaknem megy.

figyelmeztetés 2011.06.13. 10:54:29

Nem voltunk Habsburg gyarmat.

A Habsburgok nem hibátlanul, de többnyire igen jól kormányoztak.

Az óriási véráldozattal és pusztítással járó Habsburg-ellenes lázadások elsődleges oka a lázadóvezérek nagyzási mániája volt.

Ha képes vagy 3 mondatnál többet is feldolgozni, akkor további részletek pl. itt: mek.oszk.hu/04200/04245/

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.13. 10:56:53

@Arma Gedeon2: 1848-49 (nagyrészt megtévesztett) forradalmárai a kurucok utódai "

egyetértek, kivéve a megtévesztett, miért is?

"egyik fő követelése volt az Unió Erdéllyel. Aminek különállását Rákóczi külön kikötötte a szatmári béke tárgyalására kiadott engedélyében előfeltételként!!!
A gonosz Habsburgok nem akarták újraegyesíteni Erdélyt a királysággal?"

valamit nem keversz össze, de nagyon? a szatmári béke egy kompromisszum. amit Rákóczi NEM HAJLANDÓ ALÁÍRNI.

"amihez Rákóczit bábként használták fel"

na. Széchényit is bábként használtak fel, hogy fizesse ki az MTA-t, meg a Lánchidat.
hitlert (és sztálint? ...de nem vagyok holotagadó) meg a zsidók használták bábként, hogy létrejöhessen izrael.

igen, támogatta a cár, hogy lengyel király legyen Rákóczi, de ez nem azt jelenti, hogy R. céljai nem voltak jók. inkább mondanám szövetségesnek, pártfogónak.

"a magyarságot meg ágyútölteléknek"

ahogy 49-ben, 56-ban is ágyútöltelékek voltak...

A bukás ellenére a szabadságharc megakadályozta Magyarország beépítését a Habsburg birodalomba,
tehát lehet, hogy Rákóczi nélkül most németül beszélnénk, és úgy lennénk a magyarral, mint az írek a gaelal, de csak mondjátok a hülyeségeiteket.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.13. 11:11:05

@figyelmeztetés: ez az ember nem volt magyar, hanem labanc.
árpád-vérű habsburgok, hogyne.
ez volt az akkori kútmérgező propaganda, hogy elfogadtassák az akkori császárokat, az akkori diktátorokat. rákosi a kivakart gettóbéli zsidó kimegy simogatni a kalászokat a búzamezőre. hátha elfogadja a paraszt.

nem elég olvasni, megérteni a leírott, ez a te szavaiddal a feldolgozás, az én szavamban a feldolgozás azt jelenti, hogy összerakjuk az egész történetet. nem pedig csak egy udvari meseíróra hagyatkozunk.

én Dózsa mellett állok, nem érdekel mint hazudik Szapolyai
én Horthy mellett állok, nem érdekel mit hazudik rákosi
és Rákóczi mellett állok, nem érdekel mit hazudnak a habsburgok, és kutyájuk kölyke, mint pl te is

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.13. 11:17:56

@figyelmeztetés: szégyen, hogy te magyar nyelven beszélsz, nyugodtan használhatod az ANYAnyelved a németet, tudod, amin az imádott habsburgjaid is cseverésztek.

"Nem voltunk Habsburg gyarmat."

A bukás ellenére a szabadságharc megakadályozta Magyarország beépítését a Habsburg birodalomba,
tehát lehet, hogy Rákóczi nélkül most németül beszélnénk, és úgy lennénk a magyarral, mint az írek a gaelal, de csak mondjátok a hülyeségeiteket.

figyelmeztetés 2011.06.13. 11:21:14

@tesz-vesz: Azért a helyesírásra, nyelvhelyességre, stílusra ügyelhetnél egy kicsit, ha már ekkora magyar vagy. Tudod, mondatot nagy kezdőbetűvel, meg hasonlók.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.13. 12:49:54

@figyelmeztetés: csak ennyi problémád van habsburgi?

nem fogok a kedvedért shiftet használni. egyéb hiba?

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.13. 13:40:15

@tesz-vesz:

"valamit nem keversz össze, de nagyon? a szatmári béke egy kompromisszum. amit Rákóczi NEM HAJLANDÓ ALÁÍRNI."

Persze, de tudtával és beleegyezésével jön létre a béke és Rákóczi szerette volna, ha Erdély független marad:

kuruc.info/r/9/78837/

"Bercsényi 1710. november 21-én lépte át Vereckénél az ősi határt, talán maga sem sejtette, hogy soha többé nem látja szülőföldjét. Ezzel egyidejűleg Károlyit maga Rákóczi jelölte ki a Pálffyval való béketárgyalások megkezdésére.
A történeti köztudatban még ma is élő tévhittel ellentétben természetesen Károlyi nem volt áruló. Amikor 1710. november közepén megkezdődtek a két főparancsnok közötti tárgyalások, Pálffy felhatalmazása mindössze arra terjedt ki, hogy Károlyit a császár-király hűségére térítve, s neki kegyelmet adva a kuruc sereget megfossza utolsó megfelelő katonai vezetőjétől, s ezáltal siettesse a szabadságharc katonai vereségét. Amennyiben ezt Károlyi megteszi, méltán tarthatnánk árulónak. Károlyi ezzel szemben csak a fejedelem tudtával és valamennyi felkelőtársa ügyéről volt hajlandó tárgyalni. Rákóczi pedig nem engedett Erdély függetlenségét és a magyar rendek konföderációját, azaz a kuruc államot védelmező álláspontjából. "

A magyar nemzeti érdek már akkor Erdély egyesítése lett volna a királysággal.

Rákóczi hűségesküjének elmaradása csak jelképes, hősies aktus volt, tudomásul vette a békét:

"Károlyi társait a hűségeskü letétele után sem hagyta cserben, pedig ekkor – miután saját jövőjéről gondoskodott – visszavonulhatott volna a tárgyalásoktól. Mégsem tette. Ehelyett Lengyelországba ment, s 1711. március 26-án Sztrijben Rákóczi elé tárta a finalis resolutio pontjait. A fejedelem tanácsosai társaságában úgy határozott, hogy a békefeltételekről döntsön a Husztra összehívandó országgyűlés. Károlyi végül április 9-ére Szatmárra hívta össze az utolsó kuruc rendi országgyűlést. Hosszú, drámai összecsapások és viták után a diéta 1711. április 29-én tudomásul vette a békefeltételeket."

A harc a nagy semmiért folyt, a borzalmas emberáldozat felesleges és káros volt, az ország felszabadítása és újjáépítése csak a birodalommal szimbiózisban történhetett, a szatmári béke a vereség ellenére nagylelkű feltételei kizárólag az udvar jóindulatán múltak:

"A látványos záróakkord másnap, 1711. április 30-án zajlott le a nagymajtényi síkon: a kuruc sereg maradéka, mintegy 12 ezer katona földbe szúrta a 149 hadi zászlót, és ünnepélyesen esküt tett I. József császárnak és királynak – aki akkor már két hete halott volt. A fegyvereit ellenben mindenki hazavihette – különös fegyverletétel."

Az angolok az ír felkeléseket nem így "verték le"...

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.13. 16:25:17

@Arma Gedeon2: és Rákóczi szerette volna, ha Erdély független marad"

én is ezt szeretném most, miért baj ez?
aztán ha lehet csatlakozzon hozzánk.
ott meg a kompromisszum következtében az abszolutizmustól megszabadultunk, de a hapsburgi függéstől nem, így miért baj, ha független magyar Erdély van?

"A magyar nemzeti érdek már akkor Erdély egyesítése lett volna a királysággal."

fenét.
legalább ők szabadok lettek volna, ha mi nem is.
Bethlenék ötlete volt már 1600-tól amúgy is: Magyarországot Erdélyből kiindulva kell újraegyesíteni, függetleníteni.

"A harc a nagy semmiért folyt"
igen, 56 is a nagy semmiért, 48 is. az hogy ltrejött a kiegyezés, enyhült idővel a kommunista rendszer, az nem a harc miatt volt, hanem a két szép szemünkért.
hogy nem volt abszolutizmus, magyar nemzeti elfojtás, nyelvi értelemben, és jöhetett egy Kazinczy 1700 végén, sem a harcnak köszönhető, hanem a két szép szemünkért.
aranyosak voltunk, na. helyesek. ezért az uralkodók azt mondták, hogy egye fene! üsse kő!

az angolok nyomorékok. még egy békét se tudnak összehozni, ha mi is szigeten élnék, hasonló fejlettségünk lehetne, 1200-ban még egy színvonalon voltunk.

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.13. 21:58:52

@tesz-vesz:

Kazinczy volt a hazai illuminátusok vezetője, hogy szakadt volna az anyjába a feje...
Természetesen 48 is a nagy semmiért volt, pontosabban Marx és Engels és gazdáik vezényszavára, Európa-szerte. Már Kazinczyék ezen dolgoztak. Miért van vakoló páholy elnevezve pl róla is, Petőfiről is, Kossuthról is? (vagy időnként volt), akiket EZEK szeretnek, az nekik dolgozott.

jan 2011.06.13. 23:49:41

Erdekesek ezek a szempontok a Rakoczi-szh ujraertekelesehez, de mit sem valtoztatnak azon, hogy Mikes levelei valami elkepesztoen jok. Lassan 300 ev elteltevel is frissek, humorosak, melyek es hihetetlenul szemelyesek, meginditoak. Az ember egyszeruen nem birja letenni oket. Kazinczy naplojahoz hasonlithato olvasmanyelmeny, csak meg sokkal jobb, talan azert is, mert Mikes szemelyisege szimpatikusabb, mint Kazinczye.

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.14. 09:24:28

@jan:

Mikes írói teljesítménye valóban értékes, csak éppen tragikus az egész sztori. Miszerint idegen érdekek szolgálatát a magyarokkal végeztették el saját nemzeti érdekükkel szembemenve.

Nagyon jellemző, hogy a kuruc verseket hamisító Thaly Kálmán szorgalmazta a kuruc emigránsok hamvainak hazahozatalát Trianon előestéjén. A protestáns-kurucos történelemszemlélet és (ál) nemzeti hangulat fenntartásával érték el a háttérhatalmakat kiszolgáló erők, pl. Thaly is, hogy a világháború végén a hazafias közvélemény jókora , talán döntő része a legnagyobb vaksággal ÖRÜLT az ilyen akciókkal még "békeidőben" is az utolsó pilanatig démonizált Habsburg-dinasztiától való megszabadulásnak, a "függetlenség" visszaszerzésének, miközben ez automatikusan az ország kétharmadától való "függetlenedésünket" jelentette!!!

Erre volt jó ez az örök kuruc propaganda, a Habsburg-ellenes (értsd: királyságunk, egyben területi integritásunk-ellenes) érzelmek fenntartása olyan korban is, amikor a hétköznapi életben semmilyen feszültség nem volt a nemzet és királya között. (mert Thaly idejében rég nem volt)

betyár (törölt) 2011.06.14. 11:22:40

@tesz-vesz:

nyugi. lássa be, hogy Rákóczit és Dózsát összekapcsolni azért Rákosiékra hajazó meredek ív:). A labancok meg magyarik voltak. ne vitázzon ilyen vehemenciával, ha csak kapirgálja a történetet. amúgy szegény lengyeleknek nagy szerencséjük, hogy Báthorit kapták, nem Rákóczit. Erdélyt mint független fejedelemséget az udvar pedig 1570-ben a speyeri egyezményben ismeri el. aztán ezt hol visszavonja, hol megerősíti.

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.14. 11:41:27

@betyár:

meredek, de mégis van bizonyos ív Dózsa és Rákóczi (majd a jakobinusok, Kossuth, Károlyi, Kun Béla és Rákosi között is...)
A lengyelek éppenséggel kaptak Rákóczit is Báthori után, II. Györgyöt, akinek hadai jól felégettek-kifosztottak sok mindent, bevették Krakkót és Varsóig jutottak a svédek és kozákok szövetségeseként, ami nem öregbítette a magyar-lengyel barátságot, volt is némi lengyel visszacsapás ÉK-Mo-on.

betyár (törölt) 2011.06.14. 12:40:54

@Arma Gedeon2:

királyként azért csak sikerült elkerülniök velük a találkozást:)

azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy tesz-vesz kollega nem erre a kapocsra gondolt. talán egyfajta hazafiasságot gondolt, ez azért merész ív. ha el is fogadjuk, hogy Rákóczi szeme előtt lebegett a "haza"- bár gondolnám, inkább koronát lehetne mondani - ügye is, hát dózsáról ezt meglehetősen nehéz elgondolni:)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 12:48:12

@betyár: ki kapcsolta össze? szapolyai egy romlott áruló volt, Dózsa meg nemesember, bár ezt kevesen tudják, és a komcsik is elhallgatják.
a labancokosztrákpártiak, habsburg pártiak, a magyarral szemben, ergo alig-alig magyarok, így értettem, ha nem lett volna világos,

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 12:50:36

@Arma Gedeon2: na ennyire lehet komolyan venni téged.

"Kazinczy volt a hazai illuminátusok vezetője, hogy szakadt volna az anyjába a feje..."

bizonyíték? kuruc.infó?
hogyan ártott Kazinczy az országának?
a szabadkőművesek sem voltak egységesek, ez alapvető evidencia, főleg a nacionalizmus aranykorában nem.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 12:56:55

@Arma Gedeon2: "saját nemzeti érdekükkel szembemenve."

már megint.
miért is? mert volt áldozat, és Erdély nem került a habsburgokhoz?
nem reagáltál ezekre az érvekre.

fogalmam sincs hogy mi az istenért ragaszkodtok ehhez a degenerált családhoz. persze, voltak jó formátumú tagjaik, de összességében csak ártottak.
most mit csinálnak a habsburgok, a kicsi félhülye a vöröskerszetnél szervezi az lmp propagandát, a hazája (?) ellen, és az áruló mdf-ben szorgoskodik.
a nagy meg az unióban, meg a bankszervezeteknél, ez kéne nektek ugye?

Alfőmérnök 2011.06.14. 13:00:47

Tényleg, el is olvastátok a leveleket? Mert nem hallottam még a libik visítozását a 81. levél gyűlöletbeszéde miatt. ;)

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.14. 13:00:58

@tesz-vesz:

tipp: dobd be a gugliba, hogy "Kazinczy+illuminátus" és olvasgass...
Nem szokták ezt nagydobra verni, de nem is akkora titok.

De fordítsuk meg: te mi jót tudnál Kazinczyról mondani, amiért szerinted hazafiak büszkék lehetnek rá?

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 13:04:44

@Arma Gedeon2: @betyár:

a Dózsa körüli nemesség, Dózsán kívüli nemesség, kb olyan volt mint gyurcsány, ehhez tudnám szemléletesen hasonlítani: nemigen foglalkozott mással, csak azzal, hogy minél gazdagabb és hatalmasabb legyen.
gondolom, ti is a népből származtok és nem vagytok főnemesek.
az azért nem megy, hogy kiéheztetjük a magyar parasztságot, jobbágyságot, a népet, nem jókedvükben keltek fel a parasztok.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 13:06:00

@Arma Gedeon2: a magyar nyelv kifejlesztése és széleskörű elterjesztése miatt, a közbeszédben, értelmiségben, újságokban, nyomi.
addig németül beszéltek.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 13:09:03

@Alfőmérnök:

" Csak azt akarám kédnek megírni, hogy a zsidónak nem kell hinni"

legyen ez a Mikes-év jelmondata, haha

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.14. 13:09:05

@tesz-vesz:

én kicsit se vagyok szerelmes a Habsburgokba, sőt rá szoktam mutatni labanc elvtársaimnál, ha úgy látom, hogy ők azok. Pezenhoffer például vitán felül elfogult volt ebben,de ez érdemeiből keveset von le.

Egyáltalán nem kell őket szeretni, de esztelen dolog bedőlni az őket - idegenpolitikai érdekek szolgálatában - démonizáló sokévszázados propagandának sem.
Az én javasolt munkamódszerem: elfogulatlanul újraértékelni a történelmi eseményeket és kizárólag a magyar nemzeti érdek alapján feltárni, hogy a ma fősodor történelemszemlélet hol torzult idegen érdekeket szolgáló propaganda alapján.
És ki fog derülni, hogy történelmünk több drámai pontján a nemzet érdeke szerelemtől, vagy gyűlölettől teljesen föggetlenül, objektív okok miatt nagyrészt egybeeset a Habsburg dinasztia családi érdekeivel. Ilyen pont volt például a török kiűzésének kora (igazából Mohácstól kezdve), II. Rákóczi ferencet beleértve, ilyen volt 1848 és 1918.
Elmebeteg módon végig azokra a propagandistákra hallgattott a nemzet e sorsdrámák idején, akik saját (egyben közös) érdekünk ellen fordítottak minket, markukba röhögő külföldi, vagy globalista hatalmak érdekében.

Neked büdös lenne egy 1918-ban megőrzött, vagy igazságosabb határokkal létrehozott Magyar Királyság, ha az lett volna az ár, hogy a Habsburg király marad a tónon?
Mert kb. ez a protkó-kuruc álláspont végső párlata: igen, büdös, ha Habsburggal van árukapcsolásban, akkor nekünk nem kell a területi integritás, legyen csonkahaza, de legalább "független"!!!

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.14. 13:17:04

@tesz-vesz:
"a magyar nyelv kifejlesztése és széleskörű elterjesztése miatt, a közbeszédben, értelmiségben, újságokban, nyomi.
addig németül beszéltek. "

:-) :-) :-)
Kik beszéltek németül? A latin volt a hivatalos nyelv és soknemzetiségű viszonyaink között az ideális is volt (ősszeurópai szinten is az volt, mert az európai közös műveltségi nyelv nem volt egyetlen létező nagyhatalom nemzeti nyelve sem, nem volt iránta ellenérzés)
A német nyelvet az a Kalapos Józsi próbálta bevezetni, akinek Kazinczy más protestáns felforgatókkal együtt boldogan szegődött a szolgálatába, és akiről ezek a körök Budán szabadkőműves páholyukat nevezték el "A Koronás Reményhez" néven.
Kazinczy éppenhogy a létező és élő, az emberek által beszélt ősi magyar nyelv ellen indított támadást az utópista, felvilágosult nyugatimádás jegyében és szidta a mucsai bunkókat, akik ragaszkodnak megszokot magyar nyelvükhöz, amit szerinte MODERNIZÁLNI kell, mert nyugaton szarják a spanyolviaszt és nyelvünk ELMARADOTT.
Hozok neked idézeteket, ha nem hiszed.

betyár (törölt) 2011.06.14. 13:26:06

@tesz-vesz:

"én Dózsa mellett állok, nem érdekel mint hazudik Szapolyai
én Horthy mellett állok, nem érdekel mit hazudik rákosi
és Rákóczi mellett állok, nem érdekel mit hazudnak a habsburgok, és kutyájuk kölyke, mint pl te is "

eztet írta. akkor ez most vagy nem szöveg, vagy összekapcsolta:)

dózsáék meg kiírtották a nemeseket, nőket, gyerekeket, felégették, elpusztították a vidéket, amerre mentek. ha már így összejöttek. hiszen ők a török ellen mentek volna, keresztes hadjáratba gyülekeztek, csak haza küldte őket az uralkodó. de inkább ők egy kicsit jöttek-mentek. egyébként kádárék, rákosiék igen szerették őket, a marxista történetírás egyik sarokpontja voltak, sőt azt sem titkolták, hogy dózsa nemes volt.

Illyés Edith 2011.06.14. 13:32:01

@Tündér_Lala: "Az ország leggazdagabb embere volt, mai szemmel elképzelhetetlen módon."

Hogyan keletkezett az az óriási vagyon? A Rákócziak még a korabeli sokat látott Európában is kitűntek harácsolásaikkal, sikkasztásaikkal, erőszakos foglalásaikkal. Például vámokkal nem vacakoltak, egyszerűen saját monopóliummá nyilvánították az exportot. Így lett a nem különösebben nagy, nem különösebben fejlett Erdély fejedelme Európa legpénzesebb uralkodója. (A Habsburgok, jelentős részben a török háború miatt, gyakran hitelből étkeztek.)

Ezek után II. Ferenc beleül a kisebb országnyi rablott vagyonba, és felháborodik "a' meg-kettőztetett harminczadok" miatt.

A sérelmi politizáláshoz mindenek előtt hitelesség kell.

@tesz-vesz: "addig németül beszéltek."

Nem, 1844-ig latinul beszéltek. Egy soknemzetiségű országban ez igen helyes gyakorlat volt.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.06.14. 13:48:24

@Illyés Edith: "Nem, 1844-ig latinul beszéltek. Egy soknemzetiségű országban ez igen helyes gyakorlat volt"

A Magyar Királyságban a latin a hivatali nyelvhasználatban és természetesen a jogban, illetve a törvénykezésben volt jellemző, mely tudatos gyakorlat volt a Habsburgok németesítő törekvéseivel szemben.

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.14. 13:52:24

@Gasper:

Melyik Habsburgoknak voltak németesítő törekvései? Komolyabban csak II. Józsefnek. A királyság latin nyelvhasználata attól teljesen független régi dolog volt és Európa-szerte volt a műveltség és a nemzetközi érintkezés nyelve.
Nyilván elkerülhetetlen volt egy idő után a nemzet nyelvek bevezetése az élet sok területén, de nálunk és sok helyen ez automatikusan hozta a szeparatista mozgalmak felerősödését, ezért is erőltették egyes körök tudatosan.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 14:31:19

@Illyés Edith: az uccán? a hivatalban? az újságban?
a hadseregben??

a rossebeket

a parlamentben igen.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 14:32:29

@betyár: én úgy tudom hogy a nemesek irtották a parasztokat. nem mindegy

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 14:38:26

@Arma Gedeon2: ha az a rész, amit elcsatolnak tőlünk, független lesz, nem lesz idegen diktáror-abszulútista intézkedések alatt, akkor meggondolandó, értsd, Székelyföld függetlensége.

de azt mindenképpen megjegyezném, 1918, Császári uralma nem azonos 1710 császári uralmával.
mindannyian tudjuk miért: mert ött volt 1867, a kiegyezés.

ha jön a szovjet hadsereg és elfoglalnák Magyarországot, de Erdélyt függetlenné tennék, de mindenképpen ragaszkodnál hogy ők is jöjjenek a gyarmatba?

a kérdés nem könnyű, főleg ha átívelünk történelmi korokon a példákban.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 14:41:34

@Arma Gedeon2: a mondat lényege nem a német nyelv, hanem a magyar nyelv terjesztése

németül is szívesebben beszéltek, mint magyarul, ez a láyneg, és nekem pontosan fogalmam sincs, és most meg se akarom nézni, hogy mikortól lett-volt latin, mikortól német, de azt tudom, hogy Kazinczy a magyar nyelvért sokat tett
és terjesztette

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 14:48:33

@betyár:

annyiban összekapcsolandó, hogy őket preferálom

annyiban összekapcsolandó, h mind Dózsa, mind Rákóczi nemes volt.

de nem azért írtam külön mondatba őket, hogy akkor most Rákóczi és Dózsa között bármiféle kapcsolódási pontot keressünk, két külön helyzet, két külön mondat, két külön történelmi kor, esemény, és helyzet.
nem értem miért kell ezen lovagolni,
velük szimpatizálok, és nem vagyok meggyőzve arról, hogy Dózsa ártatlanokat irtott ki. őt is sokan megpróbálták befeketíteni. az viszont biztos, hogy a parasztlázadás nem ok nélkül tört ki.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 14:54:44

@Illyés Edith: A magyar hírlapirodalom csak nehezen indult az osztrák császári politika nem akart konkurenciát a német nyelvű lapoknak ezért a cenzúra, ahol tudta, megakadályozta terjedését."

" 1780-ban a Pozsonyban kiadott Magyar Hírmondó Rát Mátyás szerkesztésében már magyar nyelven, de csak 1788-ig élt a lap."

és hamarosan jön a nyelvújítás

Alfőmérnök 2011.06.14. 14:57:46

@betyár: @tesz-vesz: Régebben volt a marxista történetírás, ma meg kezd divatbajönni ez a konzervatív-legitimista-faszomtudjamilyen történetírás.
Hazudik, mind a kettő, mint a vízfolyás, a saját prekoncepcióikon keresztül láttatják az eseményeket.
A történelemtudomány nem tudomány.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 14:57:53

@betyár: csak még annyit, hogy a komcsik nagyon szerették Petőfit is, de ez nem jelenti azt, hogy Petőfinek bármi köze van a kommunistákhoz. érthető.

ugyanez a helyzet Dózsával is.

betyár (törölt) 2011.06.14. 15:25:01

@tesz-vesz:

1. bizony egyetlen mondatban írta.
2. dózsa és jobbágyai gyilkoltak. a nemesek bosszúja volt, amire emlékszik.
3. a nemes birtokos volt, nem hülye: ha nem volt muszáj, nem irtotta a jobbágyot, már praktikus okoból sem. itt is elengedték őket, a vezéreket végezték ki úgy, ahogy azok felkoncolták a nemeseket, azok családait, szolgálóit.
4. petőfit ne keverje ide. egyébként politiai nézetei meglehetősen zavarosak voltak, volt ott minden: jakobinizmus, anarchizmus, kommunizmus. ezt egy dolog enyhíti: meglehetősen fiatal kora.
5. a költő az költő - se több, se kevesebb, de egyéb ítéleteit nincs okunk tévedhetetlennek tartani. az más lapra tartozik, hogy egyáltalán jó költő volt-e.

Alfőmérnök 2011.06.14. 15:44:37

@betyár: "az más lapra tartozik, hogy egyáltalán jó költő volt-e. "

Jó költő volt. Attól, hogy a húgyagyú Loxon idézett egy bejegyzésében egy félresikerült versét és kikiáltotta fűzfapoétának, még Petőfi jó költő, ezt elég nehéz minimális műveltséggel, érzékenységgel kétségbe vonni.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.14. 16:11:27

@betyár:

1 nem tudom, lehet máshol tanultuk a nyelvtant, de az egy mondatoknál, nem szokás a mondat közepén új sort indítani. a pontot nem raktam, ki tény, de ott van az enter.

2. Dózsának a wiki szerint sem voltak jobbágyai, neki csak keresztes serege volt, nem felel azért hogy szerte az országban kelnek fel a jobbágyok, hogy azok mit csinálnak tőle függetlenül.
bizony lehet hogy gyilkoltak a parasztok, úgy látszik azért, mert telihold volt, és rájuk jött a vérjszomj, semmi más oka nincsen, ezért nyugodtan meg lehet őket ölni.

3 a nemes nem hülye, pont úgy ahogy ma a multicégek sem azok, pl a tesco sem hülye, és éhbérért dolgoztatja a munkásait. hogyne. mondom: vérjszomj volt az oka a parasztfelkeléseknek.

4 úgy látszik nem érted, miért kevertem ide Petőfit.
lehet még egyszer el kéne olvasni?
addig míg nem megy, addig kell olvasni. Petőfi tisztább pillanataiban valódi demokráciát akart, felül a gálya, de alul a víznek árja.

Petőfi jó költő volt, mi sem bizonyítja jobban, mint ez a tökéletes vers:

Barátim vagytok, azt mondjátok.
Talán nem mondtok hazugságot,
Ez meglehet,
De azért nem adom nektek hitemet,
Nem adhatom; most jó dolgom van,
Jertek hozzám, ha majd napom lejár,
Mert a barátság nappal láthatatlan,
Éjjel ragyog csak, mint a fénybogár.

1846. március, Szalkszentmárton

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.06.14. 16:11:30

@Arma Gedeon2: "Melyik Habsburgoknak voltak németesítő törekvései? Komolyabban csak II. Józsefnek."

A Habsburgok németesítő törekvései alatt természetesen en bloc a Habsburg-udvarra céloztam és nem csak II. József, de már Mária Terézia uralkodásának idejére is, meg úgy általában a korszakra

"A királyság latin nyelvhasználata attól teljesen független régi dolog volt és Európa-szerte volt a műveltség és a nemzetközi érintkezés nyelve."

Pontosabban, csak volt! És valóban régi, sőt bevett dolog volt, éppen ezért a német hivatali nyelvhasználat erőltetésével szemben nálunk továbbra is a latint preferálták.

Amúgy szerintem közhely, de ebben az időszakban elsősorban a francia volt a nemzetközi érintkezés nyelve és nem csak a diplomáciában, ahol amennyire tudom, kizárólagos volt. A kereskedelemben (főleg hajózás) pedig az olasz. A latint többek között már "csak" a tudomány, a jog és a katolikus egyház használta.

betyár (törölt) 2011.06.14. 16:57:40

@tesz-vesz:

nézze, magának halvány fogalma sincs a történelem ezen időszakáról. ami persze a maga dolga egészen addig, amíg nem ír bornírtságokat. a dózsa jobbágyai a kiséretében, irányítása alatt lévő jobbágyokra utalt. lehet, nem fogalmaztam egyérterlműen, mert a kort ismerőnek evidens a jelentés e nélkül is. másodszor a nemes az egy személyben birtokos is. a birtoka jelentős hányadát pedig használatba adja a jobbágynak, aki gyakorlatilag, bár nem tulajdonolja, de birtokolja ezt a földet. ezért cserében a birtokosnak szolgálatokkal tartozik, ilyen a termény után járó adó, ilyen az ajándék és ilyen a birtokos használatában maradt földön lévő munka. vagyis a robot nem ingyenmunka, a birtokos pedig nem multi. egyébként mit csinált maga a gimiben töri órán?
a dózsa-féle sereg gyilkolászásairól pedig annyit, hogy nincs az a kor, amikor az állam ne torolná meg a gyilkosságot, vagy legalább is ne tenne erre kisérletet. amiért Istvánt szereti (törvénykezés: aki kardot fog, az kard által vesszen), azt szapolyaiéknak nem nézi el?

betyár (törölt) 2011.06.14. 16:59:34

@tesz-vesz:

néha határozottan az az érzésem, hogy szórakozik. ha igen, jól csinálja:)) időnként kicsit túlzásba viszi.:))

betyár (törölt) 2011.06.14. 17:04:54

@Alfőmérnök:

hát minimális műveltséggel valóban nehéz.

betyár (törölt) 2011.06.14. 17:09:00

@Gasper:

hallott már arról, hogy a magyar nemesség jurista volt? azt azért irigylem, amilyen magabiztossággal közlekedik olyan területeken, amiben - hát - khm, lelkes amatőr.

Alfőmérnök 2011.06.14. 17:27:28

@betyár: Ja, mert nyilván nem azt akartam mondani, hogy akinek minimális műveltsége ÉS (!) érzékenysége sincs, az biztos beszopja, hogy Petőfi nem volt jó költő.
Akinek meg van, az tudja-érzi. De valószínűleg magának minimális sincs, mert ha a minimálisnál több lenne, akkor tudná, hogy vannak olyan mércék, formai és tartalmi szempontok, amik alapján Petőfi objektíve vitathatatlan minőséget képvisel.
Az ilyen félremagyarázások azok, amiktől magának idegrohama szokott lenni, de másokkal szemben simán beveti. Az aranyszabályról halott már?
De OK, tessék, bizonyítsa be nekem, hogy a Szeptember végén, vagy a Felhők-ciklus egy fűzfapoéta alkotása.

Alfőmérnök 2011.06.14. 17:32:09

@betyár: Arról a komikusch szálról most nem is beszélek, hogy milyen fura az, mikor a nagy konzeravtíok akarják dekonstruálni a klasszikus irodalmi kánont. :)))

betyár (törölt) 2011.06.14. 17:47:58

@Alfőmérnök:

ebben a sorrendben olvasson: János vitéz, Toldi, Jónás könyve. aztán tudjon-érezzen.

Temeraire 2011.06.14. 18:00:10

@betyár:
így már látszik tényleg rossz költő Petőfi,
máskor majd nem lelkes amatőrökre hallgatok

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.06.14. 18:03:05

@betyár: pontosabban a köznemesség. De hát ez köztudott.

Más. Azért azt megjegyezném, hogy bölcsészdiploma ide, bölcsészdiploma oda, maga sem az a kimondott agytröszt.

betyár (törölt) 2011.06.14. 18:06:17

@Temeraire:

nem írtam, hogy rossz költő Petőfi. azt írtam, hogí magyar betegség, hogy azt gondoljuk, mert valaki elismert művész, akkor minden területen megkérdőjelezhetetlen az ítélete. az más kérdés, és erre is utaltam, hogy szerintem, Petőfi költőként sem a legjobb. Persze sokan szeretik az István, a királyt, de attól az még nem lesz jó vagy a legjobb.

betyár (törölt) 2011.06.14. 18:10:33

@Gasper:
a középkorban, a rendiség korában a nemes elnevezést a köznemességre használták. Az arany bullában értették rajta az előkelőket, országos méltóságokat:). pontosabban:))

valóban nem vagyok agytröszt, ezt nem is állítottam, de fotózásról nem bocsátkoznék magával vérre menő vitába, de ha ezt tenném, joggal tenné szóvá.

Alfőmérnök 2011.06.14. 18:25:25

@betyár: "Persze sokan szeretik az István, a királyt, de attól az még nem lesz jó vagy a legjobb. "

Azért valahol csak érzi, hogy sántít a hasonlat.

- több, mint 150 éve alkotott, kiállta az "idő próbáját"
- Hatástörténet: kikre hatott és milyen mértékben, írók, költők, irodalmárok (ezt akár ki is vehetjük a sorból) mit írtak róla.
- formai, akár strukturalista elemzéssel ki lehet mutatni egy szöveg összetettségét, jelentésbeli gazdagságát, stb. (és össze lehet vetni más szövegekkel)
De ha minimálisnál több műveltsége lenne, akkor ezt tudná, és még mást is.

Temeraire 2011.06.14. 18:35:01

@betyár: a jó "költőségét" kérdőjelezte meg
az István, a király hasonlat pedig elég gáz

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.06.14. 18:42:41

@betyár: hát őő, izé... mostan szemantika ide, szemantika oda, mégsem az Aranybulláról, hanem a XVIII-XIX. századi németesítő törekvésekről és az arra adott magyar reflexióról, valamint az akkoriban használatos nemzetközi érintkezés nyelvéről beszélgettünk. Amúgy maga is úgy látja, hogy Európában ekkoriban is a latin volt a használatos és nem a francia?

"de fotózásról nem bocsátkoznék magával vérre menő vitába, de ha ezt tenném, joggal tenné szóvá. "

Pedig nyugodtan megtehetné, a fotók többnyire nem az asztalfióknak készülnek. Manapság már a pajzánkodók sem. :)
Amúgy nyilvánvaló, hogy egy történésszel szakmai kérdésekben nem szállok vitába, legfeljebb csak szemléletbeli és interpretációs kérdésekben vitatkozom. Viszont ha jól sejtem, maga nem történész, vagy legalábbis nagyon az iskolásoknak szánt nívón műveli.

Alfőmérnök 2011.06.14. 19:05:32

@Gasper: "Viszont ha jól sejtem, maga nem történész, vagy legalábbis nagyon az iskolásoknak szánt nívón műveli."

Mondjuk az kiderül, hogy a tárgyi ismerete megfelelő, szinte biztos, hogy valami ilyesmi a végzettsége. Az meg, hogy ki mit villant föl a kommentekben a valódi tudásából, nem sokat jelent. Szóval akár még történész is lehet.
De az is eléggé valószínű, hogy hisztériás alkat, és borzalmasan elfogultan gondokodik.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.06.14. 19:25:22

@Alfőmérnök: szerintem betyár tárgyi ismeretével bármelyik jóeszű érettségiző gimnazista rendelkezik. Persze ezzel egyáltalán nem akarom bántani, csak ne akarjon az ember többnek látszani s ezzel a tudással kioktatni. A végzettség/papír meg ugye, önmagában még kevés az üdvösséghez.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.06.14. 19:52:35

Kedves @Gasper:!

Te most mit csinálsz? :-D

ü
bbjnick

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.06.14. 20:07:51

@bbjnick: most mit magyarázzam neked? Tudod, nem szeretem ha lárpurlár rám szállnak. De szerintem lapozzunk.

tewton 2011.06.14. 20:14:28

@Gasper: @bbjnick:
lol. mi van itt, kérem, telihold? :)))))
csak nézem ezt a szerencsétlen mandarinert mostanában.
maguknak nincs nyári szünetük, se egy új és új ötletekkel előálló főnökük, se egy behűtött sörük röviddel?
:)

Alfőmérnök 2011.06.14. 20:31:38

@Gasper: Néha olyanokat ír, olyanok forrásokra hivatkozik (nem csak itt), amiből kiderül, hogy nem középiskolás szintű a tudása.
Mondjuk én viccesnek tartom, mikor egy történész a "szaktudására" hivatkozik, lévén nem tartom sokra történelemtudományt. Az események (eleve, mi az, hogy esemény) végtelen láncolatából önkényesen kiválasztani néhányat és összefűzni egy történetté... hááát. Necces. Az biztos, hogy a végtelenségig el lehet vitatkozni az ilyen konstrukciókon.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.06.14. 20:44:34

@Gasper:

"lapozzunk" --- írod.

Igen. Ezt próbáltam ajánlani:-)

ü
bbjnick

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.06.14. 20:48:38

@tewton: á, nincs semmi behűtve. Most pihenem ki a pünkösdölő vendégsereg levonulását, aztán még a héten vizsgáztatok is. :)

@Alfőmérnök: én ezt máshogy látom (mármint források és hivatkozások), de szerintem tényleg lapozzunk. :)

betyár (törölt) 2011.06.14. 20:49:35

@Gasper:

b@szod, jössz itt a hülye marxista terminológiákkal, mint köznemesség, és oltod azt, aki azt mondja, hogy fijjam hülye vagy a történelemhez? a művelt magyar nemes nyilvánosságban/hivatalosan használt nyelve, hagyományos jogi tanultsága következtében a latin volt, németül az aulikus főurak és a német polgárok beszéltek, és ezt egy hülye érettségizettnek is tudnia kéne. de neked ennyire futotta. ehhez semmi köze annak, hogy mi az európai diplomácia nyelve. mindenesetre a Habsburg Birodalomé akár egységesen lehetett volna a német, ennek számos racionális oka megvolt, mivel azonban Magyarország a birodalmon belül különleges státussal bírt, megtartotta alkotmányosságát, ezért nem süllyedt az örökös tartományok szintjére, és nem német volt a hivatalos nyelv.

ha túl hosszúak vagy bonyolultak a mondatok, ha túl sok a szakkifejezés, nyugodtan wikizzen.

az meg külön teccik, hogy vitázzak magával nyugodtan a maga szakmájáról, mikor azt sem tudja feldolgozni, ha olyasmiben vitáznak magával, amiről dunsztja sincs:))

@Alfőmérnök:

elbízta magát. rosszul tette.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.06.14. 20:56:12

@tewton:

"csak nézem ezt a szerencsétlen mandarinert mostanában." --- írja.

Kötcse mindent elsivatagosít [#:-|]

"maguknak nincs nyári szünetük, se egy új és új ötletekkel előálló főnökük, se egy behűtött sörük röviddel?" --- kérdezi.

Miből gondolja, hogy nem a Bahamákról, egy pálmafa alól, egy pohár jéghideg koktélt szürcsölgetve tolom a kommenteket? :-D

ü
bbjnick

Alfőmérnök 2011.06.14. 20:58:19

@tewton: Holnap lesz telihold. Vigyázzon, a műkörmösök érzékenyek rá. :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.06.14. 20:58:35

@betyár:

Nem inna inkább egy koktélt? :-D

ü
bbjnick

Alfőmérnök 2011.06.14. 21:05:53

@betyár: Most már az is baj, ha megvédem? Hogy hisztériás, azt meg csak valószínűsítem, lehet, hogy tévedek, bár eddig még nem cáfolt rá. Most sem. :)

tevevanegypupu 2011.06.14. 21:24:17

Jajajj, akkor hiaba drukkoltam ezekszerint a Tenkes kapitanyanak meg a Buga Jakabnak. Bar nekem a Rakoczi szabadsagharc mindig Rakoczi szabadsagharc marad, nem erdekel mit vajkalnak meg bizonygatnak a torteneszek. Es a Habsburgokat is valtozatlanul utalom, semmi ok nincs arra, hogy szeressuk oket.

tevevanegypupu 2011.06.14. 21:24:17

Jajajj, akkor hiaba drukkoltam ezekszerint a Tenkes kapitanyanak meg a Buga Jakabnak. Bar nekem a Rakoczi szabadsagharc mindig Rakoczi szabadsagharc marad, nem erdekel mit vajkalnak meg bizonygatnak a torteneszek. Es a Habsburgokat is valtozatlanul utalom, semmi ok nincs arra, hogy szeressuk oket.

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.14. 21:27:10

@tevevanegypupu:

Annak hiába, ezzel az erővel Pán Péternek is lehet drukkolni, ő se létezett...

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.14. 21:33:44

@betyár:
"nem süllyedt az örökös tartományok szintjére, és nem német volt a hivatalos nyelv. "

Ühüm, az örökös tartományok szintje sok szempontból irigylésre méltó volt, ezzel nem akarom azt mondani, hogy baj, hogy megmaradt az alkotmányunk, csak a süllyedés szó itt kicsit magyarázatra szorul. A röhej az, hogy a prot-kur. történelempropaganda állandóan azt szajkózza, hogy az udvar elvette azt az alkotmányt, amit meghagyott...
A német hivatali nyelvű tartományok ügyében egy példa, igaz, már a "boldog békeidőkből":
Ceszyni Sziléziában (Teschen) még egy helyi Habsburg-ág is betelepedett a helyi Piast-hercegek tartományközponti várába azok kihalása után, annyira örökös tartomány lett. A 19. század végén a községeknek kétnyelvű (német-lengyel) pecsétje volt és amikor Habsburg herceg uruk valami látogatáson vett részt egy faluban, a bíró elkezdte üdvözlő beszédét németül, mire a gonosz német megszálló leintette, hogy beszéljünk lengyelül... Itt a környéken sok étterem, stb. falán kint van Ferenc Jóska képe, ami Varsó környékén nem jellemző Miklós cárral, vagy mondjuk Poznańban Vilmos császárral.

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.14. 21:35:29

@Arma Gedeon2:

És persze a csehek, akik "lesüllyedtek", úgy ettőlkoldultak, hogy aztán elvették tőlünk a Felvidéket...

tevevanegypupu 2011.06.14. 21:43:49

@Arma Gedeon2:
Maga ma nagyon morcos, humorerzek??(:

Alfőmérnök 2011.06.14. 21:46:12

@tevevanegypupu: Szerintem ezt speciel poénnak szánta.

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.14. 21:46:14

@tevevanegypupu:

Hihi! :-)

A minap volt a kurucinfón, hogy a Tenkes kapitánya szerzője besúgó volt. Zenthe meg túl sok kommunista rendőrt játszott... (Humorérzék! :-) )

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.06.14. 21:48:30

@betyár: eh, jobban áll magának, amikor szerepet játszik. :)

@bbjnick: aha, egy bloody mary-t.

betyár (törölt) 2011.06.14. 22:30:53

@Arma Gedeon2:
na, itt van. jól itt hagyott ezeknek a martalócoknak:)).

egyébként mi a véleménye a kuruc művész és filozófus vagy mi a f..m-tanonc történelem- és önképéről? közös, hogy selbstbewusst aztán van.

betyár (törölt) 2011.06.14. 22:34:57

@Arma Gedeon2:

ezen a szóhasználaton még sosem akadtam meg, de lehet, hogy igaza van. legyen így: nem olvadt be/tagozódott be olyan szervesen a birodalom szervezetébe, mint...

Temeraire 2011.06.14. 22:41:10

@betyár: arc az van b@szod

jó, hogy van egy fórum ahol friss bölcsész diplománkkal is lehet villogni

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.14. 23:23:06

@betyár:
a történelemképéről az, hogy KÉSZEN KAPTA. Ahogy évszázadok óta készen kapják főleg a protestánsok, de érdekes módon 45 óta már szinte mindenki, mert akkor a kommunista állam vette át a stafétét és a marxista törtnészek a prot-kur vonalat vitték tovább, Rákóczi hadnagyával, Tenkes kapitányával megtámogatva pl. a film, TV oldaláról. Igaz, a prot. népi írók vonala ezt ki is szolgálta párttagként. Lásd Illyést, aki még a 30 -as években is kat. püspököt irtott volna legszívesebben. Az ismert vicc módosításával nyilván úgy lógatta volna fel a delikvenseket: egy Habsburg, egy pápa, egy Habsburg, egy pápa...

A prot-kur történelempropagandával a katolikusok azelőtt is elég vérszegényen szegezték szembe a maguk józanabb felfogását, mára meg jellemző, hogy a Katolikus Lexikon internetes kiadásából KICENZÚRÁZTÁK PEZENHOFFER MŰVÉT A MAGYAR-HABSBURG VISZONYRÓL, tessék ellenőrizni!!! Van szócikke, sorolják műveit, a legfontosabb meg sincs említve...
Ő fejtegeti ebben a nem létező műben is, hogy a protestánsok hamarabb és tömegeseben léptek be a pártba, mint a katolikusok. És nyomatták régi agendájukat, persze a kommunizmust ugyanazok a világerők hozták létre, amik a protestantizmust is.

Itt esett pár szó Dózsáról: én nem vitatom, hogy a jobbágyot nyúzták urai és ezt se kell dicsérni, de az ilyen felkelések előzménye a huszita erjesztés volt, annak előzménye pedig a keresztes hadjáratok nyomán a Közel-Keletről Európába került okkult hatások. Ezek fő fészke lett Csehország a templomosok feloszlatása után, majd Mo. is épp eléggé fontos műveleti terepe...
Ugyanezek az erők támadtak persze a földbirtokosok kapitalizáló törekvéseiben is, Szapolyai sokkal többet ártott az országnak történelmi léptékben, mint Dózsa árthatott. Lényegében szétverte.

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.14. 23:24:40

@Arma Gedeon2:

még kiegészjtés: durva önellemtmondás az erdélyi különállás és a kurucok rajongójaként Zápolyát szidni, hisz neki köszönhető az Erdélyi különállás és annak a kuruckodás...
Én együtt szidom őket, ez konzekvens.

Temeraire 2011.06.15. 00:26:04

@Arma Gedeon2: megakartam kérdezni, hogy ez az okkult hatások/háttérhatalom a xvi. században stb. teljesen komolyan gondolod-e
de belekukkantottam a blogodba és látom, hogy igen
további kellemes megőrülést

tevevanegypupu 2011.06.15. 07:23:41

@Arma Gedeon2:

Megorulok!(-:
Kulonben a hatvanas evekben Zenthe szinte minden filmben szerepelt, altalaban jo elvtarsat jatszott. De ez csak igy utolag feltuno.(-:

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.15. 07:28:27

@Alfőmérnök: :)

igen, kb ezzel értek én is egyet.
elég megnéznünk a mai újságokat, na ennél sokkal durvább volt a középkori, ókori történetírás.
addig oké, hogy van sereg, de hogy az mit csinált, mit nem, az már kétes is lehet szerintem sok esetben. a jobbágyok irtották-e a nemeseket, vagy a nemesek a jobbágyokat, hát necces.
nyilván nem a jobbágy fizeti az írnokot és a pergament(et).

@betyár:

"nézze, magának halvány fogalma sincs a történelem ezen időszakáról. "

úgy tartom, hogy én csak arról lehetek teljesen biztos, amit a saját szememmel látok, te sajnos nem így vagy ezzel. mereven ragaszkodsz ahhoz, amit tanultál.

"mert a kort ismerőnek evidens a jelentés e nélkül is"

:) látom te nagyon hozzáértő vagy. "szakmailag" nagyon ott vagy, "szakmailag" :)
ki hiszi ezt el amúgy, nem érzed hogy kétértelműt írtál, ezen pedig a nemlétező töridiplomám se segítene. igaz, nincsen, de sokszor elmondtam már: töritanárom ragaszkodott hozzá, hogy történész legyek

"másodszor a nemes az egy személyben birtokos is. a birtoka jelentős hányadát pedig használatba adja a jobbágynak, aki gyakorlatilag, bár nem tulajdonolja, de birtokolja ezt a földet. ezért cserében a birtokosnak szolgálatokkal tartozik, ilyen a termény után járó adó, ilyen az ajándék és ilyen a birtokos használatában maradt földön lévő munka. vagyis a robot nem ingyenmunka, a birtokos pedig nem multi.

ezt ismételjük meg:

"ezért cserében a birtokosnak szolgálatokkal tartozik, ilyen a termény után járó adó,"

most etz minek is írtad? nagyon nem vagy képben, nem zavar? kit érdekel ez?
azt mondtam, hogy nyilván a telihold miatt keltek fel a parasztok mert semmilyen okuk ne, volt rá.

tehát ha ezt mégegyszer bemásolom:

"ezért cserében a birtokosnak szolgálatokkal tartozik, ilyen a termény után járó adó, ilyen az ajándék és ilyen a birtokos használatában maradt földön lévő munka."

az semmit se jelent.
de azért kiírom, hátha nem esett le, ezeket a szolgálatokat is lehet túlzásba vinni. nem írom azt, hogy kizsákmányolni a parasztságot, mert megint jössz nekem rákosival.

"egyébként mit csinált maga a gimiben töri órán?"

nem jártam gimibe, de amúgy figyeltem. nem is akárhogy.

"a dózsa-féle sereg gyilkolászásairól pedig annyit, hogy nincs az a kor, amikor az állam ne torolná meg a gyilkosságot, vagy legalább is ne tenne erre kisérletet. azt szapolyaiéknak nem nézi el?"

sóhaj

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.15. 07:32:46

@Alfőmérnök: a Szeptember végén is egy mesteri alkotás, igen.
a 20., 21. század egészében nem volt ilyen ritmikus, hangsúlyos szöveg megkockáztatom. így csak Csokonai, Vörösmarty írt még csak, meg még a nagyok.

betyár (törölt) 2011.06.15. 07:42:54

@tesz-vesz:

tudja, mások szavainak durva megváltoztatása nem korrekt, különösen, ha szó szerinti idézetként jelöli. ilyen esetben a szövegkihagyást külön illik jelölni. a többi szót sem érdemel:)). máskor legyen ügyesebb.

betyár (törölt) 2011.06.15. 07:48:46

@Arma Gedeon2:

a Dózsánál azért a ferencesek is besegítettek:).

valóban meglehetősen ellentmondásos Dózsáért rajongani, Rákosit fikázni, hiszen a kuruc történetírást vették át és csináltak hőst ennek alapján Dózsából Rákosiék.

a lesüllyedéshez még annyit: Magyarországnak az örökös tartományi állapot jogvesztéssel járt volna, s ha ezt a jogvesztés süllyedésként fogadjuk el, az önállóság szempontjából mindenképpen az volt, akkor használható az "örökös tartományok szintjére süllyedt" kifejezés.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.15. 07:53:16

@Arma Gedeon2: durva önellentmondás, mert minél nagyobbat szeretnél rúgni?

nem győztél meg, de akkor mindjárt feloldjuk ezt a görcsöt azzal, hogy hitler is szerette a kutyákat, jó szónok volt, de ettől még nem fogjuk szeretni.

"Híresztelések szerint nem is annyira a trónt akarta akkor, hanem Erdélyt önálló államként deklarálva oszmán támogatással el akart szakadni az országtól. Egyik állítást sem tudták hitelt érdemlően alátámasztani a történészek azóta sem."

de ahogy te is mondtad:

"Szapolyai sokkal többet ártott az országnak történelmi léptékben, mint Dózsa árthatott. Lényegében szétverte. "

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.15. 07:57:14

@Temeraire: nem. ezek nagyon is komoly dolgok.
a galilei-kör, szabadkőművesek és barátaik a 20. századtól nagyon komolyan törnek a hatalomra, mivel mögöttük van a világ leggazdagabb cionista bankárja, (így ők is cionisták, filoszemiták), sikerül is nekik.

a világ pénzmennyiségének nagyobbik része a kezükben van

Alfőmérnök 2011.06.15. 07:57:47

@betyár: "valóban meglehetősen ellentmondásos Dózsáért rajongani, Rákosit fikázni, hiszen a kuruc történetírást vették át és csináltak hőst ennek alapján Dózsából Rákosiék."

Ady Bandi is Rákosiék nyomán rajongott Dózsáért? (mikor éppen olyanja volt) :)

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.15. 09:00:20

Nos, ha már szóbajött a "Nagy Kazinczy", akire egy magyar ember "büszke lehet", akkor csördítsünk oda neki is. Meg ugye szó volt itt Galilei körről és szabadkőműves felvilágosodott haladárokról, reformdiktatúráról a mucsai magyarság nyugatosítása, civilizálása szándékával.

Hogy ontopik farkat is adjunk neki: ha Kazinczynak igaza lett volna abban, hogy muszáj a nyelvünket megújítani, akkor ma természetesen Mikes Kelement se tudnánk elolvasni, megérteni, ahogy mondjuk Balassit se. Lehet, hogy deviáns (elmaradott mucsai) vagyok, de én értem őket...

Hosszú lesz, de megéri:
-----------------------------------

Kazinczy Tudta, Merte, Tette!

mek.oszk.hu/07800/07857/index.phtml

KAZINCZY FERENCZ MÜVEIBŐL
Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta
VÁCZY JÁNOS

Franklin Társulat, 1903

Váczy János előszavából:

„«A természet imádást érdemlő keze mindég épít, és hogy építhessen, mindég ront» — írja.”

„Ő is gúnynyal fordúl azok ellen, a kiket a társadalmi pangás okainak tart, a kik az egy
helyben maradás, az ósdi conservatismus hívei. Mert a ki — úgy mond — valaminek helyes volta felől meg van győződve, annak nem szabad sem a közönség kaczagásával, sem a jó barátok tanácsaival gondolnia, csak azzal, a mit a «haza és nyelv java» kiván. Szörnyű dolognak véli, mily kevesen veszik észre a ránk zúduló veszedelmet, s mily kevesen értik az ő magasabb szempontjait.”
(13-14. old.)

„Nem az volt a kérdés, hogy nyelvünk továbbra is régi állapotában maradjon-e, hanem hogy van-e még a nemzetnek annyi életereje, hogy a nyugati népek művelődésének ösvényére léphessen s képes-e a haladás terén boldogulni. A jövő biztosítása vagy a gyáva lemondás kérdése volt az, a melyre Kazinczy a nyelvújítással s izgató tevékenységével felelni szándékozott.”

„Ezért harczolt a szokás ellen a nyelvben, mert ha itt sikerül megtörnie az ósdi csökönyösségét, erőszakos újításaival kiemeli az egész nemzetet a maradiságból, fogékonyságot önt belé, s ha téved is a nyelv grammatikai tekintetében : az elidézett mozgalom végre is kiveti magából a salakot, s megtisztulva lép elő a mi a legfontosabb, a reformok iránti vágy.”
(14. old.)

„Az újítás kedvetlenségét a következőkép mondja ellensúlyozhatónak : az olvasóval éreztetni kell, hogy arra csakugyan szükség volt, s a szónak szép hangzásúnak kell lennie. Azt hiszi, minél jobban ismeri valaki a nyugati nyelveket : annál inkább törekszik a magyart is azok mintájára kiképezni ; mert valódi szégyen, hogy még olyan fogalomra
sincs szavunk, mint pl. a virtus (erény). Ha a szükséges új eszmékre, új fogalmakra sem a régi nyelvben, sem a népnyelvben nem talál kell kifejezést, maga alkot egészen új szót, ha nincs is gyökere a nyelvben.”

„Hogy az író föltétlen ura legyen a nyelvnek s ne engedje magát a szokástól korlátoztatni: e téves meggyőződés nagyrészt a Wieland tanítása után ersödik meg benne s a római és német írók példájával törekszik támogatni. Amazok közül kivált a Horatius példája lebeg előtte, emezek közül a Lessing, Klopstock, Wieland, Schiller és Goethe példája ; sőt Voss graecismusait is gyakran magasztalja, noha ezek valóságos kaczagást idéztek elő a németeknél.
Azonban Kazinczy nem riad vissza az erőszaktól sem, a grammatikai törvényeket az aesthetikai szép nevében lábbal tiporja. Az írónak — szerinte — nem azt kell kérdeni:
szólanak-e így és szólott-e már így más ? hanem ezt : lehet-e nekem így szólani, hogy szólásom elegáns, energicus, új zengés legyen.”
(15. old.)

„Kazinczynak nem annyira új szavait, mint inkább idegenszer szó- és mondatfűzéseit, latinismusait és germanismusait támadták legtöbb joggal, mert a művészi szép nevében átültetett idegen szólamok idézték el a legerőszakosabb forradalmat.”
(17.old.)

„Epistolái érlelték a mozgalmat s gazdag eszméikkel tisztázták a haladás napirenden levő kérdéseit. Majdnem valamennyiben az izgató úttörő, a türelmetlen erélyű reformátor haladásért hevülő eszméit igyekszik úgy szólva reánk beszélni s törekvéseit igazolni.”
(20.old.)
-------------------------

A legelső, Kazinczytól idézett mondatban természetesen felismerjük a szabadkőműves (és illuminátus!!!) Kazinczy Nagy Építőmesterét és a vakolók kedvenc örök építését-rombolását.

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.15. 09:36:57

hu.wikipedia.org/wiki/Kazinczy_Ferenc

"A sanyarú anyagi körülmények ellenére Kazinczy legtöbb idejét nagy célja elérésére, a magyar nyelv megújítására és nemesítésére fordította. Leveleiben és dolgozataiban fellépett az időközben felkapott debreceni népiesség és laposság ellen."

Fúj nép, vesszen Mucsa! (az olyan, olyan... magyar!)

nézzük meg ezt a képet, hangsúlyozottan NYUGAT-ias akart lenni a magyar nyelvet is megnyugatosítani kívánó Nagy Reformátor:

hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Kazinczy.jpg&filetimestamp=20050908093537

Temeraire 2011.06.15. 12:03:47

@tesz-vesz: ok, elfogadom, mondjuk a XX-ik században, de ne jöjjön nekem senki a huszitákkal meg az azóta is tartó globális összeesküvéssel

@Arma Gedeon2: Kazinczy nem ingem nem gatyám, de a hosszú szövegből milyen ördögi gonoszságot kellett volna észreveni

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.15. 12:50:58

@Temeraire:

tipikus bolsevik. Abból az okból került ide, hogy tesz-vesz szerint magyar hazafiak büszkék lehetnek tevékenységére. nagyon nem.

Temeraire 2011.06.15. 14:51:17

@Arma Gedeon2: ja, igen bolsevik...

szerinted vesztettünk valamit a nyelvújítással?

(persze szabadkőműves volt, így biztosan a magyarok ellensége de akkor miért a magyar nyelv megújításával szórakozott és miért fontos ez az okkult erőknek)

komolyan nem értem

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.15. 15:49:51

@Arma Gedeon2: "ha Kazinczynak igaza lett volna abban, hogy muszáj a nyelvünket megújítani, akkor ma természetesen Mikes Kelement se tudnánk elolvasni, megérteni, ahogy mondjuk Balassit se."

ebben van valami, de ők nem is használtak szakszavakat. nyilván egy nyelvész összetudja vetni a szókincsüket a maiéval.
Mikes Kelemen írásai pedig magyarosítva vannak:

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/53/Mikes_Kelemen_T%C3%B6r%C3%B6korsz%C3%A1gi_levelek.jpg

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.15. 15:55:22

@Arma Gedeon2: fellépett az időközben felkapott debreceni népiesség és laposság ellen"

ami ma a valóságsók? ostoba, bulvárműsorok?
nagyon nehezen találsz ezzel fogást, de iparkodsz

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.15. 16:00:14

@tesz-vesz:
nagyon szadeszos-felvilágosult hozzáállás volt ez részéről a mucsai bunkókhoz, akik képesek úgy beszélni magyarul, mint a nagyapjuk, nem német és francia mondatok tükörfordításaiban...

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2011.06.15. 17:24:47

@Temeraire: "szerinted vesztettünk valamit a nyelvújítással?"

Az úgynevezett zárt "e" mássalhangzót, amit a Dunántúlon használnak, de egyre inkább kikopóban van. Tulajdonképpen egy olyan, majdnem "é" , de már nem "e" hang, amit az "e"-hez hasonlóan röviden kell ejteni, a jele lehetett volna egy egy pontos, vagy egy két pontos "e".

Temeraire 2011.06.15. 18:06:38

@gloire: és ezt kazinczy és a nyelvújítás miatt, komolyan?
a tájnyelv eltűnését sajnálom, de szerintem százszor inkább a modern tömegkommunikáció a felelős ezért

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2011.06.15. 18:25:32

Igen, miatta. Ugyanis felsőmagyarországiként - hasonlóan hozzád - ő is tájnyelvinek hitte, holott többen beszélték, mint az ő tájnyelvét. Az irodalmi magyar része kéne legyen.

tewton 2011.06.15. 18:33:28

@gloire:
szókincsben meg még többet is. kaziban egyebek mellett eléggé megvolt az, hogy a maga fölső-tiszai nyelvjárását akarta nyelvi normává tenni, az önmaga által preferált helyesírást is, satöbbi.

a kortárs irodalmárok egy része rühellte is, afféle irodalmi tirannust látott benne -- egyebek közt a kései bersenyi is :)

tistedur 2011.06.15. 20:53:24

@gloire: a nyílt e is tájnyelvi, és kikopik lassan az is. az irodalmi nyelv egyiket sem ismeri, nem jelöli

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.16. 10:04:12

@Temeraire:

kár, hogy itt elvész a kövér betű, én kiemeltem pár jellemző szót, részletet a Kazinczyt lelkes rajongója által bemutató szövegből, most idézem csak ezeket, a kövérbetűs kiemelésre méltóakat. Döntse el mindenki, hogy a Galilei-körösök és más mucsaizó felvilágosult magyargyűlölő forradalmárok teljesen folytonosságot képező szellemi-szervezeti elődje volt-e Kazinczy-Orpheus, akinek egyébként érdekes módon még szabadkőműves neve is arra utal, hogy "alászállt az Alvilágba"... Az biztos, hogy a forradalmár haladárok végig Nagy Elődjüknek tekintették, páholyt neveztek el róla, stb. És ezt igazán mafgyar hazafiakkal sose szokták tenni.

"gúnynyal fordúl azok ellen" "kik az EGY HELYBEN MARADÁS, az ÓSDI CONSERVATISMUS hívei. Mert a ki — úgy mond — valaminek helyes volta felől meg van győződve, annak nem szabad sem a közönség kaczagásával, sem a jó barátok tanácsaival gondolnia, csak azzal, a mit a «haza és nyelv java» kiván. Szörnyű dolognak véli, (...) MILY KEVESEN ÉRTIK AZ Ő MAGASABB SZEMPONTJAIT.”

Tehát ezer hülye jön szembe az autópályán, közte még barátai is, de Ő Tudja, Meri, Teszi!!! Naná, hogy az kívánja a haza és a nyelv java, amit csakis ő tudhat...

„Nem az volt a kérdés, hogy nyelvünk továbbra is régi állapotában maradjon-e, hanem hogy van-e még a nemzetnek annyi életereje, hogy A NYUGATI NÉPEK MŰVELŐDÉSÉNEK ÖSVÉNYÉRE LÉPHESSEN képes-e a HALADÁS terén boldogulni."

"HARCZOLT A SZOKÁS ELLEN a nyelvben, mert ha itt sikerül megtörnie az ÓSDI CSÖKÖNYÖSSÉGET, ERŐSZAKOS ÚJÍTÁSAIVAL kiemeli az egész nemzetet a MARADISÁGBÓL"

Mintha Csepeli Györgyöt, vagy Mihályi Pétert hallanánk...

"s ha TÉVED IS A NYELV GRAMMATIKAI TEKINTETÉBEN " - egy nyelvújítónál ez nem olyan bocsánatos bűnöcske, hacsak eleve nem az volt a célja, hogy új nyelvet gyúrjon az átkos régi, maradi helyet, a felvilágosult szocialista-utópisták tiszta lappal kezdő hajlama szerint. Természetesen erről van szó!

"Azt hiszi, minél jobban ismeri valaki a NYUGATI nyelveket : annál inkább TÖREKSZIK A MAGYART IS AZOK MINTÁJÁRA KIKÉPEZNI "

Ez a nyugatimádó felvilágosult reformdiktatúrahívők tipikus elvakultsága, sokkal hülyébbek a sokéves átlagtól, nem fogják fel, hogy a nyelvek nem szimmetrikusak, egyediek, saját belső logikájuk van, ez az EU paradicsomszabványosításának előfutára. Ma is él a mozgalom, a legyőzött németek ezért reformálták ki írásmódjukból az umlautot és ezért van lengyel szadeszosok részéről btoránykavaró javaslat pl. a "farkincás betűk" elhagyására, mert az angolban olyan nincs...

"Ha a szükséges új eszmékre, új fogalmakra sem a régi nyelvben, sem a népnyelvben nem talál kellő kifejezést, MAGA ALKOT EGÉSZEN ÚJ SZÓT, HA NINCS IS GYÖKERE A NYELVBEN.”

-GYÖKÉRTELEN utópizmus, a TSZ-szervezés innen már csak egy kis ugrás...

„Hogy az író föltétlen ura legyen a nyelvnek s NE ENGEDJE MAGÁT A SZOKÁSTÓL KORLÁTOZTATNI"
Ez a Haladár Tízparancsolat első parancsolata lehetne...

"Azonban Kazinczy NEM RIAD VISSZA AZ ERŐSZAKTÓL SEM, a GRAMMATIKAI TÖRVÉNYEKET az aesthetikai szép nevében LÁBBAL TIPORJA."
Nyelvi Lenin-fiúk??? Az Újbeszél megér ennyi áldozatot!

"a művészi szép nevében átültetett IDEGEN SZÓLAMOK idézték elő A LEGERŐSZAKOSABB FORRADALMAT.”

A Párt nevében köszönjük, Kazinczy Elvtárs! (Sztálin)

„Epistolái érlelték a MOZGALMAT s gazdag eszméikkel tisztázták a HALADÁS napirenden levő kérdéseit. Majdnem valamennyiben az IZGATÓ ÚTTÖRŐ, a TÜRELMETLEN ERÉLYŰ REFORMÁTOR HALADÁSÉRT HEVÜLŐ ESZMÉIT igyekszik úgy szólva reánk beszélni s törekvéseit igazolni.”

Kazinczy Elvtárs felülműlhatatlan érdemeket szerzett Munkásmozgalmunk harca aktuális kérdéseinek a dolgozó tömegek felé továbbításában, valóságos transzmissziós szíj ő! (hogy úgy lett az irodalmi élet vezére/Főtitkára, hogy semmi maradandó irodalmi értéket nem alkotott, az nem gond, ő az APPARÁTUS feladatát látta el.

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.20. 09:38:38

@tesz-vesz:

"fellépett az időközben felkapott debreceni népiesség és laposság ellen"

ami ma a valóságsók? ostoba, bulvárműsorok?
nagyon nehezen találsz ezzel fogást, de iparkodsz "

No, annyira iparkodtam, hogy érdekes témába ástam itt bele, az majd jön a Kitalált Újkoron, mert erre már a madár se jár, de addig is, (nem azért mert ők szentek "felvilágosodás" ügyben) találtam neked két nevet, akik ezt a korabeli debreceni ostoba valóságsót fémjelezték:
pl. Fazekas Mihály és Csokonai Vitéz Mihály...