Éljen soká Magyarország és St. Kitts és Nevis örök és megbonthatatlan barátsága! Hazánk jóváhagyta a diplomáciai viszony létesítését a karibi törpeállammal. A hírt személyesen közölte Kőrösi Csaba ENSZ-nagykövet az elmúlt hétvégén Denzil Douglasszal, az 50 ezres lélekszámú ország kormányfőjével, amikor részt vett a karibi országok külügyminiszteri találkozóján Bassaterrében. A nagykövet szerint a két ország több területen is együttműködhet, így a rák és a cukorbetegség kutatásában, az élelmiszerbiztonság és -feldolgozás, a klímaváltozás és a megújuló energia területén. Kőrösi kérte vendéglátóját, támogassa Magyarországot, amikor az megpályázza, hogy 2012-2013-ban  az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyik nem állandó tagja lehessen.

  St. Kitts és Nevis eddig méltatlanul elhanyagolt, fehér folt volt a magyar glóbusz térképén, de ha már kapcsolatba lépünk a kies, két szigetnyi országgal, érdemes közelebbről megismerni a Karib-tenger Csehszlovákiáját!

  A Termékeny Föld és A Gyönyörű Vizek Földje - így hívták őslakói a két szigetet, amíg 1498-ban fel nem fedezték az épp arra járó Kolumbuszt. A nagy hajós Szent Kristófról és a Havas Boldogasszonyról (Nuestra Señora de las Nieves) nevezte el a két szigetet, melyeket a következő vérzivataros századokban az angolok hangoltak át St. Kittsre és Nevisre. 1538-ban francia hugenották menekültek a szigetekre, de őket kiirtották a spanyolok. Később angol és francia telepesek érkeztek, akik a nemzetközi együttműködés korabeli rendszerében kiirtották a békés bennszülötteket. Nem sokkal később a spanyolok deportálták újra a franciákat és az angolokat, akik ennek ellenére még egyszer visszatértek a szigetekre.

  1713-ban viszont végleg kizárólagos angol uralom alá került a két sziget, egyesítve közigazgatásukat. Nem kellettek magyarok az újabb társadalmi megosztottsághoz: a nagyobbik, Basseterre fővárosnak is otthont adó St. Kitts-re azóta is fúj Nevis népe, mert szerintük az előbbiek nem képviselik eléggé érdekeiket. Az idilli tájban egymást fúró két sziget lakossága azonban közös államot alkot a függetlenség 1983-as elnyerése óta.

  Évszázadokon át a cukor exportjából éltek, de az utóbbi években a turizmus viszi a prímet a gazdaságban. Mi több, aki 460 ezer dollárnál többet fektet be ingatlanokba a szigeteken, azt grátisz megdobják egy St. Kitts és Nevis-állampolgársággal. Színes társaságba csöppen az újonc állampolgár: a szigeteket az egykori afrikai rabszolgák utódai lakják, de mulatt, indiai, pakisztáni és egy csipetnyi fehér ember is található közöttük. Fájdalom, de az álomstrandokkal büszkélkedő országba is beavászkodta magát a politikai megosztottság.

  A Nemzetközösség-tag St. Kitts-en Sir Cuthbert Montraville Sebastian kormányzó képviseli a Királynőt, talán még Nelson admirálistól kapott göncökben. A miniszterelnök viszont balra húz: Denzil Douglas a St. Kitts és Nevis Munkáspárt vezére. A párt vörösben pompázó honlapján a sziget Gréczy Zsoltjai kántálják vidám dancehall és reggae alapokra a baloldal utóbbi években elért vívmányait (seaport, airport, scholarship). Rájár viszont a rúd  a konzervatívokra: a Népi Akció Mozgalma a szavazatok 32 százalékával csak két széket szerzett a 15 tagú Nemzetgyűlésben. Rögtön csalást is emlegettek: szerintük a szocik külsősöket vittek szavazni a Félúti Fa Közösségi Központba. Ilyenek ezek a balosok!

  De ne higgyük, hogy a helyieket csak a politika érdekli! A szigetek fejlett kultúrájára utal, hogy a róluk szóló szócikk kiemeli: 1985-ben itt forgatták a Chuck Norris főszereplésével készült Missing in Action 2: The Beginning című akciófilmet. A téli hónapok végig a karneválról és a maszkabálról szólnak, de él a népszínház is: a Mongúzjáték nevű darab a csirkéket fenyegető mongúzok elleni örök harcot dolgozza fel. Elegánsak viszont kedvelt sportjaik: a krikett, a lóverseny és a golf is népszerűségnek örvend a két szigeten. A köztük lévő, három kilométeres tengerszoros átúszása az év nagy eseménye az országban.

  De nem állnak itt meg az országmárkázásban: az állami honlapon egy kifejlett barna gödény látható a szövetségi kormányzat bemutatása mellett, ez ugyanis a hivatalos nemzeti madár. Van nemzeti fájuk is, a tűzvirágfa; a nemzeti eledel pedig a sózott hal kókusszal. Talán egyszer együtt ehetjük a helyiekkel, kellemes bézsszínű koloniál ruházatba (a nemzeti ruhába!) öltözve, pálmafák alatt, fehér homokon, kellően messze a Kárpát-medencétől, de immár egy baráti országban!

  Hol lehet jelentkezni tiszteletbeli konzulnak?!

Mount Liamuiga she greets me in the morning
She says "Hello to all humble people
Who make their way to their work on the roads
That run the way round her holiest hillsides

Now sugarcane, he is king on the green fields
He makes us subjects 'tween mountain and sea
While her volcano top gathers the clouds up
That make the rain fall for rivers to feed

To St. Christopher's

Mount Liamuiga her grace is where G-d lives
The L-rd Almighty looks out there for you
While all the spirits of trees are rejoicing
Take in the sun with his all-seeing view

O St Christopher, beg your forgiveness
For every step that I take on your skin
This holy ground is your bosom I worship
My soul unworthy o so full of sin

O St. Christopher, mountain exalted
I sing your praise to the M-ster of all
O St Christopher, mother of your people
Praise the Creator, the L-rd of us all!

Now Liamuiga, O land green and fertile
Each day the sun sets to your lullabies
As you sing sweetly the birds join their children
To leave the frogs sing among fireflies

Chee-chee-rup cheep
Chee-rup chee-rup cheep

To St Christopher's