A nép rajzai a Néprajziban
2011. március 19. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

A nép rajzai a Néprajziban

Így hagy jelet Slow

  „Összefújkodják a falakat a rongáló huligánok” - ismert ez a közvélekedés a graffiti világáról. A jóval összetettebb valóság bemutatása is hajtotta Szentmihályi Dánielt és  Demeter Ágostont, akik a frappáns Néprajz címmel készítettek dokumentumfilmet a street art legfontosabb hazai alkotóiról. Az utcai művészet valahol a graffitiben gyökerezik, de egyúttal több és izgalmasabb is annál. A ma már nemzetközi sztárokkal (mint például Banksy) rendelkező szubkultúra alkotói társadalmi jelenségekre vagy a konkrét helyszínre reflektáló, hol humoros, hol elgondolkodtató, de a legtöbb esetben kreatív festményeket fújnak fel a falakra.

  „Van bennem egy törekvés arra, hogy grafikus jelekkel egyensúlyba hozzam a környezetet” - mondja a Slow néven alkotó Szentmihályi. Hogy miért is kell az egyensúly? „Látom, hogy egy környezet romos, koszos, vagy éppen mesterséges, laborjellegű. Jelet hagyok rajta, hogy emberségesebbé váljon” - mesél a motivációiról. Mind műfaji, mind társadalmi értelemben rendkívül sokszínű a szcéna. „A közhiedelemmel ellentétben nem csak iskolakerülő, külvárosi suhancok, hanem középosztálybeli fiatalok is vannak köztük.” A kortárs művészethez közeledő legjobbak pedig húszas-harmincas éveikben járnak. Érdemes különbséget tenni az ész nélkül, rongálva firkálók és a festést művészi tevékenységként űzők között is. „Vannak bosszantó firkák a belvárosban, de az nem a mi történetünk” - mondja Szentmihályi, aki maga nem érzi illegálisnak a munkáit. „Nem érzem, hogy valaki, valami ellen lépnék fel, inkább szeretnék valamit hozzáadni a térhez.”

  Hasonlóan vélekedik a street artról Frazon Zsófia, a Néprajzi Múzeum etnográfus-muzeológusa is, aki a kortárs, hétköznapi kultúrát feldolgozó MaDok program szinte egyszemélyes felelőse. Frazon 2003 óta foglalkozik a Néprajziban a minket körülvevő tárgykultúra ezerszínű világával, amelybe a falfirkák, falfestmények is beletartoznak. A MaDok pályázatán indult és nyert a két fiatal filmes, akik belülről ismerik a street art világát, és filmjükben számba veszik a legfontosabb alkotókat. „Az etnográfia a nép leírását jelenti, és társadalomtudós vagyok, engem tehát a street art mint társadalmi jelenség érdekel. Nem akarom azt sem esztétikai, sem rendészeti szempontból minősíteni” - mondja Frazon, aki rendkívül örül annak, hogy a dokumentumfilmmel a nagyközönség betekintést nyerhet egy rejtőzködő szubkultúra világába. „Telerakják reflexiókkal a várost, tehát létrejön egy néprajzilag kutatható terület.”

  Frazon is elismeri, hogy a graffitisek egy része rongálja a várost, és azt valahogy szabályozni kellene. „De az, hogy össze van fújkálva a város, az olyan, hogy piszkosak az utcák, hogy lerobbantak a házak, a kirakatok, mindent elborítanak a reklámok és a plakátok” - sorolja a problémahalmazt az etnográfus, aki társadalmi jelenségként vizsgálja a szubkultúrát. A Néprajz című dokufilm ezt az összetett világot mutatja be az érdeklődők számára. Valaki a társadalomnak üzen, más irtózik bármilyen üzenettől. „Szeretnék az alkotással foglalkozni. Az állásom nem érdekel, csak azért kell, hogy ne dögöljek éhen” - hallható egy graffitistől. Egyesek elismerik, hogy rombolnak is, a legtöbben viszont építő alkotásnak tartják a graffitizést egy lepusztult városban, országban. „Rombolni az egyhangúságot akarom” - vallja egy firkász. A sokszor éjszakai bevetéseken, extrém helyeken készülő graffiti valahol beavatási szertartás is a fiatal srácok számára egy anómiás, széthullott társadalomban. „Úgy érzem, végre létrehozok valamit” - ismeri el egyikük. 

  A film a Néprajzi Múzeumban vásárolható meg DVD-n, amely más MaDok-nyertes, izgalmas munkákat is tartalmaz a vidéki garázszenekarok életétől a hazai politikai szimbólumok változtatásain át a tömegközlekedés szociológiájáig.

*

A cikk eredetileg a Magyar Nemzet március 8-ai kultrovatában jelent meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr982745019

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szkeptikus_ · http://twitter.com/szkeptikus_ 2011.03.19. 14:04:07

Szeretem a street artot, mert nem csak grafikai elemek férnek bele, egyik kedvencem a Lego pótlások a épületeken. De az hogy a street art "több és izgalmasabb" lenne mint a graffiti, az nem igaz. Nagyon sok kimagasló van azokban is.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2011.03.19. 14:24:30

@rajcsányi.gellért (ergé): valóban jó kis esszé, ellentétben a te írásoddal,
ami tulajdonképpen nyomokban sem tartalmaz gondolatot.

A graffitinél szellemtelenebb, butább, egysíkubb, erőlködést elképzelni is nehéz. Ez a Rieder G. is kiemeli, tulajdonképpen változatlan, unos untig ismételt giccses formák sokszorosítgatása a megjelenése óta. Esztétikai értéke nincsen, sőt lehet mondani a fogyasztói társadalom talán legjellegzetesebb hülyesége, még a rágógumi is izlésesebb, iparművészeti minőségét tekintve értékesebb csomagolásban kerül piacra. Ennél valóban érdekesebb mint társadalmi jelenség. Hogyan és mi módon jutott el oda most már nem az első generáció, hogy önkifejezésnek, művészetnek nevezze ezt a mocskot.

"No capitalism, Make love, not war, Legalize marijuana. A városi tereket vörös feliratokkal és bolsevik emblémákkal díszítő lenini monumentalitás propaganda kicsinyített, mikroszkopikus unokaöccsei."

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2011.03.19. 14:42:40

@gloire: több szintje van a történetnek, az agyatlan tageléstől az okos és szellemes street artig. Nehéz meghúzni a határt a rongálás és az alkotó tevékenység között, ahogy azt a határt is, ami felett már művészi alkotásnak tekinthető egy firka - bár maguk az alkotók jobbára nem tekintik művészetnek azt. A sokak által már lejárt lemeznek tartott Banksy néhány alkotása viszont már védett lett Londonban. A Néprajzi pedig etnográfiai megközelítéssel foglalkozott a témával.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2011.03.19. 15:26:14

@rajcsányi.gellért (ergé): "...ami felett már művészi alkotásnak tekinthető egy firka..."

Nincs ilyen határ. Tömény igénytelenség az egész, és demagóg politikai propaganda az, hogy létezne szellemes streat art. Fel kéne fogni, hogy nem ez a kérdés, hogy súrolja-é a művészi kvalitást, vagy nem.
Tegyük fel, hogy a Duke Ellington egy bizonyos szintű művészi értéket képvisel. Elfogadható volna az, ha én kiraknék a lépcsőházba 4 db. 200 Wattos hangszórót, és a mai naptól kezdve a kedvenc számomat üvöltetném századszorra és ezredszerre?
Nem, nem volna elfogadható és én hiába próbálnék azzal védekezni, hogy nem szar zenét üvöltettem, hanem egy művészt. Senkit nem érdekelne.

Ugyan ez a probléma a street art-al, graffitível. Hogy kényszerít. Kénytelen vagyok a legrondább, szarszínű, szarra emlékeztető, vagy épp pont egy szart ábrázoló gusztustalansággal együtt élni, ha mindennap azt kell látnom az ablakomból. Ez az erőszakos, egy jól meghatározható kisebbség álltal ránk oktrojált _izlésterror_ az ami a kommunista ideológia rokonává teszi. Sőt tulajdonképpen azonossá vele. Ezért elfogadhatatlan minden formája: Banksy is.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2011.03.19. 15:46:36

@gloire: mint a linkelt esszében is írva vagyon: meg is lehetne hekkelni a legalize it-komcsi-hippi üzenetekkel operáló street artosokat. Sőt, a hekkelőket is meg lehetne hekkelni. Kreativitás és kurázsi kell hozzá.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2011.03.19. 16:14:45

@rajcsányi.gellért (ergé): Volt erre egy kísérlet, széljobbról. 2006-ban nagyon sok helyen jelentek meg a rovásírásos firkák például. Semmi értelme. Ostobaság az egész. Ahogy az úgynevezett "kreativitás" hamis kultusza is.

cutcopy 2011.03.19. 16:41:31

Graffiti ellen használj festéket..!

parlamentarista 2011.03.19. 17:39:16

szerintem utcára mérnöki alkotások valók. szép-szép a lánchíd, de nem attól, mert művészi, hanem azért, mert a két clark gondosan kimért rajta mindent. a lánchíd mérnöki munka eredménye. a kőoroszlánok nagyon helyesen realisztikusak rajta. az alkotó fogott egy zollstock-ot, tetőtől-talpig lemérte az oroszlánt, és aztán kőből kifaragta. nem művészet, hanem mérnökség. az utcára ezek az alkotások valók.

szerintem művészi célra csak azok az épületek használhatók ideiglenesen, amelyek elveszítették a funkcionalitásukat. az rendben van.

szkeptikus_ · http://twitter.com/szkeptikus_ 2011.03.19. 18:43:30

@parlamentarista: Ezt jól átgondoltad? Mi azzal baj, ha művészi alkotások vannak az utcán?
Sose hittem volna, hogy ezt a kérdést valaha fölteszem.

parlamentarista 2011.03.19. 19:42:12

@szkeptikus_:
azzal nyilván semmi baj nincsen, ha az amatőrök kiülnek a térre, és ott egy papírlapra rajzolgatnak, vagy vászonra festegetnek. a művészeti alkotások ilyen formában legyenek jelen az utcán. lehet rajzolni, festeni papírra, vászonra, akár az utcán is.

lehet festeni épületek belső falára, mennyezetére. a műalkotások alapvetően ezekre a helyekre valók. ha akarom bemegyek és megnézem. a művészet szerintem alapvetően nem az utcára való, és ha mégis megjelenik, akkor jelenjen meg időlegesen. ha nyomot akar hagyni, akkor tegye ezt beltéren.

de azt sem értem, amikor egy kiállítótérben kitesznek egy kört, és egy téglalapot, és várják, hogy megtapsoljam. ennél sokkal érdekesebb geometriai formák vannak, amik matematikai értelemben kicsit bonyolultabbak, de ezek alapvetően mértani formák, és nem művésziek.

szerintem a mérnöki és a művészi alkotás között elég pontosan húzható egy határ. a mérnöki munka eredménye matematikai értelemben elég pontosan leírható, míg a művészeti alkotások csak nagyon nehezen.

nézd meg ezt a képet.

hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Munk%C3%A1csy-Ecce_homo.jpg

és hasonlítsd össze a déri múzeum homlokzatával. ami egy neobarokk alkotás. nem művészet, mert azon a formák geometrikusak.

hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:D%C3%A9rimuseumdebrecen11.jpg

ezen a képen az egyetlen béna dolog a lengedező magyar zászló. ha egy épületre minden áron zászlót akarnak kitenni, akkor feszítsék fel rá. azért, hogy az épület egésze öltsön geometikus formát. nem kell művészinek lennie. szóval nem értem, hogy egy homlokzatnak miért kellene azzá válnia.

a művészeti alkotások szépsége a rendetlenségükben rejlik. a mérnöki alkotásoké pedig a rendezettségben. a déri múzeum előtti női, és férfialak úgy pihen, ahogy általában ezt két helybeli teszi. ha ezt megfestik, és kiállítják, akkor abból lesz a giccs. de az a két szobor egyáltalán nem művészi. igazából úgy is el lehetett volna készíteni, hogy egy csomó férfit, és nőt megkérnek, hogy meztelenül pózoljanak, és ezek átlagát kifaragta volna egy gép. de a munkácsy képen meg senki sem tesz úgy, ahogy általában. azon minden részlet különös. az nem ilyen kiátlagolással lett szép. és még csak nem is szélsőértékekkel. munkácsy képének nincs matematikája, vagy ha mégis van, akkor nagyon egyedi. nagyon bonyolult. egy homlokzaton meg csak matematika van. de az nem művészet. az én fogalmaim szerint legalábbis.

eN 2011.03.19. 19:58:51

elég egyszerű a képlet pedig. a graffitiseket 2 hónap közmunka vagy 1 havi elzárásra kell ítélni.
ez nem művészet, ahogy az sem, ha valaki gyufaszálból Halászbástyát készít.

Bloodscalp 2011.03.19. 20:27:03

@rajcsányi.gellért (ergé): mandiner.hu/cikk/20110319_lazar_aki_nem_vitte_semmire_az_annyit_is_er

most eléggé offolom a témát, de a mai vezérkommented
(seggnyalásod) mellett nem tudok elmenni...

sosem tartottam sokra az írásid, mint egy zavaros bölcsész hablatyoltál a konzervekről és annak relevanciájáról az életben, ma viszont olyan baromságokat hordtál össze (felteszem csakis pártlojalitásból-mert ennyire ember hülye szándékosan nem lehet), de ha igazad van mégis tudásod szorgalmad kitartásod révén tudsz bizonyitani az élet/média más területén is mint most
-és felhagysz az ostoba pártkiszolgálással

sok sikert hozzá
süti beállítások módosítása