Az államról
2011. január 06. írta: aristo

Az államról

 „Húnyt szemmel bérceken futunk s mindig csodára vágy szivünk:
a legjobb, amit nem tudunk, a legszebb, amit nem hiszünk
.” (Babits Mihály: Húnyt szemmel...)


  Nos, a csodák 2010-ben is elmaradtak, bár az is lehet, hogy csak mi vártunk túl sokat. Új kormány lett, soha nem látott felhatalmazással, mi azonban - látszólag - mit sem változtunk. A megtörténtnél gyökeresebb politikai fordulat nem képzelhető el békeidőben, ennek ellenére egyaránt panaszkodunk a lassúságra és a sietségre, tétovázásra és tétovázásnélküliségre. Ahogyan már lenni szokott: önmagunk ellenzéke vagyunk. Persze, felvetődik a kérdés, ki is az a mi, akik így viselkedünk. Ott, ahová ezeket írom, nyilván olyanok olvassák, akik valamiképpen kiemelkednek a szürkének gondolt átlagból, többet olvastak és többet is beszéltek a sorskérdésekről, ők hát a politikai nemzet, mint volt a nemesség egykoron. A felelősségük - éppen ezért - letagadhatatlan, más kérdés persze, hogy mennyire vállalják ezt a felelősséget.

  Az értelmiség az elmúlt pár száz évben hihetetlen karriert futott be, ami állam irányításában játszott szerepét illeti. Papból, jogtudorból, tanítóból az ország, országok irányítója lett. Ez nagyra növelte önérzetét is. Miután minden értelmiségi eszköze, fegyvere a szó, a gondolat, ezért érthető, hogy számukra ezek primátust élveznek. Ez a primátus az ideológiák korát hozta el. A többes szám is jelzi - minden egység szétszakadt, minden egész eltörött - ahogyan a költő mondja. A jósjelek és a próféták szerepét különböző gondolati konstrukciók vették át és a jövőre szegezett pillantások „törvényszerűségeket” vélnek látni, melyek megmondják számukra, milyen is lesz ez a jövő. Csakhogy a gondolatnak e felhő-várai olyanok, mint az igazi felhők: illékony pára a még illékonyabb levegőben. A csalódások mindig éppen akkorák, mint a várakozások.

  A modern értelmiség olthatatlan szenvedélye a geometria és a mechanika iránt - mely Descartes-ra, Newtonra és Spinozára megy vissza - áthatja az államszervezésről vallott elveiket is. Mondják: „fékek és ellensúlyok” kellenek az állam gépezetébe és már a használt szavak is elénk állítják az államot, mint nagy, olajos gőzgépet, melynek kerekei, csillogó dugattyúi, szelepei a mérnökileg megfékezett és felhasznált erőről tanúskodnak, a ráció diadaláról, mely kieszelte, megtervezte és működésre bírta. Bárhogyan tagadják is, mindannyian masiniszták szeretnének lenni.

  Manapság, az alkotmány és a médiatörvény kapcsán is zeng a kórus a liberális kottából: normativitást! - kiáltják; tulajdonképpen az egész a mérhetetlen mérésének kísérletéről szól. A „jó erkölcs” nem foglalható normába, nem mérhető és nem is pontozható. Ezen kellemetlen tulajdonságára tekintettel ki is űzetett az államszervezésből, de még a politikából is. A jó, a rossz, az erkölcs kérdésében az emberek évezredek óta azt az utat követik, hogy megbíznak valakit, valakiket - akiket alkalmasnak ítélnek - és az ő döntésükre bízzák magukat. Ha csalódnak bennük, elcsapják őket, ha nagyon csalódnak, más atrocitásokra is sor kerülhet, utána másikat jelölnek ki, és csak remélni tudják, hogy jobb lesz mint az előző volt. Az ember - minden esendőségével és szabad akaratával  - nem alkalmas alkatrész a nagy állam-gőzgépben, ahol a vágyak szerint minden alkatrész pontosan illesztett és determinált - nem is bízunk benne. Pedig sem elméletileg, sem gyakorlatilag nincs más megoldás.

  A modernitás szerint - mely egyrészről a végtelen szabadságot hirdeti, másrészről teljes, mechanikus determináltságot akar az államszervezetben - nyilván a számítógépek irányította állam lenne a tökéletes. A mechanisztikus szemlélet nagy felfedezése, a bürokrácia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, kiderült, a bürokraták is emberek, bármennyire nem nyilvánvaló is ez az első ránézésre. Az állam instrumentalista-bürokratikus felfogása nyilvánvalóan hibás, a szervezetek, a fékek és ellensúlyok hajítófát sem érnek; egyedül az ember számít, aki a döntéseket hozza. Azt kell tudnunk jól kiválasztani. A doktriner gondolkodás azonban nem tágít. Az alkalmazott természettudományok, mint a mechanika, vagy a gazdaságtan fogalmilag és módszertanilag messze túlterjeszkedtek érvényességükön a liberális elmékben. A világot a fizikusok magyarázzák, a boldogság meg - úgy tűnik - a biológiának jutott. A szaktudományok azonban összerakhatatlan üvegcserepekké törik a világot, miközben önnön magukból, a saját fogalmaikkal önmagukat sem tudják megmagyarázni. A törmelék között sürgölődő hangyák számára az etika is csak egy a többi összefüggéstelen dolog közül, nem fogja egységbe a széthullott egészet, nem mérték, hanem mérési kísérletek tárgya.

  Az így vagy úgy kiválasztott ember persze egyén, van életrajza, neve, neveltetése vannak hozzá fűződő szimpátiáink és antipátiáink, személyében megegyezni nagyon nehéz, nekünk, magyaroknak gyakorlatilag lehetetlen. A személy, az egyén központba állítása a döntéseknél ellentmond a „modern” bürokratikus állam és társadalomfelfogásnak, melynek titka a rejtőzködés. Sokkal jobban megfelelni látszanak az apparátusok és bizottságok által, tulajdonképpen anonim módon hozott elhatározások, melyeknek felelőse sincs, hiszen egy grémium hozta őket. Tudjuk persze, hogy a legdemokratikusabban hozott döntések mögött is egyének, vagy csoportok dominanciája húzódik meg, ők döntenek, a többiek csak demokratikus díszletei e döntéseknek; ők azonban nem láthatóak, elrejtőznek előlünk. Személyük, döntéseik motívumai, érdekeik homályba vesznek, vagy találgatások tárgyát képezik, ezért van az, hogy korunk az összeesküvés-elméletek kora. A „demokratikus” döntések mögött lappangó, hol jobban, hol kevésbé kitapintható szándékok és érdekek magyarázata mindig kétségeket hagy maga után. Ha nem ismerjük egy ember cselekedeteit, döntéseit, nem ismerjük azt az embert. A titkos szavazással született bizottsági döntések bármelyik résztvevőjét vonjuk felelősségre: ő nemmel szavazott; ez a „szakértők” nagyszerűségének titka.

  Nekünk nem erényünk a türelem. A végesség és egyszeriség érzete és tudata váltotta fel a hitrebízottságot, ezért sietünk; az ígéret földjének most, itt, ebben a nyúlfarknyi életünkben kell eljönnie, ez volt a laikus üdvtanok sikerének oka. De az ígéret földjét nem érjük el. A folyamatos útonlevés a szekuláris elme számára céltalan lődörgés csupán, mely egyszer értelmetlen véget ér. A ráció évszázadai után a tradíció évszázadainak kell következnie. A folyton változó, elgondolhatatlan jövő egyetlen biztos pontja mi magunk vagyunk. Mondhatni: hibáink azok, amik körül az emberi mikrokozmosz forog. Készíthetünk gépeket, kiszáríthatjuk tengereket, megfordíthatjuk a folyókat, vagy elrepülhetünk a Szíriuszra: ezek mindig velünk lesznek. Építhetünk rájuk. A jövő ennyiben és csakis ennyiben kiszámítható. A hagyomány tanít bennünket együtt élni ezekkel a hibákkal, úgy, hogy lehetőleg ne pusztítsanak el bennünket.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr812546610

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A médiatörvény csak gumicsont? 2011.01.06. 14:50:49

Újabb gumiparagrafus bukkant fel a médiaszabályozásban. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fideszes Médiatanácsának fideszes tagja egy mai háttérműsorban megpedzette, hogy a tekintetes hivatal júliusban fogja eldönteni, kell-e, s ha ...

Trackback: Kormányzati körforgalom 2011.01.06. 14:31:05

Ajjaj, ismerős a történetecske, amelynek címe: Mindenki, Valaki, Bárki, Senki? Ha igen, nincs sok magyaráznivaló, ha nem, gyorsan tessék utána olvasni. Szóval az elmúlt időszakra hatványozottan érvényes a kormányzati kommunikációra az alkalmatlan jel...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cpt. Flint 2011.01.06. 09:10:03

"Ott, ahová ezeket írom, nyilván olyanok olvassák, akik valamiképpen kiemelkednek a szürkének gondolt átlagból, többet olvastak és többet is beszéltek a sorskérdésekről, ők hát a politikai nemzet, mint volt a nemesség egykoron."
Ez azért qva nagy LOL!

Az "épen ezért" meg jelen esetben két p-vel írandó. Nem kukacoskodásból, de tök mást jelent az "épen" meg az "éppen".

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2011.01.06. 09:17:33

@Cpt. Flint: Bocsánat. Megkérem a szerkesztőséget, hogy javítsa.

Cpt. Flint 2011.01.06. 09:40:43

Huh. Valszleg nem vagyok elég okos ehhez, mert csak annyit tudtam kihámozni belőle, hogy mocskos racionálliberálisok, vége az uralmatoknak.
Elég ködös kis tanulmányka azért ez, és csak a felszínt karcolgatja. Azt kell mondanom nekem is, amit a kávéházas posztnál említett valaki: nem kell ennyire félni, ennél nyíltabban is nyugodtan lehet szidni az ellenzéket és dicsőíteni a múltból és a klerikalizmusból merítő "szép, új világot".

Cpt. Flint 2011.01.06. 09:55:56

Ha a jó erkölcsöt Ön alkalmazható mércének tekinti, akkor hadd tegyek fel egy egyszerűnek tűnő és manapság nagyon aktuális kérdést:
Euthanázia erkölcsileg elfogadható vagy sem? És próbáljunk ne a keresztény dogmák mentén érvelni, mert ez nem csak a keresztény világban probléma.

jan 2011.01.06. 10:15:55

Most jöttem rá, hogy én aristo szövegeit elsősorban költeményként tudom olvasni: nagyon szép próza, rezignált hangulat, csipetnyi kultúrpesszimizmus itt, aprócska belerúgás a progresszióba ott.

A végén, amikor próbálom összerakni, hogy miről is szólt ez az egész, persze kiderül, hogy úgy igaziból semmiről, de mégis élvezet olvasni...

Cpt. Flint 2011.01.06. 10:26:08

@jan: igen, én is arra jutottam, hogy esszét akart írni, aztán tárca lett belőle. ;o)

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.01.06. 11:27:23

a kiváló aristo most nem jön sehonnan, nem megy sehova. vagy én nem értem.
de ehhez:
" Az értelmiség az elmúlt pár száz évben hihetetlen karriert futott be, ami állam irányításában játszott szerepét illeti. Papból, jogtudorból, tanítóból az ország, országok irányítója lett."

annyit megjegyeznék, hogy ez egy értelmiségi tévhit. a politika, az állam irányításának figurái, pusztán azt teszik, hogy az "értelmiséget" paravánként maguk elé tartják, velük is elhitetve, hogy tényezők, hogy tőlük jön a megmondás. de nem. a politika egyik rétege a látszat, ennek része a hülye értelmiségi, és egy másik rétege, a valós, a vad, sájloki, primitíven ösztönös, nyers és durva haszonszerzés, hatalmi tobzódás.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2011.01.06. 11:39:19

@Grift: sájloki, így még nem láttam :P

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2011.01.06. 11:45:22

Szerintem tök érthető és világos, más kérdés, hogy sok új nincs benne, de élvezetes szöveg.

Sztyepan Asztahov 2011.01.06. 11:50:15

most kivételesen én is úgy látom, hogy ez viszonylag egy jó írás. Egy standard konzervatív álláspont kifejtése, nem aktuál politka.

Majd este kifejtem mi ezzel az állásponttal a bajom amúgy és úgy általában miért nem lájkolom a konzervativizmust mai fejjel.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.01.06. 11:51:17

@dobray:
a nem értem, nem arra vonatkozott, hogy nem érthető, hanem arra, hogy nem értem minek ezt így. nem mond semmit. és ez aristotól szokatlan.

Cpt. Flint 2011.01.06. 12:04:41

@Sztyepan: az antiracionalizmust én nem nevezném standard konzervatív álláspontnak.

kázolee 2011.01.06. 12:20:58

Én is úgy látom, hogy ez egy jó írás. Érthető, világos számomra elgondolkodtató is...minden - általunk alkotott - rendszer leggyengébb pontja az ember és mégis : ,,A folyton változó, elgondolhatatlan jövő egyetlen biztos pontja mi magunk vagyunk."

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.01.06. 13:05:30

Szövegvázlat:

-Ti, olvasók, ti vagytok az elit.

-Ne pusztítsátok magatokat azzal, hogy az államon agyaltok.

-A döntéshozó a lényeg, az emberi minősége.

-Már megvan a Kiválasztott.

-Az Ember, aki a lét centruma.

-Élvezzétek ezt a pillanatot, mert ez legalább biztos.
.

Bloodscalp 2011.01.06. 13:21:17

@simonmondja.: fő a szerénység by artisto

Terézágyú 2011.01.06. 13:26:05

Lássuk csak:
1. az értelmiség kritizálja a kurzust.
2. a kurzusnak csak igaza lehet (hiszen a mi kurzusunk), tehát az értelmiség vagy téved, vagy hazudik.
3. a kurzus a fentiek miatt nem csípi az értelmiséget - egyesek szerint szinte ellenségnek tekinti.
4. nosza írjunk mi is egy cikket, hogy zértelmiség fújjj....

aszterixagall 2011.01.06. 13:27:30

@jan: Igaz, annyi kiegészítéssel, hogy nem élvezet olvasni.

Terézágyú 2011.01.06. 13:29:11

Mellesleg: emlékeztek Umerto Eco írására, amelyben a prefasizmus tüneteit írja le? :)
Bizony bizony ott van leírva, hogy a prefasizmus bizony per definitonem értelmiségellenes is :)

Gyengébbek kedvéért: ez csak az EGYIK tünete a prefasizmusnak... :)

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2011.01.06. 13:42:07

mivel számtalan tradicionális forma létezik,
tradícióra is hivatkozhat bárki bármilyen ügyben...

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2011.01.06. 13:46:17

mi van, ha minden tradícióban is ugyanaz a hiba, mint a jelenlegi gyakorlatban:
embert alkatrészként/tárgyként kezelni?

toroloco 2011.01.06. 13:51:04

aristo a mandíner parraghrammája

Rive 2011.01.06. 13:54:07

A kognitiv disszonanciára klasszikus reakció a racionalitástól való eltávolodás.

Kellően emelkedett-e voltam?

Muad\\\'Dib 2011.01.06. 14:01:42

Érdekes cikk, érdekes gondolatokkal. Az a helyzet, hogy az egész politikai struktúra úgy ahogy van recseg és össze is fog dőlni, már ami a jól bevált frázisokat illeti.

A liberalizmus több sebből vérzik, hiszen míg a kezdeti időkben egy alapvetően nyitott, fejlődőképes irányzat volt, mára sikerült a saját PC de facto szabályaival elzárni mindenféle megújulástól saját magát.

A konzervatív gondolat szintén borult egy hatalmasat, hiszen ma sok konzervatív párt által képviselt értékrendet, nem is olyan rég még szocialistának bélyegezték volna. Ugyanez érvényes sok szocialista pártra is, mely bőven radikális kapitalista címkét kapott volna a múltban.

Az is megérne egy külön misét, hogy vajon mit is jelent a "polgári értékrend" hiszen például nálunk a polgárság, mint olyan egy tökéletes katyvaszt. Mert amíg a szocializmus előtt egy jól behatárolt réteg volt, mely gyakran állt szembe, mind a nemesi "maradi" rétegekkel, mind az új "munkássággal", mára keveredik benne mindhárom réteg leszármazottja, természetesen teljesen eltérő felfogással, neveltetéstől függően, ami szintén nagyon gyakran visszavezethető a család felmenőinek gondolkodására.

TGV 2011.01.06. 14:03:50

"Az alkalmazott természettudományok, mint a mechanika, vagy a gazdaságtan fogalmilag és módszertanilag messze túlterjeszkedtek érvényességükön a liberális elmékben."

1. a gazdasagtan nem termeszettudomany
2. a termeszettudomanyok ervenyessege meg van allapitva mind fogalmilag, mind modszertanilag. Egy fizikus peldaul nem keresi az orok boldogsag kepletet vagy nem probalja bizonyitani Isten letet vagy nem letet.
3. aha, szoval ez csak a liberalis elmekben van igy, mint mondjuk Giordano Bruno, aki "messze tulterjeszkedett" az egyhazi ervenyessegen?

a tobbi mondatot is elemezzem?

veny 2011.01.06. 14:05:25

A szerzőt láthatóan mélységesen idegesíti, hogy vannak emberek, akik átlátnak, netán terveznek is bonyolultabb rendszereket, legyen az autó, blogmotor, egy kórház vagy az államigazgatás maga.

A ludditák a könyvtár-esztétika-orrtúrás szakosok tudják csak ezt ilyen őszinte gyűlöletté formálni magukban. Érdekenek érdekes, de nem egy szép látvány.

Totof 2011.01.06. 14:06:59

@Rive: Nem. Helyesen:
A kognitiv disszonanciára klasszikus reakció a racionalitástól való divergálás.
Ha eddig nem lett volna ilyen szó, mostantól van.

veny 2011.01.06. 14:15:03

@Totof: Van hát!

És ha valaki ezt nem vitathatja el a fentiek értelmében, az épp a post írója. :)

shaik 2011.01.06. 14:15:26

Érdekes dologgal foglalkozik a cikk, annak idején én is sokat foglalkoztam a témával. Az alapszituáció az, hogy van egy csoport (bármilyen csoport lehet, pl. gittegylet, sportklub, vállalat, ország, akármilyen szervezet). A csoport azért jött létre, mert tagjai úgy gondolják, hogy bizonyos célokat együtt könnyebben el tudnak érni. A célok megvalósulását rengeteg tényező, kockázat veszélyezteti, ezek csökkentésére azonban sok féle módszer van. A legegyszerűbb az erőszak, amikor van egy alfahím, aki beveri mindenkinek a pofáját, aki nem megfelelően viselkedik. Ez sajnos nem nagyon megy nagy méretekben, hiszen az alfahím nem tud mindenkit rendszeresen elverni, ha pedig több alfahím-aspiráns is van, aki besegít neki, akkor elkerülhetetlenül előbb utóbb egymást is kinyírják. Van aztán az a módszer is, hogy a csoportot csak elhivatott, lelkiismeretes, emberi gyarlóságoktól mentes egyének alkotják, de ilyenből tapasztalatom szerint elég kevés van világszerte is (a szerző szerintem valami ilyesmiről fantáziált). Végül elterjedt módszer még az is, ha a zembereket géppé silányítva rögzített szabályok szerinti viselkedésre kényszerítik. Ennek egy formája a bürokrácia is. Ez vállaltan nem tud olyan kiváló eredményeket elérni, mint az előző, óriási előnye viszont, hogy ez nagy méretben jellemzően működőképesebb bármilyen más megoldásnál. Gyenge pontja lehet, hogy a gép egyes fogaskerekei nem arra akarnak forogni, mint az előírás tartalmazza, de ugye erre is léteznek bürokratikus módszerek, mint pl belső ellenőrzés.

excopp 2011.01.06. 14:17:41

- a dolgozat mintha Paul Johnston: Értelmiségiek című művének kivonatos és átdolgozott változata lenne...

2011.01.06. 14:19:39

"Az ember - minden esendőségével és szabad akaratával - nem alkalmas alkatrész a nagy állam-gőzgépben, ahol a vágyak szerint minden alkatrész pontosan illesztett és determinált - nem is bízunk benne. Pedig sem elméletileg, sem gyakorlatilag nincs más megoldás."
"A ráció évszázadai után a tradíció évszázadainak kell következnie."
Én meg ezeknél a mondatoknál akadtam el, vagyis a lélegzetem! Mert ez olyan szép. De akkor, ha nem bízunk az egyénben, vagyis egy vezérelvű, hierarchizált társadalom visszaállításának lehetősége egyelőre nem látszik realitásnak(még ha van is rá igény:P), akkor mik azok a tradíciók amik a jövő emberének kapaszkodót jelenthetnének a folyton változó, elgondolhatatlan jövőben, pláne, ha az élet (megélhetés:P) feltételei olyan profának.( Én pl Új guineai tradíciókra alapozva, azokat modernizálva, szívesen üzemeltetnék pápua étteremláncot:P.) Más nyilván más tradíciókat követne és akadna olyan, akinek egyik sem tetszene.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2011.01.06. 14:21:09

Jó írás, de félek hogy aki írta sem fogja fel a jelentőségét annak amiről írt.
A szélsőliberális bulizósfiatalok pedig csak évtizedek múlva fognak ocsúdni. :)

Egyébként szerintem van esély a középútra, és a jobboldal képes is lenne ennek megvalósítására. A szélsőliberális bulizósfiatalok azonban nem fogják hagyni. És akkor nagy baj lesz.

Rive 2011.01.06. 14:33:21

@Totof: Hja, kevés vagyok én ehhez.

Anno amúgy László András meg Evola tollából olvastam hasonló okfejtéseket. Tőlük se voltam elragadtatva, bár ők legalább nem is igyekeztek úgy tenni, mintha.

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2011.01.06. 14:36:39

"a vágyak szerint minden alkatrész pontosan illesztett és determinált - nem is bízunk benne. Pedig sem elméletileg, sem gyakorlatilag nincs más megoldás"

ez lenne egy alkatrész vágya?

Pelso.. 2011.01.06. 14:36:47

"A felelősségük - éppen ezért - letagadhatatlan"- egy frászt. Felelőssége a döntéshozóknak van, az ma (is) néhány ember, hát ne akard áthárítani.

Muad\\\'Dib 2011.01.06. 14:45:00

@Pelso..:
"...Felelőssége a döntéshozóknak van, az ma (is) néhány ember, hát ne akard áthárítani. "
Ez nem teljesen igaz a bürokratikus felépítés miatt. Gyakran nagyon nehéz kideríteni ki is volt a felelős. És ilyenkor általában el is sikkad az ügy. Esetleg lecsuknak egy balekot.
Nagyon is nehéz ezekben a rendszerekben felelőst találni. Ráadásul a forradalom, mint a régi világ opciója nem játszik, hiszen demokratikus rendet megdönteni, nem PC dolog. Meg aztán mit is kezdene a nép a forradalmával? Visszaültetné ugyanazokat a nyakára egy másik demokratikus rendszerben. Nehéz ügy ez, kíváncsi vagyok mi lesz pár száz év múlva...

Vincenzo testvér 2011.01.06. 14:47:03

Az értelmiség létszámának növekedése civilizációs tünet. Egyre több önértelmező személyiségű ember van a Földön. Nagy részük értlemiségi munkakörben dolgozik. Nos, ők a politikusok (némely politikius ugyan értelmiségi volt, de továbbképezte magát) rémei. Ezért igyekeznek a politikusok az értelmiséget jól tartani, mert ha lázad, veszélyesebb párezer kőbaltás hőbörgőnél.

sztd 2011.01.06. 14:57:51

@Cpt. Flint: A helyzet az, hogy a keresztény világban a keresztény dogmákkal nincs probléma, szóval mégis annak a mentén válaszolok a kérdésre, hogy az eutanázia erkölcsös-e.

A szókészlet kicsit más lesz.

Az ember társas lény. Mint ilyen, a társadalom része.
Az erkölcs ha nem lehetünk keresztények, akkor valami olyasmi, hogy azt keressük, hogyan tehetünk minél többet a másikért, és a másik értünk. Elképzelhető olyan eset, hogy az egyén a közösségért feláldozza magát, és ilyen formán értelmet nyer a halála. Minden más esetben azonban az egyén halála veszteség, szóval nem, az aktív eutanázia nem erkölcsös.
Az élet értelmét meg kell találni, és ezek után küzdeni kell érte, és ez a legjobb mindenkinek a társadalom fennmaradása szempontjából is.
Az eutanázia a kényelmes megoldás, de úgy nem lehet fennmaradni, hogy az ember mindig a kényelmes megoldást keresi, mert a halál mindig a legkényelmesebb.

Pelso.. 2011.01.06. 15:02:00

@Muad\\\'Dib: Én arra vagyok kíváncsi, mi lesz pár év múlva:) A bürokraták, és a bürokratikus rendszer befolyásolhat (Magyarországon értsd: betarthat), de a jogalkotók, -itt rájuk céloztam-, felelősségét ez nem csökkenti, max. fél vödör homok az amúgy is gyenge gépezetbe.

Cpt. Flint 2011.01.06. 15:05:04

@nexialista: sőt! a racionalizmus az embereket egyenlőnek tekinti (legalább jogilag), míg a tradicionalizmus többnyire nem.

Muad\\\'Dib 2011.01.06. 15:06:45

@Pelso..:
Igen, de a jogalkotók mindig megtalálják azt az ügyes kiskaput, hogy a végrehajtás volt hibás. Vagy, hogy a jogalkotás folyamatába csúszott hiba és nem maga az elképzelés volt rossz.
Ilyen szempontból a diktatúra tulajdonképpen egyszerűbb helyzetet teremt. Természetesen az egyén szempontjából jóval rosszabb, amennyiben pechedre nem egy neked tetsző csoport van hatalmon, de a felelősség kérdését teljesen egyértelművé teszi. Valamint ellentétben a demokráciával, abban az esetben a felkötöttük a fára, nem bizonyul inkorrekt non-PC viselkedésnek, míg ugye a demokratikus rendszerekben ferde szemmel néznek rád az akasztásokért. :)

Cpt. Flint 2011.01.06. 15:10:16

@nexialista: "ez lenne egy alkatrész vágya?"
nem, ez a (hülyeliberális értelmiségi) konstruktőr vágya, tessék figyelmesebben olvasni és nem kiragadni. :o)

Muad\\\'Dib 2011.01.06. 15:10:25

@Cpt. Flint:
"...a racionalizmus az embereket egyenlőnek tekinti (legalább jogilag), míg a tradicionalizmus többnyire nem..."
De ebben az esetben is pontosan fellelhető az a természetes törvény, hogy sajnos az emberek nem egyenlőek. Hiszen akinek komoly vagyona van megfizetni egy ügyvédet kategóriákkal nagyobb eséllyel vághat neki egy pernek.
Az ideális állapot az lenne, ha erkölcsi alapon és nem jogszolgáltatási alapon működnének a bíróságok. Sajnos azonben ez is kivitelezhetetlen, hiszen az önzés sok esetben felülírhatja az erkölcsöt...

Cpt. Flint 2011.01.06. 15:12:03

@Muad\\\'Dib: de ittenmostan nem az államgépezetre, hanem a "szürke átlagból kiemelkedő" kommentelők felelősségére lett az a mondat kihegyezve.

Pelso.. 2011.01.06. 15:28:24

@Cpt. Flint: A kommentelő befolyásolási lehetősége a közvéleményre gyakorlatilag nulla, a döntéshozóhoz képest.

@Muad\\\'Dib: Így már összetettebb. Viszont a jogalkotónak széleskörűbb a manipulációs lehetősége is, -na, itt nagyon visszafogottan fogalmaztam. Amennyiben pedig nem tudja érvényesíteni akaratát, az pusztán az ő gyengesége, hisz eszközei e téren korlátlanok. Aranyos helyzet; ha nem megy a kupi, a lányok mellett a madámot is ki kell rúgni...

Dr. No 2011.01.06. 15:37:31

A poszt alapgondolatai nem ismeretlenek, de a konkrét tartalomhoz nem ártott volna utánanézni az államelmélet, jogfilozófia stb. eredményeinek, ezek az európai kultúrkörben alig 2500 évre tekintenek vissza, hogy mást ne emlegessünk: Platón.

Ebben a formában még egy diák önképzőkörben sem megy el, méltó folytatása "A jogállamról" c. lapos és minden tárgyi ismeretet nélkülöző merengésnek.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.01.06. 15:38:19

Ez most olyan volt, mintha a "How to be a conservative in 10 simple steps"-t olvasnám. Az összes konzi közhely egymás után.

A ráció kora nem ért véget. Igazából el se kezdődött. A közember számára mindig is a tradíció kora volt.

Dr. No 2011.01.06. 15:39:20

@Muad\\\'Dib: Arról nem beszélve, hogy az erkölcsök történetileg és területileg sokfélék, ráadásul még ugyanaz az erkölcsi alapállás is vezethet különböző ítéletekre.

Muad\\\'Dib 2011.01.06. 15:43:49

@Dr. No:
Ez tény, de most egy adott ország/társadalom határain belül értettem.
Egyébként ezen felül van egy másik probléma is a jogalkotásnál, amikor azon kell elmélkedni, hogy a társadalom, vagy az egyén jogai legyenek e komolyabban óvva. Ez ugye most az egyén felé hajlik el, mivel a közelmúltbeli diktatúrákkal szembeni egyik ellenérv pont az, hogy az egyéneket teljesen alárendelte a társadalmi "céloknak". Viszont nem biztos, hogy a gyereket is ki kéne önteni a fürdővízzel együtt. Egy jól szervezett "együtt cselekvő" társadalom még nem biztos, hogy Auschwitzba meg a Gulágra vezet...

Muad\\\'Dib 2011.01.06. 15:52:20

@Lord_Valdez:
Mivel a közember sosem fog elérni bizonyos szint fölé, sőt a többség "hülye", ez mindig is így lesz. Ezért merül fel sokakban, hogy most akkor a demokrácia mennyire felel meg annak, hogy értelmes irányba terelje a dolgokat. Ugyanis kódolva van bele a hazudozás. Mert nem az értelmiséget kell meggyőzni, hanem a "hülyéket" a szavazatért. És ezzel nem leszólni akarom azokat az embereket, hiszen lehet nagyon kedves valaki, szűkebb olvasottsággal/műveltséggel is, de ahogy én nem indítok fórumot, építsünk atomrakétát címmel, és nem küldök javaslatokat a rakétamérnöknek, mert az én klubomban többen vannak, mint ők, lehet nekik sem kéne ilyen befolyással bírni.
Persze sajnos nem tudok én sem jobbat mondani jelenleg.

Cpt. Flint 2011.01.06. 16:03:15

@sztd: el vagy tévedve, ha azt hiszed, hogy keresztény világban élsz. még csak nem is keresztény társadalomban; maradjunk ennyiben.

melyik nagyobb veszteség a családnak: hagyni eltávozni a szerettüket, vagy borzalmasan, emberhez nem méltó módon szenvedve látni/tartani?
milyen veszteség a társadalomnak egy magatehetetlen, ápolásra szoruló, szenvedő, halálos beteg ember életének befejezése?
az önfeláldozást nem inkább azoknak kellene gyakorolnia, akik meghosszabbítják a szenvedéseit?
az erkölcsi kérdés jelen esetben szerintem pusztán annyi, hogy közreműködhetünk-e valaki halálában.
ha szerinted a halál mindig kényelmes, akkor ugyan miért retteg tőle mindenki? és mi lehet még egy ilyen szélsőséges helyzetben levő ember számára az élet értelme, amiért küzdenie kellene?

Cinkes 2011.01.06. 16:06:56

napszámosokat a parlamentbe!!!

Cpt. Flint 2011.01.06. 16:09:15

@Muad\\\'Dib: "De ebben az esetben is pontosan fellelhető az a természetes törvény, hogy sajnos az emberek nem egyenlőek."
Ez nem természetes törvény. Jelenleg tény ugyan, nálunk, de még csak nincs is mindenhol így (jó, nagyon kevés helyen nem így van). Az biztos, hogy az idők kezdetén nem így volt. Az is biztos, hogy ez nem jogi kategória, pont erről szólnának a racionalitáson alapuló jogszabályok.
Erkölcsi alapon nem lehet jogszabályt hozni, mert nem egyforma az erkölcs, sőt, alapból nehezen definiálható. Lehet persze bírósági gyakorlattal meg precedensjoggal lavírozni, de jól tudjuk, hogy a kor és a körülmények változásával az is változik. Persze esetleg a racionális alapok is, csak azok sokkal jobban körülírhatók.

Cpt. Flint 2011.01.06. 16:10:44

"A kommentelő befolyásolási lehetősége a közvéleményre gyakorlatilag nulla, a döntéshozóhoz képest."
ezért (is) vicces a szöveg. bár a nulla azért nem igaz. és nyilván a választásokra is gondolt a posztoló.

Cpt. Flint 2011.01.06. 16:14:56

@Muad\\\'Dib: "Ez tény, de most egy adott ország/társadalom határain belül értettem."
még úgy is.

Muad\\\'Dib 2011.01.06. 16:20:49

@Cpt. Flint:
Az viszont, ha lényegi kérdésekben is megnyilvánul komoly probléma, és a társadalom széthullásáshoz vezet hosszú távon.

blacklord 2011.01.06. 16:23:22

Úristen, mi ez a zavaros szar? Akkor most nagyon gyorsan állítsuk vissza a feudális viszonyokat, lévén, hogy úgyis tök mindegy, hogy milyen berendezkedés van, úgyis csak a hatalmat gyakorlók személye számít? Ez csak mindössze a jogállam eszméjével megy szembe. Semmi baj, végül is biztos ez a jó irány, ha már a kormány is annak pilléreit döntögeti idejének nagy részében (Közt. elnök, Költségvetési Tanács, Domokos, médiatörvény).
Ez nagyon nagy baj, ha ezt a szerző komolyan gondolja. Egy demokrácia attól demokrácia, hogy vannak benne jól kidolgozott, hagyománnyá érett döntéskorrekciós mechanizmusok (az emlegett fékek és ellensúlyok). A Fidesz mostani iránya épp oda vezet, hogy semmire nem lesz kritika (azaz reakció), és így semmi se fogja a teljes potenciálját kifejteni tudni (mert valami, amin folyamatosan csiszolnak minél több ember aktív részvételével, az biztosan jobb lesz, mint amit kevesek kitalálnak és a többiekre erőltetik). Nagyon rég elmúlt a felvilágosult abszolútizmus kora, csak ez mintha Viktornak nem tűnt fel. Az az illúzió, hogy a hatalom összpontosítása jobb országot eredményezne ("rendbetétel"). Ez pont hogy nem így van, a jobb országot a lakosainak maguknak kell felépíteniük, azáltal, hogy RÉSZT vesznek az igazgatásban, a kormánynak pedig ezt amennyire tudja, támogatnia kell. Hagyjuk már ezeket a keleti szeles baromságokat, se Kínában, se Oroszországban, Fehér-Oroszországban meg pláne nem akarnék élni...

Cpt. Flint 2011.01.06. 16:25:17

@Muad\\\'Dib: nem a demokrácia nem felel meg az értelmes irányba terelésnek.
két nagy probléma van:
1. aki irányítani akarja a többieket, az többnyire eleve alkalmatlan erre, pontosan a hatalom akarása miatt.
2. a rendszer már olyan bonyolult, hogy az ember nem képes átlátni. emberek milliói, érdekcsoportok százezrei, nemzetek, államok, átfedő és ellentétes érdekek és ehhez jönnek még a természeti folyamatok is... ezt már modellezni sem lehet.
pont ezért nem mondanám, hogy a "közember" a "hülye", ugyanis az emberek többsége nagyon is tisztában van vele, hogy a társadalmat igencsak körübelülre lehet irányítani, ezért elsősorban az egyéni érdekeit helyezi előtérbe a választásnál. pont a vezetők többsége a "hülye", mert azzal a messianisztikus hittel van megverve, hogy ő átlát és urányítani tud mindent.

Cpt. Flint 2011.01.06. 16:28:21

@Muad\\\'Dib: szerintem ez nem igaz. eddig sem hullott szét semmi véglegesen. persze itt kezdődnek a nehéz meghatározások, hogy mi számít "lényegi kérdés"-nek.

Muad\\\'Dib 2011.01.06. 16:31:52

@Cpt. Flint:
Viszont annyira mégsem ostobák, hiszen pontosan tudják, hogy az egyéni érdekekre hazugságokkal hatva, lehet szavazatokat maximalizálni.
Egyébként pedig a nagy formátumú emberek vitték előre a legjobban a társadalmakat. Carlyle könyveiben anno pont szembe menve a kor divatjával, ezt a nézetet favorizálta. Az is érdekes, hogy a demokrácia békeidőben nem kedvez a nagy embereknek. Elég Churchill példáját említeni, aki kategóriákkal kiemelkedett a környezetéből, de kizárólag háborús időben volt képes hatalmat szerezni és fenntartani.
Most diktátorokat nem említek, mivel a demokráciáról beszélünk, pedig ott is van olyan ember , aki alapvetően "pozitív" mérleggel zárna a tevékenységét illetően.

betyár (törölt) 2011.01.06. 16:35:56

@Terézágyú:

Azért Ecot nem kell túl komolyan venni. Olyan, mint Dali: kiröhögi a közönségét.:)

Muad\\\'Dib 2011.01.06. 16:36:12

@Cpt. Flint:
Erre remek példa az iszlám és Európa viszonya. A robbanás felé tendáló állapotot gondolom nem kell ecsetelnem, ez már a PC körökben is egyre nyíltabb tényként kezelendő. A PC gondolkodás szerint kizárólag anyagi okai vannak annak, hogy a bevándorlók nehezen illeszkednek be. Azonban ennek ellentmond az a több helyről is felvetett ötlet a bevándorlók részéről, hogy engedélyezzék nekik saját köreiken belül a saria bíróságokat. Ez a fent általam említett ellentétre utal.

BruceTheHoon 2011.01.06. 16:49:20

@Muad\\\'Dib: "Egy jól szervezett "együtt cselekvő" társadalom még nem biztos, hogy Auschwitzba meg a Gulágra vezet..."

Ez nagyon kevés. Felelősen csak akkor lehet társadalmat "szervezni", meg "együtt cselekvést" prédikálni, ha az *biztosan nem* vezet GULAG-hoz.

Muad\\\'Dib 2011.01.06. 16:53:41

@BruceTheHoon:
Nonszensz, a liberális demokrácia is vezetett Guantánamóhoz, meg helikopteres "kacsavadászathoz" civilekre. Meg CIA beavatkozásokra idegen országokban, meg diktátorok hatalomra segítésére. Minden szervezeti felépítésben van kockázat, sőt az egyénben is, ugyanis van, akiből gyilkos lesz, ezt azonban nem tudod előre.

sztd 2011.01.06. 16:58:42

@Cpt. Flint:
"el vagy tévedve, ha azt hiszed, hogy keresztény világban élsz. még csak nem is keresztény társadalomban"

Ha ezt hinném, akkor el lennék tévedve, de nem hiszem.

"milyen veszteség a társadalomnak egy magatehetetlen, ápolásra szoruló, szenvedő, halálos beteg ember életének befejezése?"
1. A halál és a szenvedés az élet része. Aki ezt nem meri/akarja nézni, az nem tud élni. Szóval a másik szenvedése nem jelent boldogtalanságot, nem jelent haszontalanságot, és dologtalanságot sem csak szenvedést. Ez vonatkozik a magatehetetlenségre is.
2. Az, hogy halálos beteg, az csak egy elmélet. Az orvostudomány nem egzakt, és a mi világunknak az egyik legnagyobb hibája, hogy nem mer belefogni reménytelennek tűnő küzdelmekbe, így elhagyja még a reményt is. Pedig sokszor nem lenne halálos, és nem lenne reménytelen, csak meg kellene próbálni.
3. A társadalom szépen megtanulja, hogy a problémákat el lehet kerülni, az ember is csak az élvezetnek él, ha szenved és haldoklik, már nem is ember, így minek is van, és lásd: 2.
4. Az embernek van tudása és tapasztalata amit továbbadhat. Persze, ha meghalt, akkor már nem.

Szerintem nem kell folytatnom. Most úgyis vagy értesz, vagy hülyének nézel...

@poszt:
Azt hiszem azt kifelejtette a tisztelt posztíró, hogy mi egy állam alapja. Az ember önmagában kevés. Szóval az állam alapja a társadalom, ami az embereket, és az emberi kapcsolatokat is jelenti. Az emberi kapcsolatok és szokások összessége pedig megjelenik egyfajta társadalmi erkölcsben. Ez is olyan biztos, mint az emberek.
Ez a társadalmi erkölcs lehet más társadalmak számára erkölcstelen is, és vannak jobb, és rosszabb erkölcsű társadalmak...
Ezt most nem fejtem ki.

BruceTheHoon 2011.01.06. 17:11:43

@Muad\\\'Dib: Az USA nem liberális. Amit ott liberálisnak hívnak (általában a demokrata pártot), az nálunk kicsit jobbra állna az antalli MDF-től.

iqsamp 2011.01.06. 17:15:19

" Manapság, az alkotmány és a médiatörvény kapcsán is zeng a kórus a liberális kottából: normativitást!"

"Az alkalmazott természettudományok, mint a mechanika, vagy a gazdaságtan fogalmilag és módszertanilag messze túlterjeszkedtek érvényességükön a liberális elmékben."

Én pont ellenkezőleg látom. A konzervatív emberek sokkal idealistábbak mint a liberálisok. A liberálisok alapvetése a humanizmus és az 'élni és élni hagyni' eszméje. Ezek ugyan valóban elvont ideák, de sokkal tágabbak mint a konzervatívok ködképei (vö. tízparancsolat). Ez a cikk sztem csak a liberálisokba próbál belerúgni - akikbe akár lehetne is, de biztosan nem ezek miatt az érvek miatt.

Nebameg 2011.01.06. 17:29:09

"A ráció évszázadai után a tradíció évszázadainak kell következnie." Erre ne vegyen mérget a kedves szerző. Mert egy tradíció kezdete, mindig a rációhoz való alkalmazkodás. Aztán, amikor a megváltozott körülmények újabb változtatást tesznek szükségessé a megcsontosodott, régi szokásokon, eszméken, akkor újra besimul az "így szoktuk", az "így kéne" mederbe.

"A hagyomány tanít bennünket együtt élni ezekkel a hibákkal, úgy, hogy lehetőleg ne pusztítsanak el bennünket." Önnek a szószéken lenne a helye, mert ostorozni (igaz finoman) már jól tud, cserébe nem mond semmit. Kb. uaz, mint amikor a ződek tüntetnek a zatom ellen, de alternatíva nélkül....

szigmasztar 2011.01.06. 17:38:11

A racionalizmus ellen "érvelni" meglehetősen ellentmondásos dolog, a tradíciót szembehelyezni a rációval pedig több, mint erőltetett. A tradíciók követése mindenáron, akár racionális megfontolásokkal szemben is nem ugyanaz, mint a múltban bevált viselkedési formák/intézkedések/stb. érthető okokból történő alkalmazása.
"A modern értelmiség olthatatlan szenvedélye a geometria és a mechanika iránt - mely Descartes-ra, Newtonra és Spinozára megy vissza ..." - feltételezem, itt a tudományos szemléletmód (a kijelentéseket megvitatjuk, az ember az igazát érvekkel, bizonyítékokkal támasztja alá, nem pedig a hatalmával/tekintélyével) elterjedésére gondolt a szerző. A rossz politikusi gyakorlat azonban nem emiatt, hanem ennek ellenére alakult ki. Az, hogy emberekből áll a "gépezet" egyáltalán nem zárja ki, hogy értelmes döntések szülessenek átfogó vitákat követően.
"Az állam instrumentalista-bürokratikus felfogása nyilvánvalóan hibás, a szervezetek, a fékek és ellensúlyok hajítófát sem érnek; egyedül az ember számít, aki a döntéseket hozza. Azt kell tudnunk jól kiválasztani." - ez egész egyszerűen nem igaz. Az embert "jól" kiválasztani soha nem fogjuk tudni, ugyanis az elérhető pozíció előnyeiből adódóan a jelölteknek minden okuk megvan rá, hogy az objektív (már amennyire egyáltalán lehet objektivitásról beszélni ebben az esetben) döntést megnehezítsék, magukat jobb színben tüntessék fel. A fékek és ellensúlyok pontosan azért szükségesek, hogy a kiválasztott - potenciálisan alkalmatlan/nem jószándékú - képviselet ne tudjon helyrehozhatatlan kárt okozni, hiszen kénytelenek vagyunk abban bízni, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy az érdekeinket képviselők minden hatalmi ágban egyszerre akarnák ugyanazt a számunkra káros dolgot cselekedni.
Bocs, hosszú lett, de remélem megérte elolvasni.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.01.06. 17:50:46

@szigmasztar: ráció =/=értelem

"Az, hogy emberekből áll a "gépezet" egyáltalán nem zárja ki, hogy értelmes döntések szülessenek átfogó vitákat követően." - sajnos téved. Vagy a mechanika metaforát védi (erők-ellenerők, érdekek egyensúlyozzák egymást) vagy a ma divatos deliberativ demokráciát. Utóbbiban nem kell ez fékezős-egyensúlyozós mechanika kép, mivel a kommunikatív etika megoldja a konszenzusteremtést.
Vagy-vagy.

TGV 2011.01.06. 17:56:56

Lassuk egy egyszeru peldan keresztul, hogy hogyan is mukodik a gyakorlatban az ertelmisegietlenitett allam, amit egy uralkodo a rajta keresztul becsatornazott erkolccsel iranyit.

Fogy a magyar! Lapozzuk fel a leirt erkolcsi hagyomanyainkat, a Bibliat! Jaj, baj van, az van leirva, hogy sokasodjatok es gyarapodjatok!
Az igazi vezetonek ekkor erkolcsi kotelessege - hacsak nem akarja, hogy Isten vagy a nep halalra sujtsa (tetszoleges sorrendben), akkor tennie kell ez ellen (de kiert? Istenert? Az Emberert? Vagy a Nemzetert? mindegy, cselekedni kell). Mit tesz ekkor az igazi vezeto? Az ertelmisegben nem bizhat, sot az allam gepezetben sem, hiszen azt a megbizhatatlan ertelmisegiek talaltak ki es a szinten gyarlo es megbizhatatlan allampolgarok uzemeltetnek. Eleve ez a dolog gyanus, jonnek valami nepszamlalassal, meg statisztikakkal, hogy ha igy folytatodik, akkor, meg valamifele hatasokrol beszelnek. Ez a megbizhatatlan nagy gep kopte ki az eredmenyt. Lehet, hogy hamis es nem is fogy a nep. Vagy hogyan lehet biztos benne, hogy megtudja valaha, egyaltalan sikerult-e megallitani a fogyast es novekedesnek es gyarapodasnak inditani az iranyitott nepet?
Es hogyan lehet oket gyarapitani? Az nyilvanvaloan nem megoldas, ha a vezeto nemz egy egesz nemzetet, mert akkor mind verrokonok lennenek es a kovetkezo generacio verfertozesben furdene.
De sajnos neki kell mindent csinalni, mindenben egyszemelyben donteni, a parokat osszeadni, a gyereket megkeresztelni, hiszen o a hatalom es az erkolcs egyeduli letetemenyese. A pasztor, aki iranyitja a birkakat. Es innen, ebbol a poziciobol csak ket ut vezet kifele: az elso a bukas es visszateres az iranyitott birkak koze, egyszeru, iranyitott birkakent egy uj vezeto alatt vagy pedig...

Bell & Sebastian 2011.01.06. 18:36:08

Mihail Afanaszjevics Bulgakov - A Mester és Margarita

... Lévi az inge alatt kotorászott, és pergamentekercset húzott elő. Pilátus fogta, kibontotta, lefektette az asztalra a mécsesek közé, és hunyorogva tanulmányozni kezdte a tintával írt, nehezen olvasható betűket. Nehéz volt kihámozni az értelmét a girbegurba sorokból, Pilátus összehúzta a szemöldökét, egészen a pergamen fölé hajolt, ujját végigvezette a sorokon. Nagy nehezen annyit sikerült kihámoznia, hogy a lapon holmi bölcs mondások, adatok, gazdasági följegyzések meg verstöredékek sorakoznak kusza összevisszaságban „...halál nincsen... - olvasta, és utána: - ...tegnap faszénparázson sült gyenge tavaszi bárányt ettünk...”
Pilátus hunyorogva, fintorogva az erőfeszítéstől, efféléket olvasott: „...meglátjuk az élet tiszta vizét... az emberiség átlátszó kristályon átfog a Napba nézni...” S ekkor összerezzent, mert a pergamen legutolsó soraiból e szavak tűntek szemébe: „...legnagyobb bűn... a gyávaság.” ...

Meg kellene próbálni kicserélni a cetlit Gólem szájában.

Azért a patinássá nemesedett indító párbeszédet bemásolom, mert valahogyan így jártunk (idézet fordításban és eredetiben):

- Ásványvizet kérek - mondta Berlioz.
- Ásványvíz nincs - válaszolta az eladónő a bódéban, és miért, miért sem, megsértődött.
- Sör van? - tudakolta Berlioz tikkadtan.
- Estére hozzák.
- Hát mi van? - kérdezte Berlioz.
- Kajszibarackszörp, de meleg.
- Mindegy, adjon kajszibarackszörpöt!

— Дайте нарзану, — попросил Берлиоз.
— Нарзану нету, — ответила женщина в будочке и почему-то обиделась.
— Пиво есть? — сиплым голосом осведомился Бездомный.
— Пиво привезут к вечеру, — ответила женщина.
— А что есть? — спросил Берлиоз.
— Абрикосовая, только теплая, — сказала женщина.
— Ну давайте, давайте, давайте!..

Nem mindegy az, az oroszban nincs is benne! :)

szigmasztar 2011.01.06. 18:47:54

@tölgy: ráció =/= értelem: igaza van, bár a szerző szóhasználatát követtem ("a ráció évszázadai után a tradíció évszázadainak kell következnie"), ez pongyola megfogalmazás, a racionalizmus és a tradíciók szembeállítására gondoltam. A gondolatmenet ugyanaz.

A második észrevételének van alapja, de úgy gondolom, hogy nem teljesen helytálló. A deliberatív demokrácia kifejezést nem ismertem, így hirtelenjében csak a wikipedia szócikkből tájékozódtam. A deliberatív demokrácia megvalósulása esetén nincs szükség az ellensúlyokra. Az egyes törvénytervezetek, intézkedések megvitatása azonban, ha jól értem, még messze áll a tökéletesen implementált deliberatív demokráciától. Ideológiailag "tiszta" rendszert szerencsére/sajnos nem látok a közeljövőben megvalósulni.
A két általam védett dolog szerintem alapvető elvárás kell legyen minden, demokráciára akár csak szavaiban is törekvő hatalom felé. Az intézkedések kielégítő (tudományos felmérésekkel, ezek hiányában legalább tudományági szakértők konszenzusával) indoklása teljesen természetes elvárása mindenkinek. Ugyanakkor tapasztalatból tudjuk, hogy nem számíthatunk arra, hogy a minket képviselők minden helyzetben a számunkra legjobb döntést hozzák. A súlyok - ellensúlyok nem csak az érdekek mentén működnek: pl. alkotmánybíróságok.

prenyugi 2011.01.07. 00:44:39

Én sem értem, de egy dolog zavar. A "mérhetőség, pontozhatóság" igénye mintha hátrányként jelenne meg. Pedig a tudomány és a hit között nekem (liberális kottásznak) az a fő különbség hogy a tudomány arra korlátozza magát ami objektív, ami kb. ugyanazt jelenti mindenkinek. Ez egy nagyon erős szűkítés, de ettől van hogy a tudomány kb. ugyanazt jelenti Bombayben és Kamcsatkában.
Szerintem hasonló a különbség a jog és az igazság között. A jog az ami a maga (utálatos) bikkfanyelvét kifejlesztve kb. ugyanazt jelenti minden jogásznak. (Sajnos nem eléggé, de próbálkozik.) Igazság, ezzel szemben - nincs. Igazságérzet van, de az mindenkinek más.
Harmadrészt, az hogy megbízzak egy ember szubjektív "jó erkölcsében", és pl. fontolóra vegyek valamit ami nem tetszik, csak azért mert ő mondja, nos, ez elég alapos ismeretséget feltételez. Maximum pár száz, de inkább pár tucat főig működik. Konkrétabban (és ezt lehet hogy rossz helyen írom): S.P. NEM AZ ÉN KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖM.
süti beállítások módosítása