Véletlenül akadtam rá a blogra, ami a fővárosi tűzcsapok ivókutakká alakításáról szól. A terv egy műegyetemi TDK-ra készült, szerzője Hüttl Sarolta, Soltész Judit, Zétényi Zsófia és Zoletnik Zsófia. Közülük az utóbbi három építészhallgató mesélt nekünk az ivókutak ötletéről, a megvalósítás rögös útjairól és a jövő nyárra remélt Mikszáth téri próbaüzemről.
Mandiner: Honnan jött az ivócsap ötlete?
Ivócsap Lányok: Az egyetemi TDK témája a víz volt, mi az ivókutakkal kezdtünk el foglalkozni. Budapesten nincsenek ivókutak, nyáron nem lehet vezetékes ivóvízhez jutni az utcán, ezért próbáltunk olyan megoldást keresni, amivel gyorsan lehetne sok kutat létesíteni a városban – így jöttek képbe a tűzcsapok. Magunk is meglepődtünk, milyen sok van belőlük és mennyire adja magát a hasznosításuk.
M.: Csak a TDK kedvéért dolgoztátok ki ilyen részletesen a koncepciótokat, vagy láttok esélyt a megvalósulására is? Mi kellene ehhez?
I.: A TDK kiírásának az volt a címe, hogy vízvilágok, de azon belül bármivel lehetett foglalkozni. A pályázatunk már eleve nagyon elütött a többiekétől, mivel sokkal gyakorlatiasabb volt, kevésbé elvont, művészi. Nem kell félni a csapvíztől, a budapesti víz jó minőségű, de a hőségriadó idején osztogatott zacskós és flakonos vizeken nagyon ki voltunk akadva, a sok fölösleges csomagolóanyag miatt. Amikor az elképzeléseinkkel megkerestük a Fővárosi Vízműveket, nagyon elutasítóak voltak, azt ismételgették, hogy hogy csak az ő szakembereik nyúlhatnak hozzá a tűzcsapokhoz (a tűzoltókon kívül) meg hogy ki fogja kifizetni a vizet.
M.: Tényleg, ki fogja?
I.: A vízművek most is ingyenesen biztosít úgynevezett tűzivizet, amit a tűzoltóság használ, ezt nem mérik, mivel nincs vízóra az egyes csapokon, de a teljes forgalomhoz képest nincs szó jelentős mennyiségről, s ezen még száz ilyen ivócsap sem változtatna érdemben. De megoldható az egyes tűzcsapok vízórázása is, az is olcsóbb megoldás lenne, mint a palackos víz osztogatása.
M.: A TDK-n túl is sok energiát fordítottatok a kidolgozásra, például blogot indítottatok, munkanaplót vezettetek, reklámklipet rajzoltatok. A vízművek tartózkodó fogadtatása ellenére továbbra is bíztok a sikerben? Mennyi munkátok van például a videóban?
I.: Blogot azért kezdtünk el írni, mert úgy éreztük, hogy a TDK-val még nincs vége a történetnek, szeretnénk, ha meg is valósulna. A rajz és a fotózás hat óra alatt készült el, a vágással együtt két napi munkánk volt vele, úgynevezett stop-motion technológiával dolgoztunk.
M.: Mekkora a tűzcsap-lefedettség Budapesten?
I.: A szabályok szerint legalább 150 méterenként kell lennie, de előfordul, hogy egy útkereszteződésben négyet is találni, azaz rengeteg van belőlük. Mi is csak a TDK során fedeztük ezt fel, amúgy senki nem veszi észre – ezt a jelenséget neveztük el tűzcsap-vakságnak. Ez máshol is így van, egy amerikai városban például egy festő néni kifestett néhány tűzcsapot mindenféle színekre, ami aztán annyira megtetszett az ott élőknek, hogy a többi csap is egyedi festést kapott.
M.: Az összes tűzcsapot kúttá alakítanátok?
I.: Dehogy, csak a forgalmasabb pontokon találhatóakat, mivel egy ilyen kút javít a környezetén, hozzátesz a közterekhez. Szívünk szerint először a Mikszáth Kálmán téren és környékén próbálnánk ki a gyakorlatban, jól illene az ottani városmegújításhoz. A legjobb az lenne, ha tavasszal egy kis vízünnepen lehetne felszerelni a kutakat, ami minden évben esemény lenne (márciusban van a víz napja, de az sajnos még korai, inkább a tavasz végére, nyár elejére érdemes tervezni).
M.: Milyen gyakorlati problémákkal számoltok az üzemeltetés során?
I.: Például az üzembe helyezés előtt ki kell mosni a csapokat, illetve olyan helyekre lehet őket felszerelni, ahol megoldott a vízelvezetés, közel van a csatornalefolyó. Valós veszélyt jelentenek az esetleges lopások is. Viszont a hagyományos, állandó ivókutak jellemzően télen mennek tönkre a fagy miatt, míg ez a csak nyáron üzemelő ivócsapokat nem fenyegetné.
M.: Hogyan képzelitek a tervezést? Mennyibe kerülhet egy-egy csap előállítása?
I.: A legjobb lenne művészeti pályázatot kiírni, hogy megadott műszaki specifikáció alapján (nyomógombos, nem csöpögő) tervezzenek csapokat. A költségeknek pont ma kérdeztünk utána, egy gépészmérnök úgy becsülte, hogy az alap öntőforma elkészítése 100 ezer Ft lenne, az egyes csapok pedig körülbelül 10 ezer Ft-ból jönnének ki.
M.: Ha minden feltétel adott, mikortól üzemelhetnének az ivócsapok?
I.: Szeretnénk, ha a Mikszáth téren már jövő nyáron elkezdődhetne a próbaüzem, aztán a többit meglátjuk.