Kabul felett az ég
Mit keres Magyarország Afganisztánban? Sőt tovább megyek, mit keres 47 ország, a világ nemzeteinek közel negyede ott? Ha megnézzük az afganisztáni művelet részvételi adatait (csak 100 fő feletti hozzájárulók, zárójelben a halottak számával), elég elgondolkodtató képet kapunk.
Egyesült Államok: 78 430 fő (1 244 fő), Egyesült Királyság: 9 500 fő (332 fő), Németország: 4 590 fő (42 fő), Franciaország: 3750 fő (47 fő), Olaszország: 3 400 fő (27 fő), Kanada: 2 830 fő (151 fő), Lengyelország: 2 630 fő (20 fő), Románia: 1 750 fő (15 fő), Törökország: 1 740 fő (2 fő), Spanyolország: 1 555 fő (30 fő), Ausztrália: 1 455 fő (21 fő), Grúzia: 925 fő (0 fő), Dánia: 730 fő (36 fő), Belgium: 575 fő (1 fő), Bulgária: 540 fő (0 fő), Svédország: 530 fő (4 fő), Csehország: 500 fő (3 fő), Norvégia: 500 fő (9 fő), Hollandia: 380 fő (24 fő), Magyarország: 360 fő (3 fő), Szlovákia: 300 fő (0 fő), Albánia: 295 fő (0 fő), Horvátország: 295 fő (0 fő), Koreai Köztársaság: 270 fő (1 fő), Portugália: 250 fő (2 fő), Litvánia: 245 fő (1 fő), Macedón Köztársaság: 240 fő (0 fő), Új-Zéland: 205 fő (1 fő), Mongólia: 195 fő (0 fő), Lettország: 170 fő (3 fő), Észtország: 160 fő (7 fő)
Ma 119 295 katona van az országban, nem csak a NATO, hanem egyéb hozzájáruló nemzetek részéről, és 2001 óta 2 026-an haltak meg. A hozzájárulók közt van Románia 1750 fővel, veszteségük 15 fő, Szlovákia 300 fővel – nem nehéz kiszámolni, hogy arányaiban nagyobb hozzájárulással, mint Magyarország. Ugyanez igaz Csehországra, Lengyelországra, az összes balti államra. Vajon miért vannak ott a grúzok közel ezer emberrel, vagy a dánok 730-al? A világ leggazdagabb és a külvilágtól egyik legkevésbé függő országa, Norvégia is beáldozta kilenc fiát.
Meg persze ott vannak az észtek. Egy hűs, racionális, szorgalmas kultúra szülöttei. Az észtek a legkevésbé szerencsések, az alig több mint egymilliós ország 7 főt vesztett, és 160 fős kontingense – arányaiban – ötször akkora, mint a magyar. Ha mi Észtország lennénk, az arányokat tekintve most 1500 katonánk lenne Afganisztánban és majdnem 70 halottunk.
Azt nem tudom biztosan, hogy az észtek, norvégok, svédek, kanadaiak, románok, szlovákok és még sokan mások miért áldoznak Afganisztánra többet, mint Magyarország.
Azt viszont sejteni vélem, hogy Magyarország mit keres ebben a szerencsétlen országban. Vannak olyan dolgok a világban, mint geopolitika, közép-európai hatalmi játszmák (ld. a szlovák és román lelkes szerepvállalást), hadseregfejlesztés (az Egyesült Államok évente több milliárd forintot ad a magyar alakulatok felszerelésére), sőt, szövetségi szolidaritás (ez NATO művelet, Irakkal ellentétben).
Mindennek oka van, bajtársak, elvtársak, kartársak, zsoldosozók, Ugocsa non coronat- és eb ura fakó-hívők. Annak is, hogy az Orbán kormány nem söpörte le az asztalról a Bajnai-kormány (jórészt egyébként nem kellően megalapozott) vállalásait.
A nemzeti érdeket az képviseli, aki azt mondja, hogy maradjunk Afganisztánban, addig és ne tovább, amíg a NATO nemzetek zöme ott marad. Akár népszerű ez, akár nem.
