Mesebeli Máramaros
2010. augusztus 08. írta: dobray

Mesebeli Máramaros

  Máramaros kissé elfeledett tája Romániának. Olyannyira, hogy kicsit át is szabták errefelé a térképet. A történelmi-néprajzi Máramarosnak ugyanis a fele Ukrajnához került, viszont Szatmár keleti végeit átcsapták a román Máramaroshoz, és a korábbi megyeközpont, Máramarossziget helyett Nagybánya lett az új székhely.

  Nagybánya Románia legszennyezettebb városa, határában más ottani városokhoz hasonlóan hatalmas, lerobbant ipartelepekkel, amelyeken néha pásztorok legeltetik a nyájukat. Időnként részünk lehet abban a szürreális élményben, hogy az elhagyott ipari épületek közt egy nyájat terelnek át előttünk az úton. De a néprajzi múzeum mellett is láttunk lovaskocsival érkezőket, amint kaszálni kezdenek, a ló pedig kedvére legelészik. Legalább részben megoldott a parkkarbantartás, és élő prezentációt láthatunk a múzeum mellett.

  Sajnos Máramarosban jártamban a legbizarrabb pillanatokat nem tudtam elkapni, mert a fényképezőgépem is bekrepált, de azért van egy csokornyi képem kedvcsinálónak. Nagybányán van az ottani festőiskola múzeuma, de a történelmi múzeum órakiállítása is megér egy látogatást: itt van egy tizes számrendszerű, a francia forradalom idejéből származó óra is. 

  Mindenesetre itt, a történelmi Szatmár és Máramaros határán érdemes ellátogatni Koltóra, ami kicsit délre van Nagybányától, és a környéken szokatlan módon színtiszta magyar falu. Itt található Teleki Sámuel kastélya, ahol Petőfiék a mézesheteiket töltötték, meg is lehet nézni a szobát, ahol aludtak, a híres somfát, meg az asztalt, ahol Petőfi írta a verseit. És lehet találgatni, melyik hegy lehetett a hótakarta bérci tető, az egyik opció a Rozsály magaslata a két-három lehetőség közül. Koltón egyébként a magyarok a kastély melléképületéből kialakított iskolába járnak, míg a cigányoknak - akik románul beszélnek, így a helyi románság magját alkothatják - EU-s forrásokból építettek egy új iskolát. A Teleki-kastély kertjében egy szobor is fogad minket, ami azt ábrázolja, amint Szendrei Júlia Petőfi vállára hajtja a fejét.

  Máramaros Fogarassal együtt a legrégebbi román vidék Erdélyben, már a középkor óta néprajzilag román jellegű. A régi megyeszékhely, Máramarossziget ma az ukrán határon fekszik, és itt található Elie Wiesel szülőháza, benne múzeummal; valamint az egykori börtönben a román Terror Háza, kommunista börtönmúzeum működik. Sajnos azonban nagyon sok a román szöveg, és ugyan van külön angol útmutató kinyomtatva, amit vihetünk magunkkal, így is csak a román szöveg közti képeken csodálkozhatunk.

  Márton Áronról is megemlékeznek itt, és a legextrémebb komcsi találmányok egyikéről, a régi épületek elköltöztetéséről is vannak fotók. Csau ugyanis kissé átszabatta Bukarestet, lerombolt pár középkori épületet, köztük apátságokat, más templomokat meg bevitetett az új lakótelepek tövébe.

 Máramarosszigeten érdekes műanyag padokkal találkozhat az ember. Egyébiránt kellemes kisvároska, hosszú, két út közti főtere és kultúrpalotája valamelyest Marosvásárhelyre emlékeztetheti azokat, akik már jártak ott.

  Szóljunk pár szót a vidéki Máramarosról: itt még él valami az egykori népi kultúrából, talán kicsit az elzártságnak és a szegénységnek köszönhetően is. Rengeteg hagyományos faház áll még a falvakban, és találkozni lehet népviseletbe öltözött nénikkel is, egyikük épp guzsalyazott a háza előtti padon.

  Akiknek nincs ideje megnézni egy-két falut, azoknak a máramarosi meg a nagybányai skanzen nyújthat némi betekintést abba, miből marad ki. Máramarostól nem messze található a szaploncai vidám temető, ami arról híres, hogy nyolcszáznál is több fakeresztjén vicces képek és versikék emlékeznek a megholtra (románul). A kereszteket 1935-től 1977-es haláláig Stan Ioan Pătraş fafaragó, később tanítványa, Dumitru Pop-Tincu készítette.

  Nagyon híresek a máramarosi ortodox (és görög katolikus) fatemplomok, amelyekből néhány a világörökség része. A 16-17. században épült apró templomocskák belülről ki vannak festve. Az egyik legeldugottabb falu fatemplomának pedig még a tornyában is be volt rendezve egy kis oltár. Érdemes elmenni Aknasugatagra is, ami jelentős fürdőfalu.

 

 

  Érdemes kirándulni is a környéken: a Bódi-tónál libegőn mehetünk fel a Fekete-hegyre, 1200 méterre a hétszáz méteres magasságból. Ottjártunkkor épp biciklis terepverseny volt, így a libegőn fuvarozták fel a tetőre a bringát a résztvevők.

 Érdemes elkirándulni a Kakastaréjhoz is, ami egy nagy szikla, nem mondom meg, mire hasonlít.

  Az úton érdekes dolgokkal lehet találkozni: a medvéket mi sikerrel elkerültük, ám a fenyőerdő szélén rábukkantunk egy elmohásodott fél pár cipellőre, amint a nyelvét nyújtogatja.

  Talán kicsit többen is ellátogathatnánk Erdély kevésbé ismert tájaira is, és feladhatnánk azon rossz szokásunkat, hogy a Székelyföldig levegőt sem veszünk, és nem veszünk tudomást a szórványmagyarságról és a román vidékekről.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr222196130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.08.08. 10:21:15

Máramaros Erdély egyik legszebb vidéke. És nagyon szegény.

vzsozso 2010.08.08. 11:29:13

Csak egy apró kiegészítés Koltóhoz: a kastély Teleki Sándoré volt, nem pedig Teleki Sámuelé.

donkanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2010.08.08. 12:16:08

Van két érdekes cikk, hogy Csau hogyan rombolja le Bukarestet: Az egyik a metróépítés, amit egy folyó alá hosszában építettek téglából:

ingatlan.net/magazin/2010/05/nicolae-ceausescu-idiota-am-megvalosult-epuletei-a-bukaresti-metro/

A másik pedig egy felhőkarcoló, amelynek nincsen ablaka:

ingatlan.net/magazin/2010/06/bukarest-ablak-nelkuli-felhokarcolo-8-darab-lifttel-a-vilag-legnagyobb-maganrezidenciaja/

Téglagyári Megálló 2010.08.08. 12:18:55

Fatemplomok iránt érdeklődőknek ajánlom még a Homonna feletti ruszin falvakat, pl. Rusky Potokot. Végül is ez ugyanannak a vidéknek a nyugati vége.

laspalmas · http://vastagbor.blog.hu 2010.08.08. 14:21:36

A nyitókép gyönyörű. Hívogat, csalogat, beszippant, rögtön kotor az ember a hátizsákja után.

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2010.08.08. 14:29:01

Jó kedvcsináló, és szép képek. Csak egy terminológiai nüansz: apátságnak magyarul a katolikus kolostorok egy részét (elsősorban a szemlélődő rendekét) hívják, az ortodoxokat nem. Amelyeket Ceauşescu Bukarestben részben vagy egészben leromboltatott, azoknak a hivatalos neve is mindnek mănăstirea, monostor volt. Egyházjogi különbség ugyanakkor nincs köztük, s angolul például mindkettő fejét nevezik „abbot”-nak.

A szaploncai vidám temető fejfái közül többnek a szövegét összefoglalja Dumneazu angolul: horinca.blogspot.com/2010/07/sapanta-happy-cemetery.html meg én is fordítottam belőlük régebben: wangfolyo.blogspot.com/2009/07/vidam-temeto.html

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2010.08.08. 14:29:11

@vzsozso: való igaz, összekevertem véletlenül, kösz az észrevételt

Talon Karrde · http://youtu.be/RNT_uICTe9M 2010.08.09. 15:32:25

Jó poszt.
Egy kis kiegészítés:
Máramaros megyében, Somkút községhez tartozó területen tartoztalálhatók az egykori Kővár romjai.
Maga a Kővár a környék történelmi főhadiszállása volt valamikor, de aztán lerombolták és a somkúti kaszárnyát építették fel a kövekből.
hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91v%C3%A1r_v%C3%A1ra
www.emaramures.ro/foto/galerie/414/Din-Berchezoaia-la-Cetatea-Chioarului

Apai nagyanyám testvére a somkúti bíróságon volt főbíró az 50-es 60-as években emiatt a családom generációk óta a Lápos partjára kirándul minden nyáron. A környék lakóinak érdekessége hogy majdnem minden család (általában románok) az egykori Kővárban lakó magyar földesúrtól származtatja magát. Az állítólag meg-megindult sétálni a környéken és ahol fiatal női hölggyel találkozott, azt izibe magáévá tette és elég gyakran járt sétálni. Az emberek nagyon rendesek, tisztelik és felnéznek a magyarokra, mikor mi a 90-es években elkezdtük a kirándulásokat a Lápos völgyébe, felismerték nagybátyámban az egykori főbíró fiát és azok után úgy is viselkedtek velünk, nem mintha bármilyen megkülönböztetést elvártunk volna részükről. Ha vendég érkezik egy házba, akkor a házigazda pálinkával kínálja és nagy sértés visszautasítani, érdekesség az, hogy először ő iszik és csak utána kínálja végig a felnőtteket. A családoknak általában 2 házuk van, az egyik az utcafronton fantasztikusan feldíszítve és egy az udvarban, ahol valójában laknak. Az feldíszített lakás csak arra való, hogy mutassa az ott élők gazdagságát.
A Kővár környéke gyönyörű, nyáron nagyon szép de télen borzasztó megpróbáltatásoknak vannak kitéve az ott élő családok. A falu élelmiszerbolttal 1-1,5 óra gyaloglás távolságra van ezektől a szétszórt tanyáktól és télen nagyon nehéz elérni a falut.
Ha érdekel valakit, majd linkelek képeket.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.08.09. 16:57:34

@Talon Karrde: Máramarosban és a Radnai havasokban is nagyon barátságos, vendégszerető helyi románokkal találkoztam.

ÁrPi 2010.08.09. 18:45:30

Már sziget? Én azt hittem folyó! .-D

Nagyon szép tájék!

1987. tájékán jártam arrafelé utoljára kisgyerekkoromban.
Emlékszem nekem tényleg milyen mesés volt ahogy egy libegő-felvonón a hegycsúcsra felérkezve kiemelkedtünk a völgyben ülő délelőtti sűrű tejfölös ködből a napfényre.

Teréz Fejes 2018.08.15. 21:46:37

Segítséget kérnék. Kb. 1 hónap múlva megyünk Nagybánya-Máramarosra, és szeretnék vinni valamit az ottani magyaroknak. Esetleg tudna valaki segíteni, hogy hova és mit érdemes vinni? Én könyvekre gondoltam, elég sok könyvem van, olyan is, amiből 2 példány is. Ezt gondoltam volna, de nem tudom, hova és kinek adhatnám. Megköszönöm előre a válaszadó segítségét. Üdv.: Teréz
süti beállítások módosítása