Elkezdődött az enyingi banda pere Veszprémben. A Székesfehérvárra bosszút állni induló társaság végül a veszprémi Patrióta Lokálban kötött ki. Az áldozat, Marian Cozma azóta szobrot kapott, filmet készítettek róla, és egy politikai párt is parlamenti tényező lett azzal, hogy a közbeszédbe emelte azt a kifejezést, hogy kisebbségi bűnözés. A nagyobb botrányok elültek, ezért eljött az idő, hogy higgadtan megnézzük mi is a helyzet azzal a kifejezéssel, amit egyesek becsületsértő rasszizmusnak, mások meg a meztelen igazságnak tartanak.

A maorik

  Új-Zéland szigetországa szó szerint a Föld másik végében van. Az ottani kormány Igazságügy Minisztériumának honlapján letölthető az az öles tanulmány, ami a „Maorik túlreprezentáltsága a büntetés-végrehajtási rendszerben” címet viseli. A statisztikák magukért beszélnek: a lakosság hozzávetőleg 15%-át képviselő maori őslakosok a börtönökben 60%-ot meghaladó számarányban vannak jelen. Mi az oka ennek, az „etnikai bűnözésnek” ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről?

NINA - Nem Veszünk Fel Íreket

  A harmincas évek New Yorkjában a mára felhőkarcolók borította Manhattan egyik legsötétebb negyede a Pokol Konyhája nevet viselte. Az újonnan érkezett ír bevándorlók az éhínség és üldöztetés elől egy olyan országba érkeztek, ahol az álláshirdetések zömében egy kis betűszócska szerepelt: NINA azaz No Irish Need Apply - a munkára íreket nem veszünk fel. A lézengőkből bűnözők lettek, és a protestáns Amerika másik kitaszított rétegével, a szintén katolikus olaszokkal együtt majd' egy évszázadig meghatározták a bűnözés arcát az Óperencián túl.

Bolti eladó és gyermekfelügyelő kerestetik. NINA.

Sacco és Vanzetti

  Marlon Brando olasz akcentusa a Keresztapában, vagy Leonardo Di Caprio vörös haja a New York Bandáiban érdekes színfoltként hatnak, és senkinek nem fordul meg a fejében „olaszbűnözésről” vagy „írbűnözésről” beszélni. Ma. A huszas években nagy vihart kavart a Sacco-Vanzetti ügy. A két olasz anarchista pere főleg az akkor tapasztalható faji és vallási előítéletek, és a szinte a lincshangulatig fokozott olasz-ellenesség miatt végződött a két szicíliai kivégzésével. A felbőszült tollforgatók előszeretettel használták a „digók”, „füstös képűek” kifejezést, vagy az írekre a „krumplizabáló, pápista, paddy” jelzőket.

  Amerika a népek olvasztótégelyeként a mai napig szembesül ezekkel a jelenségekkel. Los Angeles egyes, mexikói bevándorlók lakta negyedeit, Bronx vagy Brooklyn bizonyos utcáit ma is jobb elkerülni. A régi „bűnöző kisebbségek” mára a középosztálybeli társadalom részeivé váltak, helyüket az utcán más etnikai csoportok vették át. Kennedy személyében az első katolikus ír, Barack Obama révén az első fekete amerikai is a Fehér Ház lakója lett.

Sacco-Vanzetti meg fog halni! Kivégzés augusztus 11-én

Bűnözés etnikai alapon?

  A nagyobb bűnszervezetek kialakulása általában gazdasági válságokhoz kötődik. A huszas-harmincas évek szesztilalma alatt a „digók” és „paddyk” utcai harcaitól volt hangos Amerika. A bűnszervezetek nem a bűnözés formája, vagy az érdekek, hanem egyértelműen etnikai törésvonalak mentén alakultak ki. Az olaszok nem közösködtek az írekkel, ahogy Brooklyn zsidó bandáival sem. A saját hagyományaik, kulturális szokásaik, és vallási szertartásaik szabályozták belső világukat. A közös nyelv egyben közös kódot is jelentett, így az egymás közötti kommunikáció is gördülékenyebb volt. A családi kötelékek megnehezítették a külső behatolóknak a beépülést. A bűnözés etnikai, családi jellege tehát a bűnözés belső logikájából ered.

  Az anglofón Amerikába érkező különböző népek számára eltérő okoból volt nehéz a beilleszkedés. Az indiánok, az egykor volt földjeikre épülő idegen világban otthon lettek idegenek, hasonlóan Ausztrália és Új Zéland őslakosaihoz. Az afro-amerikaiak, akiket a rasszista előítéletek is megbélyegeznek, a rabszolgasorból kellett felkapaszkodniuk a társadalmi létrán.

Kulturális konfliktus

  A kollektív szegénység mellett a másik akadály az eltérő kulturális közeg: az ázsiai és orosz közösségeknek függetlenül az anyagi, vagy épp faji hovatartozástól a saját kultúra és többségi társadalom értékrendje közötti konfliktus nehezíti a beilleszkedést olyannyira, hogy például az ázsiai közösségek asszimilációs rátája a legcsekélyebb, holott anyagilag megközelítik az amerikai átlagot. Amikor viszont a kulturális konfliktus és a kollektív elszegényedés találkozik, a bűnözés melegágya jön létre.

  Az etnikai alapú bűnözés azonban ennél komplexebb kulturális konfliktus eredménye. A statisztikák szerint például Amerikában a kínai, japán és orosz maffiák ugyanúgy etnikai alapon szerveződnek annak ellenére, hogy az ázsiai és orosz közösségek életszínvonala nem tér el radikálisan az amerikai átlagtól.

A kilencvenes években például orosz bűnözői csoportok számos, korábban ismeretlen bűnténytípust "honosítottak meg" a tengeren túlon. A bűntettek többsége a prostitúció és csalások valamint az internetes visszaélések új típusait jelentette. A rendőrség figyelmét már a helyszínelés és adatrögzítés fázisában, pusztán az adott bűntény jellege kelet-európai bűnözőcsoportok körei felé irányította. Az "interneten szerzett feleségek ügyei" melyekben a szegény sorsú kelet európai lány társkereső oldalakon keres nyugati férjet, majd a"feldühödött rokonok, vagy előző férj" zsarolni kezdi az új vőlegényt, még Hollywoodot is megihlette.

(A poszt második fele itt olvasható.)