Sorozatunkat a szlovén-magyar határzóna pásztázásával folytatjuk. Navigátorom továbbra is a Google Earth, képanyagunk nagy részét pedig a Panoramio nyújtja. A szlovéniai magyarság a környező országok közül a legalacsonyabb számú magyar kisebbség. Alig néhány ezren vallják magukat magyarnak. Többségük a határ közeli településeken él. Az asszimiláció gyors, a vegyes házasságok száma magas és a belső migráció erőteljes, mert ez a vidék Szlovénia egyik legelmaradottabb része. A horvát-szlovén-magyar hármashatárt hátrahagyva a Lendva folyó a határ. (Fotó:kovacstom)
A határt a magyarországi oldalon az M-70-es autóút követi. Szécsiszigeten a régi vízimalom az első látványosság. A 1960-as évekig használt, majd gazdátlan malmot néhány éve helyiek összefogásával újították fel. Az épületben található a Malommúzeum is.
Nem messze innen fekszik Lovászi és Kútfej. 1940-től a térségben kőolajat és földgázt bányásztak. A kitermelést a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság kezdte. A környékbeli bányászat az 1960-as években volt a legintenzívebb, de már a rendszerváltás előtt jelentősen visszaesett. Hajdani idők emléke a kútfeji Olajbányász Művelődési Ház és Mozi.
Az olajmezők nem ismernek határokat. Erre a régi igazságra jó példa a határ túloldalán talált ipartörténeti emlékmű Lendvától (Lendava) délre.
Lendva a szlovénia magyarság központja.Vára középkori eredetű. Jelenlegi formájában az Esterházy család emelte. A vár L alaprajzú, az építésekor uralkodó I.Lipót tiszteletére. A városkában Szent Istvánnak is szobra áll. Itt született Zala György szobrász művész, többek között a Hősök terén található Milleniumi emlémű és aradi Szabadság-szobor társalkotója. (Fotó:a.litrop) A város jelentőségét mutatja az adat, hogy a legutóbbi népszámláláskor a szlovéniai magyarság fele a településen lakott.
A határ másik oldalán a dimbes-dombos zalai táj egyik apró falujában, Pákán látta meg a napvilágot Öveges József az alkalmazott reáltudományok első hazai televíziós sztárja. (fotó:hirado.hu) Elhagyjuk Lentit, ami egykor határőr laktanyájáról volt híres és Rédicset is a használaton kivűli határátkelőjével. A határ csendes, kicsinyke falvakat választ el egymástól. Igaz, az átjáráshoz ma már semmi nem szükséges, mert ez itt az Unió belső határa. Barangolásunk következő helyszíne egy gyönyörűséges Árpád-kori templompár. Egyik a határon innen, a másik a határon túl.
Veleméri Szentháromság-templom, épült a XIII. században. (Fotó:Bánfalvi Zoltán)
A veleméri templom Szent László-freskója, hogy most se maradjunk festmény nélkül! A képek alkotója Aquila János a XIV. századból. (Fotó forrása:www.tudos.virtus.hu)
A nagytótlaki (Selo) rotunda a határ másik oldalán. Épült a XIII. században. (Fotó:Dj Janikáék)
A határ innentől az Őrséget vágja ketté. A szépséges környezetben fekvő tájegység az egyik legérintetlenebb része hazánknak. Neve őrzi egykori funkcióját, a nyugati határ őrzését.
Velemértől északra fekszik Kercaszomor (1942-ben egyesült Kerca és Szomoróc) falu, ami 2008-tól törvénybe foglaltan is a legbátrabb falu (Communitas Fortissima) címet viseli. A falu lakosai 1920. augusztus 1-én (ennek is idén lesz kilencven éve!) fegyverrel űzték el a kijelölt trianoni határon túlra a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatait. A faluban harangot állítottak az esemény emlékének 1922-ben. A mai békés hangulatot jelzi a kedveskedő határjelzés Kercaszomor és Domonkosfalva (Domanjsevci) között.
"... Az Országgyűlés fejet hajt Kercaszomor lakóinak, a falujuk Magyarországhoz tartozása érdekében indított, 1920-as fegyveres felkelésben tanúsított bátor magatartása előtt, azért az alábbi törvényt alkotja:
1.§ Az Országgyűlés Kercaszomor védőinek tántoríthatatlan bátorságát – örök emlékezetül – törvénybe iktatja.
2.§ Az Országgyűlés Kercaszomor községnek a "Legbátrabb falu"" ("Communitas Fortissima") címet adományozza.
3.§ Kercaszomor község címere a "Communitas Fortissima" jelszóval egészül ki. ..."
Részlet az 2008-as emléktörvényből. (forrás:Wikipédia)
Kercaszomortól északra a 2001-ben átadott új magyar-szlovén vasútvonalba botlunk. A táj megőrzése érdekében (nem tudom eldönteni ez mennyire sikerült...) több viadukt és alagút is épült a vonalon. Nagyrákos mellett található hazánk leghosszabb (1400 m) vasúti völgyhídja.
Az őrségi falvak között fordul nyugatnak a határ, mi keletnek tartunk Iváncra. Az ivánci kastélyban született gróf Sigray Antal a két világháború közötti legitimista politika vezetője. Háborúellenes tevékenységéért 1944 márciusában budavári palotájából Mauthausenbe hurcolták a német megszállók.
A közeli Őriszentpéteren a Szent Péter templom, Szalafő-Pityerszeren a skanzen a legismertebb látnivalók.
(Fotó:Wikipédia)
A nyugatnak tartó határ másik oldalán érdemes felkeresni Felsőlendva (Grad) várkastélyát. Az első erődöt templomosok építették itt III. Béla magyar király idején a XII. században.
Az osztrák-szlovén-magyar hármashatár erdős területen fekszik. Háromoldalú határkő jelöli az országok találkozását.(Fotó:Ambrus Zoltán)
A trianoni határokat bemutató sorozat számomra szerzőként ezzel a poszttal lezárul. (Rajcsányi kolléga írja az utolsó, osztrák határt bemutató részt.) Engedjetek meg néhány szubjektív megjegyzést. Szeretném megköszönni azoknak, akik kommentekben ajánlottak figyelmünkbe érdekes helyeket, történeteket, látnivalókat. Visszajelzéseitek megerősítettek abban, hogy a távolról kijelölt államhatáraink térsége rengeteg érdekes és értékes dolgot rejt. Célom az volt, hogy kedvet csináljak minél több olvasónak arra, hogy személyesen is keresse fel a határaink térségét. Lépjétek is át határainkat, ha már arra jártok, mert az igazi határok (nem az államhatárok) ott vannak, ahová magunkban gondoljuk azokat.
Nem a lét határozza meg a tudatot: ez itt és most különösen aktuális.
"A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek."
