Ma délután nagygyűlést tartott a Fidesz-KDNP a régi jó bulik helyszínén, a Kossuth téren. A tömeget a Balázs Fecó-Varga Miklós-Palcsó Tamás drímtím melegítette be egy remek dallal, ami, ha jól emlékszünk, az összefogásról meg egy új világról szólt. Ezután Semjén Zsolt következett, aki szó szerint ugyanazt a beszédet mondta el, mint a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitáján, egyedül svéd tesóját nem említette.
A KDNP öklét a Hazámhazámtemindenem követte, majd Kósa Lajos beszélt, leginkább arról, hogy mekkora köcsögök a budapestiek, de már csak őket kell megtéríteni, s az egész ország rendben lesz.
Kósa után aztán gyermekek szájából felhangzott a Parasztkantáta (vagy valami hasonló), és elérkezett a várva várt pillanat: Orbán Viktor újra miniszterelnökként lépett hívei elé. A beszédéből két momentumra emlékszünk. Egyrészt, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében tisztelni kell majd a nőket - hogy pontosan miért is, arról nem volt szó. A másik fontos pillanat az volt, amikor Orbán Mao Ce-tungot idézett, miszerint nem babazsúr az, amire készül.
A rendezvény végén Ferenczi György és a Rackajam játszott, ami Pataki Attilához képest remek választás volt a szervezők részéről.
A téren egyébként kétmillióan voltak, sőt Grespik Lászlóval együtt kétmillió-egyen.
Íme:
