Nem értünk a focihoz. A régi-új kormányfő annál inkább.
Orbán Viktor összeállította válogatottját a rendelkezésre álló keretből. A legtöbb kulcspozícióra tapasztalt, kipróbált és hűséges csapattagokat állított be, félelmetes hírű hátvéddel. Hatalmas feladatot rótt egy eddig kevéssé ismert, de kiváló pedigrével rendelkező veteránra. Két kevésbé kulcsfontosságú posztra meglepetésemberek kerültek, akiknek nem megszokott helyükön kell megfelelniük egy nagyon kiélezett helyzetben. Ennyit a focihasonlatokról.
Először is: igen, Pintér Sándor lett a belügyminiszter. Azt csak a magyar Olümposz hol napfényes, hol ködbe vesző magaslatainak ismerői tudhatják, hogy miért ő lett a kiválasztott erre a posztra. Pintért sokan tartják mumusnak, mi megelégszünk azzal is, ha belügyérként a bűnözők mumusa lesz a következő években.
A leendő belügyminiszter első nyilatkozatában arról beszélt: szeretné, ha az állampolgárok minél előbb érezhetnék a közbiztonság megerősödését: „szeretném mihamarabb azt éreztetni, különösen a kistelepüléseken, kisfalvakban az állampolgárokkal azt, hogy megjöttünk, rend és közbiztonság lesz az ország minden egyes területén”.
A law & order jegyében ezzel egyet is tudunk érteni. Bízzunk tehát a Jóistenben, Pintér Sándor majd szárazon tartja a puskaport.
A második Orbán-kormány tagjainak többsége régi ismerős: az előző polgári kormányzat prominens szereplője, vagy az ellenzéki politizálás frontembere volt. Navracsics Tibor, Martonyi János, Varga Mihály a Fidesz jobbik oldalát képviselik, szakterületükön felkészült és tapasztalt politikusok, akik az előző Fidesz-kormányzatból ismert kontintentális jobboldali-konzervatív államfelfogást vallják magukénak. Ahogy Matolcsy György is. Jól ismert és kiszámítható az általa vallott gazdaságfilozófia, ami nyilván nem fog tetszeni a libertáriusoknak, de hát nem is ők nyerték a választást.
Fellegi Tamás fejlesztési miniszter az ős-Fidesz környékén is aktív volt már. A Harvardot is megjárt politikatudós-üzletember folyamatosan a nemzetközi gazdasági-tudományos életben dolgozott az elmúlt húsz évben: lehet bízni abban, hogy kurrens ismeretekkel rendelkezik a világ jelenlegi állásáról, benne Magyarország helyzetével.
Réthelyi Miklós professzor, bár már voltak kormányzati tapasztalatai, nem szerepelt eddig a politika frontvonalában. Imponáló életrajzzal rendelkezik (a nemzetközi tudományos életben jól ismerik gerincvelőkutatásai miatt; 1991-től négy évig a SOTE rektora; 1995-től öt évig a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központját vezette, de 1994-2004 között a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója; dolgozott és tanított Ukrajnában, Párizsban és több alkalommal az Egyesült Államokban; 1998-1999 között az Oktatási Minisztérium Tudományos Ügyek Főosztályát vezette). Nemzeti erőforrásokért felelős tárcavezetőként viszont gigászi feladatot vállalt magára, egyszerre kellene megoldania az egészségügy és az oktatás óriási problémahalmazát.
A kormánynévsorból Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Hende Csaba honvédelmi miniszter lóg ki kissé. A karcagi polgármester jogász végzettséggel rendelkezik, és eddig nem foglalkozott az agrárium szakkérdéseivel. Hende Csaba pedig, bár 1991-1994 között kabinettitkár volt a Honvédelmi Minisztériumban, nem szólalt meg honvédelmi témákban az elmúlt évtizedben. A polgári körök egykori szervezője helyett évekig Simicskó István volt katonai ügyekben a Fidesz szakértő szószólója, azonban mégsem ő lett a miniszter.
A csapat ma mutatkozott be, néhány hét múlva lép pályára. Drukkerből akad pár millió. Már csak meg kellene nyerni a meccset.