Magyarország azért lett Izrael célországa, mert „kellemes a klímája, amely önfenntartó tud lenni, amely jó helyen fekszik, stratégiai helyen fekszik, amelynek a népe kellően birka ahhoz, hogy önmaga vesse a nyaktiló alá a fejét. S akkor vannak olyan politikai szereplők, akik egy ilyen úgynevezett honfoglalást hajlandóak jó pénzért levezényelni.” Ezt még 2008-ban állította Vona Gábor. A HVG.hu-nak adott friss interjúja azonban arról tanúskodik, hogy az elmúlt két évben nem sokat javult az állapota.„Úgy érzem, hogy az izraeli tőke térhódítása mögött nem pusztán üzleti érdek húzódik, hanem kőkemény politika. A gyarmatosítás alatt alapvetően Magyarország befolyás alá vonását értjük...” Az érvkészlet legerősebb eleme természetesen Simon Peresz mondata. Ha nem ez lenne a jobbikos evangelizáció mai napig használatos hivatkozása, ez a poszt sem született volna meg. A mantrázásból most lett elegünk. Nézzük a térhódítást, jöjjenek a számok!
Ha elfogadjátok azt a tényt, hogy a kezemet nem a zsidók mozgatják, miközben írok, akkor az alábbi adatokat ajánlom figyelmetekbe:
2007-es adatok alapján Magyarországon a legjelentősebb külföldi befektető Németország 24,6%-os részaránnyal, második Hollandia (14,2%), harmadik pedig Ausztria (13%). Az összes magyarországi külföldi befektetésnek 76%-a EU-s érdekeltség.
2009 harmadik negyedévében öt olyan ország volt, ahonnan jelentősebb külföldi közvetlen tőkebefektetés érkezett részvény-, illetve egyéb részesedés-vásárlás formájában. A legjelentősebb ezek közül Luxemburg (187 millió euró), amit Dánia (92 millió euró), Svájc (90 millió euró), Ausztria (82 millió euró) és Szingapúr (58 millió euró) követett. A tőkebefektetések 88%-a származott Európából.
Magyarországon a közvetlen tőkebefektetések összege 60,3 milliárd euró (Csehországban 90 milliárd, Szlovákiában csak 33,7 milliárd) - olvasható az ITD Hungary Zrt. oldalán.
Nem sejtet gyanús pénzügyi spekulációs szándékot, hogy Magyarországon a legjelentősebb izraeli érdekeltségek a gyógyszergyártás (TEVA Pharmaceutical Industries Ltd.), szoftverfejlesztés (Ness Technologies Inc.; Nav N Go Kft.), bútorgyártás (Aminach Group), háztartási műanyaggyártás (Keter Plastic Ltd.) és a pláza/lakópark építés (Elbit Imaging Ltd.; Plaza Centers Ltd.; Ofer Brothers Group) területén találhatók.* Az annyiszor emlegetett karvalytőke izraeli bank formájában nincsen jelen Magyarországon (a Hapoalim Banknak van csak képviselete, az izraeli érdekeltségű svájci Leumi Bank képviselete tavaly megszűnt). A stratégiai fontosságú energiaszektort a magyar mellett német és francia érdekeltségű vállalatok ellenőrzik.
Izrael legfontosabb kereskedelmi partnere a kivitelben az USA (33%-os részesedés), majd Belgium (7,5%) és Hongkong (6%).
Most nézzük, hogy a Vona Gábor által leírt Magyarország milyen vonzó alternatívát tudna kínálni Izrael állam polgárainak!
A munkanélküliségi ráta 2008-ban Magyarországon: 8% (ma már 10% felett); Izraelben: 6,1%. Infláció mértéke 2008-ban Magyarországon: 6,9% (februárban); Izraelben 3,8%. Egy főre jutó GDP (USD-ban) 2008-ban Magyarországon:15 542; Izraelben: 28 365.
A nagyarányú betelepülés sem kezdődött még el. A történelem formálta tendencia folyamatos lélekszám-csökkenést mutat. A zsidóság számaránya a korabeli Magyarországon, 1941-ben az akkori összlakosság 4,9%-a, 725 ezer lélek volt, ma 80-100 ezer főre becsülik.
Azt gondolom, ma Magyarországon a legfontosabb a jogszabályok betartása, a vállalkozás szabadsága, a tőke szabad áramlása, a korrupció letörése és a szabályozott verseny. A mindenkori kormánynak pedig a stratégiai ágazatok védelme által a magyar érdek érvényesítése. Hogy ezeket szem előtt tartva, melyik ország, hogyan kapcsolódik bele a gazdasági rendszerbe, az legfeljebb a gazdaságkutatók számára jelentsen izgalmakat.
* Plázát a Trigránit is épít határainkon túl, például Romániában; golfpályákat, kaszinókat és luxusvillákkal bővített lakóparkot Szlovákiában.