Wishful thinking: vágyvezérelt gondolkodás; olyan érvelés, melynek premisszája a konklúzió igazságára irányuló vágyat fejezi ki.
A vágyvezérelt gondolkodás a logika szabályai szerint hiba: valóságként kezelünk olyasmit, melynek valóra válása szerintünk pozitív kimenetellel járna. Mégis elkövetem ezt a hibát, mert hiszek. Na jó, hinni szeretnék, elsősorban Magyarország feltámadásában.
Három hét sincs már hátra a választásokig. Wishful thinking néven rövid cikksorozatot indítok azokról a témákról, amelyeknek véleményem szerint egy új kormány prioritásai között kellene szerepelniük, és amelyekhez képest a leendő új kormány tevékenységét mérni fogom. Barikádos és Egyenlítő TV-s barátainknak jelzem, ezek a cikkek nem a Fidesz titkos üzeneteit hordozzák, még csak nem is a Mandiner szerkesztőségének álláspontját tükrözik, csak e sorok írója felel értük.
*
„Ha nem számoltatjuk el őket mindazért, amit az elmúlt nyolc esztendőben tettek, ha elkövetjük ugyanazt a hibát, mint 1990-ben, akkor megérdemeljük a sorsunkat”. (Kövér László)
Ehh, kimondom a búvös szót. Elszámoltatás... Minden mellékjelentésével együtt 196 ezer találatot ad ki rá a Legjobb Barátunk. Abban biztosak lehetünk, hogy ennél nagyságrendekkel több forintot loptak el, zuschlagoltak be, nokiásdobozoltak össze az elszámoltatandó; és abban is biztosak vagyunk, hogy 196 ezernél jóval több választópolgár kívánja példásan megbüntetni az elkövetőket. A tömegek által elképzelt büntetések módozatait nem áll módunkban felsorolni: soha másban nem volt olyan kreatív az emberiség, mint a bosszúállás különböző változatainak kiötlésében.
A cikk írása előtt magamban morzsolgattam a témát: újságíróként politikusok, közéleti szereplők felelősségre vonását pedzegetni? Ez bizony rém kellemetlen reminiszcenciákat ébreszt bennem. Korabeli Szabad Népek, Pravdák, Völkischer Beobachterek cikkei jutnak eszembe, amelyekben különböző beteg államrendszerek mára elfeledett firkászai követeltek börtönt, bitót, elgőzösítést mára szintén elfeledett közszereplők fejére . Ez egy veszélyes, amorális, mi több, ördögi színjáték, amibe nem szabad belemenni, ha az ember ép erkölccsel akar még írogatni hátralévő pályafutásában.
Az elszámoltatás témáját azonban 2010 Magyarországán nem lehet elkerülni - mert Magyarország jövője függ tőle. Wishful thinking: az elszámoltatás legyen a leendő új kormány egyik első prioritása.
*
Szívjunk bele a választások előtt a magyar levegőbe. Orbán Viktor négy éve puskaporszagot érzett: volt is nagy választási csata, aztán annak lett egy eredménye, ugye. Mi most csak egyszerű füstszagot érzünk: a csata rég eldőlt, ám közben ránkgyulladt a ház, amiben tízmillióan élünk.
Ahhoz, hogy megértsük, mi folyik ebben az országban - és ezt jelzem a Mandinert esetleg olvasó politikusoknak és azok tanácsadóinak is -, elég odamenni az első öt szembejövő emberhez az utcán, és megkérdezni tőlük: mit gondolnak a politikáról? A válasz valószínűleg ömleni fog belőlük - benne évtizednyi dühvel, elkeseredettséggel, csalódottsággal - és bosszúszomjjal.
A magunkfajták polgárinak mondható, csendesebb zugaiból szemlélődve se kicsinyeljük le a tömegek fortyogó dühét; ne higgyük azt, hogy csak unatkozó rendszergazdák gőzleeresztő kommentáradatában merül ki a bosszúvágy. Helyzet van. Honfitársaink jelentős többsége felelősségrevonást akar látni. A mérsékeltebbje bíróságot, bilincset, borzongató ítéleteket szeretne, de az elkeseredettebbek ennél is durvább büntetéseket, nota bene: LMPVS-t követelnek.
*
Ezzel kell valamit kezdenie a Fidesznek, amely néhány héten belül minden bizonnyal át fogja venni az ország irányítását. Arról viszont szó sincs, hogy maga a párt legyen az elszámoltató. Sajnos el tudom képzelni, hogy a választók egy részében az a kép él, hogy majd Orbán Viktor maga fog, mondjuk egy színes-szagos valóságshow-ban ítéletet mondani az előtte rabláncon felsorakozó korábbi országvezetőkről, élükön persze az őszödi igazságbeszélővel. Ez persze nem fog bekövetkezni.
Vágyvezérelt cikket írok: vágyaim szerint Magyarországon teljesen független az igazságszolgáltatás, amelyben az ügyészség vádol, a védőügyvédek védenek, a Köztársaság független bíróságai pedig az alkotmányos rend és a BTK paragrafusai alapján ítélkeznek a gyanúsítottakról.
Azt remélem, hogy a független igazságszolgáltatás az új kormány megalakulása után még függetlenebb lesz, és a most országos nyilvánosság előtt folyó, politikai szálakat is tartalmazó ügyekben szigorú, és szigorúan a jogrend talapzatán álló ítéleteket hoznak majd. A Fidesz-kormány pedig segítse elő az igazságszolgáltatás szerveinek munkáját. A népharag lecsillapítása, a megsérült jogrend helyreállítása és a felelősök felelősségre vonása egyszerre merül majd fel feladatként.
*
Vegyük számba az elszámoltatásról szóló legfontosabb fideszes kijelentéseket:
Balsai István - akit a kormányváltás után a Fidesz szerint szükségessé váló törvényes elszámoltatás jogi előkészítésével bízott meg Orbán Viktor pártelnök - októberben arról beszélt: a közvélemény csak akkor nyugszik meg, ha felderítik a panamákat és a különféle korrupciós ügyeket. Hangsúlyozta: az erre a célra létrehozott bizottság és a majdan megalakuló kormány nem képes igazságot szolgáltatni, csak annyit tehet, hogy a megfelelő jogi fórum elé tereli az ügyeket és a felelősöket. Arra a kérdésre, hogy a bizottság mennyiben támaszkodik majd az Állami Számvevőszék vizsgálataira és jelentéseire, azt mondta: amennyire csak lehet, ezek alapos és tárgyilagos dokumentumok, sokuk felér egy konkrét bűnvádi jelentéssel. Hozzátette: a Fidesz azon gondolkodik, hogy miként lehetne nagyobb hatáskört és ehhez illő felhatalmazásokat, jogosultságokat adni az ÁSZ-nak a jövőben. Hangsúlyozta: nemcsak vizsgálódni akarnak, hanem visszaszerezni az elsíbolt vagyonelemeket, illetve megváltoztatni a kincstárra előnytelen szerződéseket
Balsai - aki egyúttal a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója - később, februárban kijelentette: az elkövetett bűncselekményekért, lopásokért, csalásokért felelniük kell a politikai döntéshozóknak. Balsai azt mondta: az elmúlt nyolc évben megrendült a büntetőügyekért felelős állami szervekbe vetett bizalom, ezt kívánják helyreállítani. Önálló belügyminisztériumot hoznak létre, és szakmai törvények módosításával segítik az igazságszolgáltatás gyorsítását. A legsürgősebben vizsgálandó ügyként a 2006. október 23-án történteket. Emellett az elsők között fogják vizsgálni a székházügyeket, így az MTV-, a Posta- és a MÁV-székház, valamint a kormányzati negyed kapcsán elúszott milliárdok ügyét; a titkosszolgálatok politikai célokra való felhasználását, a földügyeket, a tanácsadói és a kommunikációs szerződéseket. Kiemelte, hogy ezek nem politikai felelősségre vonások lesznek, hiszen itt „lopásokról, sikkasztásokról és átverésekről van szó”.
Orbán Viktor az elszámoltatásokkal kapcsolatban több ügyet is konkrétan megnevezett februárban, így a BKV, a sukorói kaszinó-beruházás, a MÁV Informatika, valamint a 2006-os adathamisítás ügyét is; de megjegyezte, hogy nem a kormányzó pártnak és nem is a leendő miniszterelnöknek a dolga, hogy ügyeket diktáljon a nyomozóhatóságok számára. Orbán korábban, még decemberben a Malév ügyében viszont keményebben fogalmazott: „Rács mögé kell kerülnie azoknak, aki a Malévből kitalicskázták a pénzt, felelősségre fogjuk őket vonni; aki lopott, börtönbe fog menni, akkor is, ha a legmagasabb Malév-vezető vagy a vezetők egyike volt”.
A Fidesz új programjának Lázár János nevével fémjelzett rendészeti része az elszámoltatásról is szól. Kiemelik, hogy a szocialisták elszámoltatásának fontos eszköze a nyilvánosság. Az elmúlt nyolc év egyetlenegy kormányzati döntése sem maradhat titokban, ezért minden adatot, információt, szerződést nyilvánosságra kell hozni. Véleményük szerint a jogszerű elszámoltatásra elegendőek a mai magyar törvények is. Fontosnak tartották hangsúlyozni a törvény előtti egyenlőséget, mely szerint senki sem állhat a törvények fölött.
*
Ennyi csak az elszámoltatás, de ezt nem lehet megúszni. Ha a kormányzati, pártpolitikai és gazdasági szféra homályzónájából fényre derülő ügyek felelőseit nem éri retorzió, az új kormány maga alatt vágja ki a fát. Tényleg azt lehet mondani, hogy jelen pillanatban a Fidesz az egyetlen kormányképes erő. Ha az új kormány nem segíti elő kellőképp az igazságszolgáltatás munkáját, illetve - neaggyisten - súlyos ügyek szőnyeg alá kerülnek, fő felelősök kereket oldanak, a népharag nagyon hamar a Fidesz ellen fordulhat, a haragot több oldalról is tápláló ellenzéki erők segítségével.
Így az általános emberi igazságérzet, valamint a jogállam büntetőjogának érvényesítén túl a leendő kormánypárt önérdeke is, hogy az elszámoltatás megtörténjen. Erről szól Kövér Lászlónak a cikkem elején idézett kijelentése is.
Maradnék azonban továbbra is a józan ész talaján. A korrupciót soha nem lehet teljesen megszüntetni, és olvasóink talán meg is tehetik a tétet, hogy mikor fog az új kormányzat első homályos ügye napvilágra kerülni.
Ennek a veszélyéről beszélt Pokorni Zoltán nemrég. „Ahhoz, hogy embereknek legyen türelmük várni, szükség van arra, hogy lássák: valóban fordulat történt. Ezt a célt szolgálja az elszámoltatás és a tiszta viszonyok megteremtése. Mindenkinek meg kell értenie, hogy ha kormányra kerülünk, nincs több lopás. Annak, aki először belenyúl a kasszába le lesz vágva a keze” - fogalmazott az egyébként visszafogott stílusáról ismert politikus.
Csak a Fideszen múlik majd, hogy ezt a kőkemény önkorlátozást mennyire tudják megvalósítani. A magyar emberek maradék hitének visszaadása, az igazságérzetük érvényesülése és a jogállam tekintélyének a helyreállítása tét. Elszámoltatást.