Kommentszűrés
’10 már
18
09:31

Miért nem csak a hívek tartják el az egyházakat? II. rész

Írta: dobray

„Az egyház nem keveset vagy többet kér, csupán annyit, amennyi jár neki

Erdő Péter bíboros

  Cikksorozatunk első részében az egyházfinanszírozás jogi hátterét jártuk körbe. A folytatásban a balliberális kormányzat és a katolikus egyház konfliktusának fejleményeiről olvashatnak.

  A kormány az ÁSZ és az egyházak ellenében

  Mi is az a kiegészítő támogatás, amiről most a vita folyik? Az állami normatíva nem feltétlenül fedezi a tényleges bekerülési költséget. Míg egy önkormányzat ki tudja azt egészíteni adó- és egyéb bevételeiből, addig az egyháznak erre nincs lehetősége. Ezért az állam – megint csak az egyenlő elbírálás alapján – kiegészítő támogatást nyújt az egyházi iskoláknak, amit a költségvetés határoz meg előre úgy számolva, hogy megnézik, az előző évben az önkormányzatok által iskoláiknak adott kiegészítésnek mekkora az egy gyerekre számított országos átlaga – a következő évben ezt az összeget kapja minden egyes gyerek után is minden egyházi iskola a normatíva felett, kiegészítő támogatásként.

  Mivel azonban ez csak egy előzetes kalkuláció, ezért mikor kiderül, ténylegesen mekkora volt ez a költség, azzal korrigálják az összeget, azaz a különbözetet ki kell fizetnie az államnak (ha a tényleges összeg kisebbnek bizonyul az előre meghatározottnál, akkor az egyházaknak kellene a különbözetet visszafizetniük, de erre még nem volt példa). Ez a pótlólagos kiegészítő támogatás, amit a ’97-es, az egyházak hitéleti és közcélú  tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerint egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig. Tehát az előző évi tényleges bekerülési költség a tervezéshez szükséges, az aktuális év tényleges bekerülési költségét pedig csak a következő évben állapítják meg, és a kettő közötti különbség a pótlólagos kiegészítő támogatás.

  Jelenleg a vita a 2008-as kiegészítő támogatások pótlólagos korrigálásáról folyik. A kiegészítő támogatás összegét az említett módon a 2007-es költségvetés határozta meg, azonban 2009-ben, az elszámolás során kiderült, hogy a tényleges költség – az ÁSZ és az egyházak szerint – 4,4 milliárddal több volt, amit pótlólagos kiegészítő támogatásként ki kellene fizetni az intézményfenntartó egyházaknak.

  „A kormány a 2008. évre pótlólag járó kiegészítő támogatás összegét több alkalommal, többféle számítás szerint próbálta meghatározni. A hivatalosan is megküldött számítások szerint első alkalommal gyerekenként 3828 forint visszafizetési kötelezettséget számoltak ki. Pár napon belül megállapították, hogy az egyházi iskolákba járó gyerekeket illeti meg további 9382 forint, majd rövid idő múlva már újra az egyházaknak kellett volna visszafizetni gyerekenként 6 forintot a számítás szerint. Öt hónap leforgása alatt a 2009 májusára összegyűjtött önkormányzati adatokból ötféle számítást készített a kormány, de egyik számítás sem felel meg a jogszabályoknak, illetve az ÁSZ korábbi útmutatásának” – áll a püspöki kar gazdasági bizottságának februári közleményében.

  Az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás szerint a kiegészítő összegeket törvény kell, hogy meghatározza. Erről az összegről évek óta vita folyik, azonban az idei zárszámadási törvénybe semmilyen összeg sem került bele, csupán az, hogy ezt kormányrendeletben határozzák meg az ÁSZ számításai alapján február 15-ig.

  „A vatikáni szerződés rögzíti, hogy a katolikus egyház juttatását törvényben kell szabályozni. Már önmagában az, hogy a tavalyi zárszámadási törvény szerint kormányrendelet fogja meghatározni ezt az összeget, ellentétes a nemzetközi egyezménnyel” – nyilatkozta a Mandinernek Becker Pál, az Állami Számvevőszék főigazgatója. Mint mondta, a kormány ráadásul nem a jogszabályokban meghatározott módon számolja ki a támogatás összegét. „Erről már 2008-ban kiadtunk egy jelentést, amiben részletesen kimutattuk a kétféle számítási mód különbségeit. Az eltérés olyan súlyos volt, hogy a jelentésben javasoltuk a személyi felelősségre vonást, ehhez képest a kormány által használ módszer továbbra is ugyanazokkal az eltérésekkel dolgozik” – mutatott rá Becker Pál, hozzátéve: 1,1 milliárd forint a különbség a pénzügyminisztérium és az általuk kiszámolt összeg között.

  „Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet pontosan leírja, hogy mit kell bevételként számolni, ez a kompenzáció alapja. A kormány mostani meghatározása más tételeket számol be, mint amit ez a rendelet előír, megint csak indoklás nélkül. 2006-ban és 2007-ben is voltak problémák, de akkor a kormány visszajuttatta az egyházaknak a pénzüket, csak épp más címen” – szögezte le Becker Pál. Az már a mi feltételezésünk, hogy az állam azért más címen juttatta vissza ezeket az összegeket, mert nem fűlt a foga annak beismeréséhez, hogy hibázott.

  Csak azt kérik, ami jár

  Ebből is látszik, hogy a vita nem újkeletű, az már több éve folyik. A kormány akkor közleményében úgy reagált a 2008. június 4-ei ÁSZ-jelentésre, hogy azt tudomásul veszi, szerinte az azt tükrözi, hogy nem egyértelmű a számítás metodikájának szabályozása, és hogy az egyházi iskolák tanulói így is többet kaptak az állami diákoknál. Az Alkotmánybíróság már akkor megállapította, hogy alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét, és meg is semmisítette azt. (Az akkori vitáról bővebben itt tájékozódhatnak.) Már a 2005-2006-os kiegészítő támogatások kapcsán is vita volt, akkor 2,7 milliárddal számolt többet az ÁSZ, mint az állam.

  A kormány végül annyit vállalt a február 15. helyett 19-én megjelenő, nyúlfarknyi rendeletben (vonatkozó Magyar Közlöny pdf-ben), hogy júniusig kifizeti az (általa meghatározott 3,3 milliárdnyi) összeget, azaz az egész ügyet a következő kabinetre lőcsöli. Pedig ezeket a pénzeket, mint láttuk, már 2010 január végéig ki kellett volna fizetni. A püspöki kar gazdasági bizottságának közleménye szerint a kormányrendeletben meghatározott pótlólagos támogatás összege gyermekenként átlagosan 34.272 forint, amit másfél éves késéssel, 2010 első félévében két egyenlő részben kell kifizetnie a kormánynak. Így 2008-ra az egyházi iskolákba járó gyermekek 13.429 forinttal kevesebb támogatást kaptak, mint az önkormányzati intézmények diákjai.

  A Mandiner állami részről azt a választ kapta: „A Pénzügyminisztérium a közgazdaságilag indokolt módszert választotta a kiegészítő támogatás összegének meghatározásakor. A Számvevőszék és a kormány számítási módszerei közötti eltérés abból adódik, hogy a kiegészítő támogatást növelő közoktatási célú pénzeszköz-átadásokat (államháztartáson belülre és kívülre) az ÁSZ figyelembe veszi a kiadásoknál, ezzel szemben az átvett pénzeszközöket, amelyek csökkentik a kiegészítő támogatást, figyelmen kívül hagyja. Ez az eljárás vélreményünk szerint torzítja a kiegészítő támogatás alapját képező bevételek-kiadások egyenlegét. A  kiegészítési támogatások kifizetésének  kormányrendeletben történő szabályozása  törvényi felhatalmazáson alapul, mégpedig maga a 2008. évi zárszámadási törvény ad lehetőséget a kormánynak erre a megoldásra. A kifizetések nem csúsznak, azokat 2010. év első félévében, június 30-ig két egyenlő részletben kell teljesíteni, szó sincs január végi határidőről. Fontos továbbá megjegyeznünk, hogy a Pénzügyminisztérium a megállapodás érdekében egyeztetést kezdeményezett  az egyházak vezetőivel, akik nem éltek a lehetőséggel, nem fogadták el a meghívást. (A Hit Gyülekezete kivételével.)”

  Az egyházak egyébként nemhiába nem fogadták el a meghívást, mivel szerintük csak kirakatba tehető általálkozóra hívta őket a kormány, és különben is, törvények betartásáról felesleges egyezkedni.

  A kormány egy további rendelkezése alapján az önkormányzati épületben működő egyházi iskolák támogatásából le kell vonni azok működési költséget. Ez az önkormányzatokkal kötött szerződések megsértése, hiszen azok pontosan rögzítik a használat szabályait, számos esetben ingyenes használatra átadván az épületeket – amelyek többnyire vissza nem igényelt egyházi épületek.

  További gond, hogy az Államkincstár Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatóságának – kizárólag a nem állami közoktatási intézményekre vonatkozó – körlevele értelmében csak az a nem állami közoktatási intézmény igényelhet normatívát, amelyik a működéséhez szükséges feltételekkel, egyebek mellett önálló adószámmal rendelkezik. Ez veszélyezteti több szerzetesi oktatási intézmény működését, hiszen ezek többsége az intézményt fenntartó rendházzal közös adószámmal rendelkezik – ilyen például a Pannonhalmi Bencés Gimnázium is, ahol a rendház és az iskola közművei is azonosak, így teljességgel indokolatlan volna külön adószámot nyitni a gimnáziumnak. Ráadásul az állami iskolákat nem kötelezték erre, pedig sokuk az önkormányzattal van egy adószámon.

  „Az egyház nem keveset vagy többet kér, csupán annyit, amennyi jár neki” – szögezte le ezzel kapcsolatban Erdő Péter. Nem csoda, hogy a püspöki kar jogi útra terelte az oktatási támogatások ügyét.

  A kiegészítő támogatás kiszámolásakor figyelembe veszik az intézmények esetleges saját bevételét – amit levonnak belőle –, a fejlesztésekre, rekonstrukciókra fordított összegeket és a működési költségeket. A játék ezekkel az összegekkel folyik. Platthy Iván ezzel kapcsolatban megjegyezte: talán a fejlesztésekre fordított összegeket nem kellene ekkor figyelembe venni, és azt külön jogcímen kifizetni. Régen volt ilyen, de megszüntették.  
Mindehhez hozzáteszi: az egyházi iskolák tanára nem közalkamazottak, bérfejlesztésük alku tárgya, és a kisebbségi iskolákéhoz hasonló intervenciós alap sem áll rendelkezésükre, pedig a szektorsemlegesség elve szerint mindez járna nekik. (Az intervenciós alap arra való, hogy ha túl alacsony a jelentkezők száma, és így az a működést veszélyezteti, akkor innen igényelhetnek plusz támogatást a nemzetiségi iskolák.) Felvetette azt is, hogy az „önhiki” is elérhető lehetne az egyház intézmények számára.

  SZJA egy százalék

  Horn Gyuláék először úgy képzelték, hogy az szja-nak csak egy százalékát lehet felajánlani, és így egy sorba vették volna az egyházakat a civilszervezetekkel. Azonban meggyőzték őket, hogy egy vallási felekezet nem egyenlő egy horgászegylettel, így végül két egy százalék felajánlására nyílt lehetőségünk. Ebben az olasz-spanyol rendszert vették alapul a törvényalkotók. Az egyházaknak az állam az szja egy százalékáról szóló törvény, valamint a vatikáni megállapodás alapján garantálja a teljes személyi jövedelemadó-bevétel 0,5 százalékát; ha ennél kevesebb gyűlik össze, az állam az összegyűlt pénzt arányosan kiegészíti, a katolikus egyháznak juttatott összeg azonban nem lehet kevesebb, mint 1700 millió forint. A fél százalékot később az Orbán-kormány 0,8-ra, a Medgyessy-kormány pedig 0,9-re emelte (az egy százalék összege többnyire 10-14 milliárd forint közt mozog).

  A Gyurcsány-kormány aztán az egyházak tiltakozása ellenére úgy döntött: az 1 plusz 1 elvet alkalmazza, és minden egyes felajánlott forinthoz hozzátesz még egyet (ez a 0,5-ös szabályt nem érinti). Az egyházak ezután intenzív kampányba kezdtek, és így 0,7 százaléknyi felajánlást kaptak, amit azonban ezután a kormány nem akart a saját maga által meghatározott módon kiegészíteni, ráadásul az APEH is hirtelen gyanúsan sok felajánlást nyilvánított érvénytelennek, ami összesen egymilliárd forintot jelent. (Egyébként 169 egyház kapott összesen 5 milliárd 107 millió forintot – a 2009-es egy százalékokról részletesen írt a Jogi Fórum.) Platthy Iván ugyanakkor az egész egy százalékot odaadná az egyházaknak úgy, hogy a teljes szja-bevétel egy százalékának vissza nem osztott részét egyházi intézmények felújítására, rekonstrukciójára vagy EU-s támogatások önrészének fedezésére tenné pályázhatóvá.

  Hitoktatás állami pénzből, kiemelt adózási státusz

  Amíg volt tankönyvtámogatás, az járt az egyházi intézményeknek és a hittankönyvekre is. A hittan fakultatív tantárgy, oktatóját a költségvetés fizeti a pedagógus átlagbérnek megfelelően, az egyházon keresztül. Platthy Iván ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: Európában a legtöbb országban a hittan vagy etika kötelezően választható tantárgy, valamelyiket mindenképp tanulnia kell a diákoknak, hiszen a zsidó-keresztény műveltségi körben ez hozzátartozik az általános műveltséghez.

   A volt államtitkár szerint, mivel műemlékek felének is az egyházak a kezelői vagy tulajdonosai, ezért a műemlékvédelmi pénzek 50 százalékának felhasználására is nekik kellene lehetőséget adni. Ma csak a Mátyás-templom kap címzett támogatást a költségvetésből, korábban azonban ilyen járt például a Szent István-bazilikának vagy épp a Bethesda-kórháznak, és a Pannonhalmi Bencés Apátság, a Dohány utcai neológ vagy a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga is helyénvaló módon részben címzett költségvetési pénzből újult meg.

  A vallásszabadságról szóló ’90-es törvény alapján Az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre. Az egyházi jogi személy törvénysértése esetén az ügyész pert indít az egyházi jogi személy ellen. Ezt a ’97-es törvény kiegészíti azzal, hogy Az egyház belső törvényei és szabályai szerint szedett egyházfenntartói járulékról, gyűjtött adományokról az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek, és nyilvántartást nem vezethetnek.

  A kiemelt adójogi státusz sem ritkaság, hanem inkább bevett szokás Európában, de még az állam és egyház szétválasztása mintapéldájának tartott Egyesült Államokban is, mint azt felvázolta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az ELTE említett konferenciáján (amellett, hogy ott is kaphat állami támogatást egyházi iskola, éppen a semlegesség elve alapján). Az egyházak itthon is többféle adókedvezményt és adómentességet élveznek.

  Ennek megítélésekor érdemes figyelembe venni azt is, hogy az egyházak mekkora értéket „termelnek”. Mennyit tesznek hozzá az állami forintokhoz adományokból, miegymásból, például milyen irgalmatlan összeg áramlott be az országba az egyházaknak szánt adományként az előző húsz évben. A miskolci Avason fekvő Fényi Gyula jezsuita gimnázium például a nyugati testvéregyházak támogatásaiból épült fel. Az egyházak adófizető morálja a legjobbak közt van, és érdemes megfontolni, hogy az államnak is milyen hasznos a kapcsolatrendszerük. Az Irgalmas-rendi kórház például egy négyszáz kórházból álló, az egész világra kiterjedő szövetség tagja. Az egyházi fenntartású kórházak légköre pedig jellemzően jobb az államiaknál.

  Platthy Iván úgy véli, fontos lenne, hogy az egyházi intézményeket is bevonják az állami struktúrákba, azaz a Bethesda, az Irgalmas-rendi, a Szent Ferenc- vagy a zsidó kórház nyugodtan lehetne kiemelt intézmény, hiszen országos hatáskörrel, felekezettől függetlenül látják el a betegeket. Az egyházak helyet kaphatnának a kistérségi társulásokban is.

  Rendezetlen állam-egyház kapcsolatok

  Mivel az Európai Unió alapdokumentumai kimondják, hogy az unió párbeszédet folytat az egyházakkal, volt arra javaslat, hogy az ezzel foglalkozó központot Budapesten állítsák fel, ami igen előnyös lett volna Magyarországnak. A terv nem valósult meg, ma pedig még a hazai párbeszéd intézményes háttere is újra tisztázásra szorul.

  Az egyházakkal való kapcsolattartást koordináló szervezet ugyanis tartozott már címzetes államtitkárhoz, helyettes-államtitkárhoz, de a művelődési miniszter kabinetjéhez is, és időnként párhuzamosságok is feltűntek a rendszerben. Ahhoz viszont, hogy például az Egyházak Világtanácsa komolyan vegyen egy ilyen kapcsolattartót, minimum címzetes államtitkári besorolás lenne szükséges és az, hogy a kapcsolatok koordinálása a kancelláriaminiszter alá tartozzon, hiszen akkor rendelkezik a tárgyaló fél értékelhető felhatalmazással; de a legfontosabb a tartós kiszámíthatóság volna.

  Platthy Iván volt címzetes államtitkár megjegyezte: utoljára Medgyessy Péter kérte meg 2002. december 7-én a történelmi felekezeteket képviselőit, hogy állítsanak fel egy szakértői testületet, és 2003 június végéig tegyenek javaslatot az egyházak közhasznú tevékenysége finanszírozása vitás kérdéseinek tisztázására. Akkor konszenzusos alapon le lehetett volna zárni a vitatott kérdéseket, azonban jött a Gyurcsány-kormány, ami nem volt nyitott ezen problémákra, így a tisztázásból nem lett semmi, viszont beköszöntött az állandó konfliktusok időszaka az egyházak és az állam között.

Címkék: egyház kormány finanszírozás

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr761844470

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Kánaán és ami mögötte van 2010.03.18. 10:30:53

Eddig rossz volt, most jó lesz - eljő a kánaán az oktatásba. Azt mondjuk még nem tudjuk, hogy honnét és azt sem, hogy pontosan ki fogja finanszírozni. De hát ez annyira nem is lényeges. Amíg a nagyok, ott fent, elsakkoznak erről, mi nézzük meg, hogy za...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

J.Ildiko 2010.03.18. 09:41:42

Csak az első bekezdésig jutottam.

_Az állami normatíva nem feltétlenül fedezi a tényleges bekerülési költséget. Míg egy önkormányzat ki tudja azt egészíteni adó- és egyéb bevételeiből, addig az egyháznak erre nincs lehetősége._

De hogy nincs. Erra való az adakozás, adás különböző formái.

drkovax 2010.03.18. 09:50:02

@j. i: ADÓBEVÉTELBÓL! Mert az önkormányzatnak/államnak már befizettem azt az adót, amiből a többiek gyerekére jutó normatívát kifizetik. Én miért adózzak/adakozzak még egyszer ugyanerre???

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2010.03.18. 09:54:51

@j. i: akkor minek kommentelsz, ha nem olvasod el az egészet? Az adakozást meg épp gyurscsányék adóztatták meg. Ki fog adakozni, ha meg van adóztatva az adakozás? Az adó kiszémítható éls állandó bevétekl, az adakozás nem az.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2010.03.18. 09:55:54

@j. i: egyébként adakozni az önkormnyz7ati iskoláknak is lehet.

negeev 2010.03.18. 10:03:54

Nem várja el az ember senkitől sem, hogy higgyen Istenben. Azonban, ők ne akarják már lenyomni az egyházakat és megfosztani őket az állami támogatástól.
Miközben, egy országnak jól felfogott érdeke, hogy támogassa a saját történelmi egyházait. Így tud megőrizni legalább valamit, ami hozzá tartozik évszázadok vagy évezredek óta.
Ez az, ami elvárható minden országtól a Földön.

J.Ildiko 2010.03.18. 10:17:51

Nem érdekelnek a Katolikus Egyház siralmai, amíg mások saját adományokból és kemény banki kölcsönök segítségével hozták létre intézményeiket, és a közelmúltban felhasználták a hatalmukat arra, hogy másokat gáncsoljanak, konkrétan építési engedély megtagadásával például.

Kiváncsi lennék mennyi a Katolikus Egyház híveinek hozzájárulása százalékban a hitéletük működéséhez.
Erről is tessék tájékoztatni, valamint arról is, hogy más egyházak hogyan oldják meg gondjaikat, az ő sirámaikat miért nem hallom ?

Tehetetlen Dodó 2010.03.18. 10:28:28

@j. i: Igazad van, a Mazsihisz se kap egy lukas garast se, ne kapjanak a katolikusok se.

J.Ildiko 2010.03.18. 10:30:51

@drkovax:

Kéremszépen én ezt teszem, az adózótt bevételemből támogatom az egyházamat. Akkor a Katolikus Egyháznál miért ne lehetne így?

Egyébként lehetne péládul olyan konstrukció is, hogy kevesebbet adózik a polgár az állmnak, s ezen össze gsorsáról ő dönthet, nem 1 %, hanem akár 4 % erejéig.

J.Ildiko 2010.03.18. 10:34:31

@dobray:

El fogom olvasni az egészet. Az adakozásmeg van adóztatva ? Erről nem tudok. Az az egyház tiszta bevétele ismeretem szerint.

Hogy nem kiszámítható ? Hát igen, ez van.

J.Ildiko 2010.03.18. 10:42:47

@j. i: @dobray:

Plusz még a témához:

Nem kiszámítható és állandó bevétel az adakozás ?

A világgazdaság sem kiszámítható, ha válság van, nyilván mindenhol nadrágszíjat kell húzni, nem várható el, hogy függetlenül minden válságtól kizárólag az egyház kapja meg, amit akar.
Ha az egyház fölvállalja, hogy intézményt tart fenn, tessék keményen hozzájárulni. Ha meg nem megy, akkor nem kell az egyháznak a nevére vennie.
Tartson csak egyszer egy héten egy hittan órát, az igényeknek megfelelően !

A jogot is be kell tartani, ha önkormányzaté az épület, akkor az övé, nem lehet arra hivatkozni, hogy kérem azt még nem pereltük vissza.

Pelso.. 2010.03.18. 10:45:03

"Az állami normatíva nem feltétlenül fedezi a tényleges bekerülési költséget."
Rögtön sírva fakadok.

Pásztor Tibor · http://pasztortibor.hu 2010.03.18. 10:46:11

Szerintem a jelenlegi szabályozás eleve problémás, ezért nem lesz belőle sosem normális megoldás.

Egy iskola bevétele több forrásból áll. Van normatíva a központi költségvetésből, hozzátesz a fenntartó és hozzátesznek a tanulók (vagy a szüleik, öregdiákok, stb.). Jelenleg az a helyzet, hogy egy önkormányzati vagy egy alapítványi iskola kevesebbet kap a központi költségvetésből, mint egy egyházi iskola. Ami egyértelműen igazságtalan. Ráadásul olyanok adójából (is) kapja ezt a pluszt, akik - mint például én - nem akarunk az adónkból egyházakat támogatni. Megspékelve mindezt azzal a nonszensszel, hogy az átlagosnál szegényebb települések iskolái kevesebből gazdálkodnak _összesen_, mint amennyi egy egyházi iskola támogatása csak a központi költségvetésből. Amihez persze hozzájárul még a fenntartó egyház is. Olyan, állami bevételekből, ami megintcsak (részben) az én adómból meg.

Ez azt eredményezi, hogy egy világnézetileg semleges iskola anyagilag rosszabb helyzetben van, mint egy egyházi. Sok település azért dönt a saját iskolája üzemeltetése helyett egy egyházival kötendő közoktatási szerződés mellett, mert olcsóbb.

Szerintem az 2x1% jó, lehetne akár 2x2 is, az iskolák minden gyerek után ugyanannyi normatív támogatást kéne kapjanak a központi költségvetésből, és az egyházak a saját intézményeik működését oldják meg a tagjaik támogatásából. Akár egyházi adó formájában.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2010.03.18. 10:49:30

@j. i: ugyanígy oldják meg, és ugyanúgy titlakoznak ők is. Az adakozás meg van adóztatva, az egész ország tiltakozott ellene, ha nem hallottál róla, süket vagy. Az egyház keményen hozzájárul az intézményeihez, nem az állam fedezi az egész költséget, és sokan adakoznak is. Az egyház maőgy csak a szentszék hozzjárulásásval mondhat le törvényes pénzeiről.

dr. Sigmund Fraud 2010.03.18. 10:50:04

@j. i: Azért nem mert akkor pikk-pakk kiderülne a R. K. Egyház valós támogatottsága és társadalmi súlya. Ez meg nem igazán tetszene a püspök atyáknak, mert olyan támogatójuk, aki a saját pénzéből is adna nekik, lehet, hogy sokkal kevesebb van, mint az általuk annyira lekezelt Hitgyülinek vagy a Jehováknak

Walter Melone (törölt) 2010.03.18. 10:59:38

Alapvetően elhibázott és pazarló az egyháztámogatási rendszerünk.

Az egyházi adót fizető hívek számát kellene alapul venni az egyházak pozicionálásakor. Rögtön kiderülne, hogy nagyságrenddel kisebb a hívők száma, mint ami alapján a támogatásokat jelenleg kapják az egyházak.

J.Ildiko 2010.03.18. 11:29:32

SZJA

_Az egyházaknak az állam az szja egy százalékáról szóló törvény, valamint a vatikáni megállapodás alapján garantálja a teljes személyi jövedelemadó-bevétel 0,5 százalékát;_
ha ennél kevesebb gyűlik össze, az állam az összegyűlt pénzt arányosan kiegészíti, a katolikus egyháznak juttatott összeg azonban nem lehet kevesebb, mint 1700 millió forint._

Majd ezt tovább emelték 0,8 és 0,9 %-ra.

Ez nagylelkű dolog, ne várjuk el, hogy világgazdasági válság van, az ország default el van adósodva, tehát folyamatos pénzügyi válságban van, majdnem bedölt a forint, ÖRÜLJÜNK, HOGY MEGÚSZTUK....!

DE ÉS AKKOR A KAT. EGYHÁZ FELRÓJA, HOGY NEM EGÉSZÍTETTÉK KI AZ AMÚGY IS MEGEMELT ÖSSZEGET.

J.Ildiko 2010.03.18. 11:37:26

Hit_és etika oktatás:

_Platthy Iván ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: Európában a legtöbb országban a hittan vagy etika kötelezően választható tantárgy, valamelyiket mindenképp tanulnia kell a diákoknak, hiszen a zsidó-keresztény műveltségi körben ez hozzátartozik az általános műveltséghez._

Jó, csak arra tessenek vigyázni, hogy ne rekesszék ki más felekezetek oktatóit se, egyébként is hogyan állapítanák meg, hogy mely iskolában mely felekezet oktatói tanítsanak ?

Majd vita lenne, hogy az iskola 40 %-a katolikus tanárt akar, 60 %-a meg protestánst ? És akkor hogyan egyeznének meg ?

Inkább járassa mindenki iskolába a gyerekét és azon kívül olyan hittanórára, amilyenre akarja.

Vagy járassa abba a felekezeti intézménybe amilyenbe akarja.

J.Ildiko 2010.03.18. 11:41:02

@dobray:

Az adakozás NINCS megadóztatva, mivel arról állami szervek nem vezethetnek nyilvántartást:

_Az egyház belső törvényei és szabályai szerint szedett egyházfenntartói járulékról, gyűjtött adományokról az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek, és nyilvántartást nem vezethetnek._

Tahát akkor MEG SEM ADÓZTATHATÓ, miért írta azt, hogy az adakozás meg van adóztatva ?

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2010.03.18. 11:41:23

@j. i: jnem az amúgy is megemelt összegért emetl szót az egyház, el vagy tévedve.

J.Ildiko 2010.03.18. 12:03:59

Állam_egyház kapcsolatok

_Platthy Iván volt címzetes államtitkár megjegyezte: utoljára Medgyessy Péter kérte meg 2002. december 7-én a történelmi felekezeteket képviselőit, hogy állítsanak fel egy szakértői testületet, és 2003 június végéig tegyenek javaslatot az egyházak közhasznú tevékenysége finanszírozása vitás kérdéseinek tisztázására._

Ez azért egy kicsit problémás volt, de már változóban van. Nem csak a töréntelmi felekezetek képesek értkközvetítésre, ezért és egyébként is minden felekezet képviselőjével kellene leülnie az illetékes személynek, különben NEM HITELES a dolog.

Úgy csak a nagyokk érdekei érvényesülnek. Persze, hogy mindig, mindenben ők járhattak jól.

Hol marad az állam egház semlegessége ?

Azért is SEMLEGESNEK KELL LENNIE AZ ÁLLAMNAK, MIVEL Ő NEM MONDHATJA MEG, VAGYIS NEM Ő MONDJA MEG, HOGY MELYIK A JOBB EGYHÁZ, NEM NEKI KELL KÜLÖNBSÉGET TENNIE, AZT A HÍVEKNEK KELL ELDÖNTENI VÁLASZTÁSUK ALAPJÁN.

J.Ildiko 2010.03.18. 12:05:05

@dobray:

A megemelt összeg kiegészítéséről szólt, ha jól értettem.

J.Ildiko 2010.03.18. 12:13:53

@dr. Sigmund Fraud:

Nos igen, a támogatási rendszernek a valós támogatottságot kell tükröznie, ehhez kell közelíteni. És minél inkább abba az irányba elmozdulni, hogy a hívek hozzájárulása tartsa fenn alapvetően az egyházat.

Ekkor tud érvényre jutni az állam-egyház szétválasztása, ekkor nem lesz az állam elkötelezettje egy felekezetnek sem.

J.Ildiko 2010.03.18. 12:15:26

Egy érdekesség:

A Bokros csomag megszorításai anno csak az egyházi támogatásokat nem érintették. :)

J.Ildiko 2010.03.18. 12:30:21

Állam_egyház kapcsolatok, végül:

_...és 2003 június végéig tegyenek
javaslatot az egyházak közhasznú tevékenysége finanszírozása vitás kérdéseinek tisztázására. Akkor konszenzusos alapon le lehetett volna zárni a vitatott kérdéseket, azonban jött a Gyurcsány-kormány, ami nem volt nyitott ezen problémákra..._

Nem voltak ezek akkora súlyú kérdések ezek, így is elég szépen kapott és kap a Katolikus Egyház.

Szóval, a címre visszautalva, elsősorban tartsák el a hívek az egyházakat, és jó lenne, ha a tendencia ebbe az irányba mozdulna el.

pbd 2010.03.18. 13:20:54

szia dobray,

jol utanamentel a dolgoknak es jol is irod le oket, gratula. de a multkori megjegyzeseim tovabbra is allnak. az elozo resz egyik bekezdese ugy kezdodott, hogy 'tartsak el a hivek'- mondigatjak a szemetek, de ugye ilyet nem mondogatnak. marmint nem az oktatasi, egeszsegugyi stb dolgokkal kapcsolatban. plusz a mit szamit az a pici 50 milliard.

a vazolt vitabol is latszik, hogy joval nagyvonalubbak lehetnenek/ lehttek volna az oktatasi penzekkel a balos kormanyok, plane ha a hiteletre fordithato allami penzt egyszer meg szeretne(n)k szuntetni.

Bummer 2010.03.18. 13:21:18

@j. i:
Az egész cikksorozat arról szól, hogy az egyházakat elsősorban a hívek tartják el. Amit "egyházak" eltartásának szeret hívni a "közvélemény", azok iskolák, kórházak stb., állami feladatok ellátása - nem hitéleti tevékenység.

Bloodscalp 2010.03.18. 13:25:25

@Walter Melone: valami ilyesmi...

@dobray: remélemnem folytatod...ez az egyházak egyik problémája, lassan reagálnak a valóságra,ami jár az jár szöveg kicsit idejétmúlt, pedig már rég
nem vagyunk szűz mária országa..

hu.wikipedia.org/wiki/Vil%C3%A1gn%C3%A9zeti_megoszl%C3%A1s_Magyarorsz%C3%A1gon

www.evangelikus.hu/lapszemle/egyre-kevesebb-a-vallasos-magyarorszagon

drkovax 2010.03.18. 15:30:12

@j. i: Én is támogatom.
De én mint állampolgár, befizettem a gyerekem iskoláztatására való adókat, ezért joggal elvárom azt a pénzt amit egy ateista szülő gyerekére rákölt az állam, azt az enyémre is költse rá, mert nem vagyok másodrendű állampolgár és a gyerekem sem az. Az egyház is (és én is) csak azt várom el, hogy azt a különbözetet amit az adóimból az állam az önkormányzatokon (mint iskolafenntartón) keresztül költ az ateista gyerekére, azt adja oda az gyerekem iskoláját fenntartó (állami feladatot ellátó) egyháznak.
Az egyház által kért összeg, az ÁSZ által kiszámolt, ezen az alapon járó összeg, amit jelenleg nem kap meg.

Bloodscalp 2010.03.18. 16:11:28

@drkovax: az ateista gyereke..jó vicc, nézzd már mennyi az ateista az országban
más kérdés hogy mennyien járnak templomba, és fizetik az egyházi adót...aki nem teszi még nem lesz ateista hogy nem egyházi iskolába járatja a gyermekét...kapj már a fejedhez

Thulsa Doom (törölt) 2010.03.18. 17:17:58

"csak azt kérik, ami jár"
Mivan? Mi ma lófasz járna az egyháznak (a pofájukon kívül) ?

Ha nem tudják eltartani magukat pusztulniuk kell, ez a világ rendje.

tevevanegypupu 2010.03.18. 18:08:02

@Thulsa Doom:
Speciel rad radrefne egy kis lelkigyakorlat. Olyan idegesnek tunsz..
Nehany het egy kolostorban, kis magany, hajnali ajtatossag, kemeny munka megnyugtatna.Aztan mehetnel vissza liberalisnak.

Pásztor Tibor · http://pasztortibor.hu 2010.03.18. 19:14:52

@drkovax: az állam sok esetben nem költ annyit egy kistelepülés iskolájára, mint amennyit egy egyházi iskolának ad. Egy alapítványi pedig még kevesebbet kap, mint egy önkormányzati. Ezt az egyenlőtlenséget lehet megszüntetni azzal, hogy a központi költségvetésből minden iskola ugyanolyan normatívát kap, és a fenntartó alapítvány, egyház vagy önkormányzat eldönti, hogy ezt mennyivel egészíti ki. A mostani hülye helyzetben nem alapítványt kell csinálni, hanem vallást alapítani, és annak az iskoláját megnyitni. Dupla pénz, és még az önkormányzat is inkább áttolja a feladatot egy kis zsével megtoldva. Mindenki jól jár.

Pérócska 2010.03.19. 00:13:15

@Pásztor Tibor: az egyház az átlagot kapja (kapná, ha a kormány nem trükközne), ez azt is jelenti, hogy más iskolák meg többet kapnak. Az egésznek kisebb lenne a jelentősége, ha az állam hajlandó lenne finanszírozni a közoktatást és az alap normatíva fedezné az oktatás költségeit. (ma kb 40%-ot finanszíroz)
Az alapítványi iskolák is jogosultak lennének a kiegészítő támogatásra, csak le kellene mondaniuk a tandíjszedésről (meg szerződést kötni a közfeladat ellátására). Inkább a tandíjat választják.
Ha az önkormányzat "áttolja" a feladatot az egyházra, az állam beszedi tőle a "zsét" (ha jól emlékszem, két évig).

ralf 2010.03.19. 11:25:43

Az előző cikkre visszautalva: nemcsak az egyházak nem kapták vissza korábbi tulajdonukat, hanem például a társadalombiztosítás sem. Mivel pedig ez utóbbi több embert érint, az én értelmezésemben elsőbbsége kell, legyen. Ha az összes állampolgárt érintő vagyont nem juttatták vissza, hogy merülhet fel ilyen igény rész-(bár jelentős rész-)érdekeket képviselő szervezetek részéről?

Ettől függetlenül egyház közfeladatban való részvételének fejkvótával való állami támogatásával egyetértek. Ami viszont más esetben a tulajdonost (önkormányzat, alapítvány, magánszemély) terheli, az az egyházi tulajdon esetén is a tulajdonos terhe legyen. Egy alapítvány is annyi iskolát működtet, amennyire telik, az egyház miért nem. Az egyetlen, amelynek a finanszírozásához esetleges állami hozzájárulás mérlegelendő, az az önkormányzati.

Az egyházak hitéletének finanszírozása végleg nem állami feladat: az egyházak működése nem univerzális érték, hanem kizárólag a saját híveik számára az. Ha én nem utalok 1%-ot egyetlen egyháznak sem, az azt jelenti, hogy nem kívánom támogatni őket, és miután ezt adózáskor egyértelműen kifejeztem, inkorrektnek tartom, ha az állam a nevemben mégis ezt teszi. Emellett persze meggondolandó lenne, hogy az adózónak ne határozzák meg, hogy a 2 (esetleg több) %-át kinek utalja, legyen az, csak civil szervezet, vagy csak egyház.

A hamarosan következő népszámláláson a vallási hovatartozásra is rákérdeznek, noha ez magánügy. Viszont ha így kiderül a lakosság vallási hovatartozása, az egyházak tudhatják, kihez forduljanak támogatásért.

Ha nem is vagytok hívők, de különösen ha igen, olvassátok figyelmesen a Bibliát. Vizsgáljátok meg a különbséget a király által választott "állami finanszírozású" próféta, és az emberek jótékonyságából élő vándorpróféta között. Melyik a hitelesebb? Vajon miért?

A dalt az rendeli, aki fizet. És ha sikerül is ellenállni ennek a csábításnak, ki hiszi el? Szerintem az egyházak hitelességének mérhetetlen kárt okoz az állami finanszírozás. Pénzben nem mérhetőt.

reKorrekt 2010.03.19. 15:17:50

@Tehetetlen Dodó: "Igazad van, a Mazsihisz se kap egy lukas garast se..."

Ezt ugye viccnek szántad? :)

sourcerror 2010.03.19. 23:55:57

@Tehetetlen Dodó: Csak szólok, hogy a zsidó egyház is a történelmi egyházak közé tartozik.

ralf 2010.03.20. 12:00:42

Apropó! Mit is jelent az, hogy történelmi egyház? Hát nem egyenjogú minden egyház? Nincs lelkiismereti szabadság?

Bloodscalp 2010.03.20. 13:34:12

@ralf: azok a szekták, akik már régebb óta vannak a placcon, elöjogokat élveznek:)

szürke_tag 2011.03.24. 21:02:34

Szerintem semmi nem jár vissza főleg a katolikusoknak. Ugyanis a vagyonuk nem tisztességes úton került hozzájuk. Ráadásul mivel az állam és egyház több száz évig össze-fórt. Nem volt szétválasztva, ezért az említett egyház azt hiszi, hogy ami az államé volt az az övé, pedig nem. A valóságos ok igazából az, hogy rossz sáfárok voltak és az embereket megtévesztették az Ige követése helyett. Ez azt jelenti, hogy kihalt a tagság (hála Istennek) és nincs aki eltartsa őket.