Szerdán, 2010 március 3-án reggel a magyar szakértő értelmiségi, újabban konzervatív gondolkodás nagy formátumú ikonja, Bokros Lajos szerepelt az m1 közszolgálati televízióadó Ma Reggel című műsorában. Nagy elégedettségemre ismét megtudhattam, hogy nincs ingyenebéd (06:08), aki a hivatkozott műsort végignézi, további fontos igazságok birtokába juthat. A meghallgatott beszélgetés arra indított, hogy néhány számszerűségen keresztül megpróbáljam a vázolt elképzeléseket a táblán elhelyezni. Ezt a néhány gondolatot osztom most meg kedves olvasóinkkal.
Szó volt a minimálbér adómentességének megszüntetéséről. A Magyar Demokrata Fórum programja egymillió körüli minimálbéresről tesz említést (3.3 rész). A 73.500,-Ft-os minimálbér a program által említett bruttósító emelése után a havi adó mértéke 8.167,-Ft, ez éves összegét tekintve 98.000,- Ft, amely az egymilliós létszámmal szorozva évi százmilliárd forintos többletbevételt céloz.
Számok nélkül volt szó a felsőoktatási tandíj bevezetéséről, melynek kívánt mértékét illetően csak találgatásokba bocsátkozhatom. 2008-as adat szerint 381 ezer fő vesz részt a felsőoktatásban. Félévenként 50 eFt tandíjjal számolva, amely nem tűnik szélsőséges elképzelésnek, éves mértéket tekintve 38,1 mrd Ft bevétel várható.
A műsorban nem szerepel, ám az MDF programjában igen, hogy az ingatlanadót mindenképpen bevezetnék, mégpedig nem a Bajnai-Oszkó féle bársonyos, 50 mrd Ft-os, hanem a Bokros féle őszinte és kőkemény (szintén 3.3 rész utolsó bekezdés) 500 milliárdos változatban.
Részben becsült számok alapján összeállított kis becslésem így 638,1 mrd forintos plusz fizetnivalóról szól.
Nézzük ezt különböző számadatokkal összehasonlítva.
Fenti összeg négymillió munkavállalóra számítva évi 160 eFt többletterhet jelent.
A további összehasonlításokhoz szolgáló adatokat a központi költségvetés előzetes mérlegéből vettem.
- A jelzett összeg nagyjából megegyezik a társasági adó 2010-re előirányzott összegével, és közel azonos a költségvetés bevételi oldalán szereplő EU támogatások összegével.
- Nagyjából egyharmada a jelenleg tervezett SZJA bevételnek és 27%-a a tervezetben szereplő forgalmi adóknak.
- Négyszerese a jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások, valamint a hasonló mértékű lakástámogatások összegének.
- 1,41 - szerese a családi támogatásoknak.
- 55%-a az adósságszolgálat összegének.
- 18%-a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetésének.
De ami a legfontosabb az egyensúlypárti gazdaságpolitika szempontjából, hogy az idei évre előirányzott központi költségvetési hiány csaknem 75%-át fedezné az ily módon előálló többletbevétel, amennyiben a bevételi oldal valamennyi száma változatlan marad.
Ugyanis felmerülhet bennünk, hogy az erőteljes adóprés az egyik soron nem vonja-e magával a más sorokon szereplő bevételek csökkenését. Erős adóztatás az egyik vonalon fogyasztáscsökkenést, így a fogyasztási és jövedéki adó csökkenését vonhatja maga után, a csökkenő fogyasztás munkahelyek megszűnéséhez vezet, ami az SZJA illetve társasági adóbevétel csökkenését hozza. Feltehetjük azt az egyszerű kérdést: vajon az adóztatásnak van-e egy lehetséges határa? Az ultrajobbos erők pénzügyi rendszert érintő kritikája gyakran emlegeti azt a feltételezést, hogy a bankok hitelpénzt állítanak elő a semmiből - ezúttal nem kívánok ezen nézetekkel vitatkozni. Egy dolog azonban világosan látszik mindenki előtt: a gazdaság egyéb szereplői, így az adófizető polgárok erre egész biztosan nem képesek. Annyit tudunk legfeljebb csak adni, amennyi van. Ez egy elég súlyos realitás, amit semmilyen szakértelem nem tud felülírni.
A karikatúráért köszönet Merényi Dánielnek