Elaludt a román Szenátus, az RMDSZ meg gyorsan elfoglalta Székelyföldet. Ha ezt még megfejelik a kisebbségi törvénnyel, akkor magyar világ köszönt ránk, márpedig a demokraták a hatalomér' eladták Romániát az RMDSZ-nek – nos, nagyjából így foglalható össze Gheorghe Funar legújabb szösszenete a Trikolór című újságban.

  Múlt szerdán a román Szenátus hallgatólagosan elfogadta az RMDSZ törvénytervezetét, amely oly módon alakítaná át a fejlesztési régiókat, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye közös régiót alkotna (a képviselőházon még át kell verni, tehát nem lefutott a meccs; ráadásul a szászok sem komálják, kellett nekünk Johannis-projekt). Erre ugrott Funar, de félelmével nincs egyedül, a konzervatívok is felhördültek, mondván: a jogszabály nem más, mint az RMDSZ autonómiatörekvéseinek látszólag ártalmatlan jogszabálytervezetekkel álcázott megnyilvánulása, amelyekhez a koalíciós partner, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) is asszisztál (2005-ben hasonló érveket vágtak a magyarok fejéhez, amikor a felsőházban elkaszálták a kisebbségi törvényt). Ezelőtt, február 2-án Markó Béla főnöke, az Emil Boc nevű torzóban maradt miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány számára a fentebb említett, és a demokrata-liberálisok által egyszer már szintén elfektetett kisebbségi törvény fontos, el köll fogadni, mire a szövetségi elnök helyeslően pislogott.

  Ebből született az összeesküvés-elmélet, hogyaszongya, 2012-re Románia hivatalosan is elismeri Székelyföldet, vagyis, „A kisebbségek jogállásáról, valamint a fejlesztési régiók újraszervezéséról szóló törvénytervezet az RMDSZ szemszögéből a magyarság számára a rég óhajtott Székelyföldi Régió létrejöttét jelentené, korábban, mint ahogy azt vezetőink látni engedték volna. Így a mikrorégióba való újrarendezés területileg vonja össze a Székelyföldet, a kisebbségek jogállására vonatkozó törvény pedig lehetőséget teremt majd arra, hogy az állami költségvetésből közpénzekhez jussanak az RMDSZ céljainak eléréséhez."

  Ebből az erdélyi magyarok egy része már régóta csak annyit hall meg: az RMDSZ céljainak elérése. Egyfelől a Csutak István jegyezte régiós elképzelés (pdf-formátumban itt) nem matat hozzá az 1968-as megyésítéskor kicentizett megyehatárokhoz, „noha a
megyésítés egyik oka pontosan »társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális« kötödések
szétzilálása volt akár földrajzi – környezeti szempontok semmibe vételével is", írja a szakember a dokumentum 38. oldalán a 20-as lábjegyzetben, történelmi régió, az. Hargita megye például a Békási-szorosért napjainkban is állóháborút visel  Neamţ megyével.

  Másfelől a kisebbségi törvény gyakorlatilag bebetonozza az RMDSZ hatalmát. Bár tizenhét éve téma egy ilyen törvény (sőt, az EU-csatlakozás előtt az EP feltételként szabta elfogadását, oszt' magasról tettek rá, mégis milyen szépen bévettek, ennyit erről), a magyar szervezetek indulásból nem találták a közös nevezőt. A Székely Nemzeti Tanács eleve elutasítja, „a kisebbségi törvénytervezet valójában csak egy hamis alternatíva, amelyet a tényleges autonómiáról való lemondásért cserébe kínál a román hatalom az RMDSZ-nek: a közösségünket megillető jogok helyett monopóliumot a magyarság képviselete, valamint a neki szánt állami erőforrások fölött", mondják.

  A Krónika hétvégi mellékletében Rostás Szabolcs ügyesen összefoglalja, miről is szól ez az ominózus törvény, nekem erre most nincs terem (ha szakvesézésre volna igény, a Magyar Kisebbség 2005/1–2. száma erről szól, ajánlom a vitaindítót), a lényeget átveszem: a tervezet értelmében a kulturális autonómia gyakorlását illetően az állam azt a nemzeti kisebbségi szervezetet tekinti reprezentatívnak, amelyik részt vett és mandátumot szerzett a parlamenti választásokon, ha pedig az illető kisebbség szervezetei közül egyik sem szerzett mandátumot, akkor azt, amelyik a legtöbb szavazatot szerezte.

  Bakk Miklós politológus már 2005-ben jelezte: „A tervezet tulajdonképpen megerősíti a Romániában kialakult kisebbségpolitikai rendszert: a román politikai elit a kisebbségekkel kapcsolatos politikai feladatok egy részét a parlamentben képviselettel rendelkező szervezetekre bízza. A hallgatólagos egyezség értelmében a román parlament etnikai ügyintézőkké léptette elő ezeket a szervezeteket, azzal a megkötéssel, hogy bizonyos kérdéseket - például az autonómiát - ezen a rendszeren belül nem vethetnek fel. Ebben a kialakult rendszerben a létező és privilegizált kisebbségi elit közjogilag is bebetonozza ezeket a kialakult pozíciókat." (Bakk a területi autonómiára utal.)

  Tőkés László most február 5-én ugyanerre hívta fel a figyelmet, szerinte a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet módosítani kell, mivel jelenlegi formájában az RMDSZ egyeduralmi helyzetét szilárdítja meg. „Világosabban rögzíteni kell a hatásköröket az autonómia tekintetében, mivel a tervezet jelenlegi formájában a magyar közösség azonosul az RMDSZ-szel, holott a magyar politika alanya nem az RMDSZ, hanem a magyar közösség, minden politikai, civil és egyházi szereplőjével együtt” – jelentette ki a püspök.

  Nos, hát ettől félnek a román nackók: Székelyföld területi autonómiája helyett kapnánk egy kicsit bénán összerakott fejlesztési régiót, tényleges kulturális autonómia helyett pedig funkcionálisan analfabéta politikusok előszobáiban pitizhetnénk egy kis alamizsnáért.

  Ja, a tervezetet RMDSZ-es szakemberek dolgozták ki.