A többes szám, első személy természetesen - és itt most indokoltan, bár utálom ezt a megnevezést - a romániai magyarságra vonatkozik. Mi, Romániában élő magyarok Klaus Johannis nagyszebeni polgármester kormányfőjelöltsége, illetve Kelemen Hunor államfőjelöltsége kapcsán Obamázunk ezerrel. „Remek lenne, ha Romániának német miniszterelnöke és fiatal magyar államelnöke lenne, Kelemen Hunor személyében” - mondta Markó Béla, vigyorognánk napestig.

  No de melyikük a romániai Obama?

  Klaus Johannis, ugye, szász, viszont az RMDSZ-közeli Új Magyar Szó által összedobott névjegyében azért gyorsan felhívják a figyelmet: „Deklaráltan tartja magát ahhoz, amit az erdélyi szászok 1918-ban elfogadtak, és többször nyilatkozott a román állam iránti lojalitásáról.” (Vogel Sándor szerint ugyan 1919. január 8-án jelentette ki medgyesi gyűlésén a Szász Nemzeti Tanács az új hatalmi viszonyokba beletörődve, hogy „nemzeti jövője garantálását remélve állást foglal Erdély és Románia egyesülése mellett”, de kicsire nem adunk.) A szászokat azóta kilóra eladták, Johannis 2000-től Nagyszeben polgármestere, részemről okés a csávó, mert amikor Európa kulturális fővárosa volt Szeben, elhozták nekem a Jethro Tullt, engem ennyivel meg lehet venni. (És a belvárossal, kalap le.)

  Kelemen Hunor államfőjelöltségéről már írtam itt, nem ismételném magam, csíkszeredai kampánynyitóján elhangzott arcpoétikájával mindenesetre nem győzött meg, idézzük, mert olyan szép: „Ebben a kampányban én vagyok az arc, de ti vagytok a szív és a lélek. Én vagyok a hang, de ti vagytok az üzenet.”

  Johannis esélye a miniszterelnökségre azért lényegesen nagyobb, bár én ezzel is óvatos lennék, hiszen Băsescu államelnöktől függ a kinevezése, és hát épp az ő megbuktatott kormány(pártj)a ellenében nevesítették szász testvérünket.

  Kelemen Hunor erős mezőnyben indul. A Gândul c. napilap keddi összesítése szerint a nyolc államfőjelölt összesen 8.134.000 támogató aláírást gyűjtött össze (200.000 kellett volna fejenként az induláshoz), és a mi négerünk a maga 284.000-vel az utolsó (a szoci Mircea Geoană 2.500.000-el vezet, őt követi Traian Băsescu kétmillióval, a liberális Crin Antonescu 1.600.000-et szedett össze, Bukarest jelenlegi főpolgármestere, Sorin Oprescu, aki egyébként kiugrott szoci, 600.000-rel nyomul, őt követi a két szélsőjobbos ikon, Gigi Becali 500.000-rel, illetve C. V. Tudor 350.000-rel, és Kelemen előtt a meglepetés, Ninel Potârcă üzletember 300.000-rel).

  Ráadásul a Székely Nemzeti Tanács arra buzdítja a székelyeket, hogy érvényetelenített szavazólapokkal „cselekvő részesei legyünk a jövő alakításának. Ne válasszunk elnököt Romániának, amíg nem választhatunk Székelyföldnek is”, írják, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az államfőjelölt programjához kötné a támogatását, a Magyar Polgári Párt - elnökének kedd esti Duna TV-s nyilatkozata szerint - nem támogatja Kelement.

  A kampány immár hivatalosan is elkezdődött, Kelemen Hunor a Republickal röptette a bálnát a startvonalon, és kapott egy helyes kis tengerészsapit is Nagyváradon, mintegy finomutalásféleképpen Traian Băsescu hajóskapitányi múltjára. Ezt is idézzük, mert ez is megható: „Cseke azt kívánta a magyar elnökjelöltnek, hogy emelje minél magasabbra az RMDSZ vitorláját, vezesse határozottan a szövetség hajóját a mostani választási kampányban, hogy az végül biztonságosan köthessen ki a Cotroceni elnöki palotánál.”

   Még egy ilyen szenátori kampánycsápolás, és megyek gyapotot szedni. Újrakezdeni az alapoktól.