Traian Băsescu román államfő a Moldovai Köztársaságba látogatott a múlt héten. Még mielőtt valaki rám duvasztaná a BKV-s cigánybűnöző nyugdíjasok svéd kopogtatócéduláit, halkan indokolnék: magyar szempontból sem mindegy, hogy a nagyromán álom keleti fejezete épp hogyan áll.
Több vonatkozásban is érdekes lehet számunkra Moldova és Románia viszonya.
Vegyük csak a legkonkrétabbat: amint azt a Krónika is írja, a látogatás következményeként ismét könnyítettek a határon túli románok már könnyített állampolgárság-megszerzésén: az eljárás keretében a 4,5 millió lakosú Pruton túli országból származó igénylők esetében immár nem rendeznek meghallgatást, és nem vizsgálják a nyelvtudást vagy a kulturális ismeretek meglétét, sőt esetükben a román állam abban az esetben is elismeri román állampolgárságukat, ha csak harmadfokú felmenőjükről bizonyítható, hogy román volt. Halmozzuk az élvezeteket: az állampolgársági igények elbírálásával ezentúl már nem az igazságügyi minisztérium bizottsága, hanem az ország öt nagyvárosában (közöttük Kolozsváron) kirendeltséget is működtető önálló hivatal fog foglalkozni. Mi több: ezentúl nem követelik meg az állampolgárságért forduló moldovaiaktól, hogy letelepedési engedéllyel vagy lakhellyel rendelkezzenek Romániában. A hivatal létrehozását egyébként Băsescu már chişinăui látogatása során, szerdán beharangozta, nem rejtve véka alá: Bukarest célja, hogy évente 100-150 ezer besszarábiainak adjon állampolgárságot.
Évente százezer román tesó valahová el kell rázódjon. Ha csak egy része marad az EU-ban (keleti határ, ugye, Băsiék mégsem szaladták nyolcszor körbe Brüsszelt, hogy lécci, csak a kisujjunkat a testvéreknek), valószínűsíthető, hogy Erdély is célállomás lesz. A betelepítésekre volt már példa, a legújabb korban Ceuşescu gyakorolta meglehetős sikerrel; Tőkés László tavaly a sajtóval is közölte a gyanúját, miszerint létezik egy titkos kormányprogram, amely a moldovaiakat a magyarok által lakott területekre, elsősorban a Székelyföldre kívánja betelepíteni. A sejtést akkor azzal indokolta, hogy a Kovászna Megyei Tanács elnökét, Tamás Sándort a román belügyminisztérium közvetítésével moldáv állampolgárok keresték meg azzal a kéréssel, hogy a román kormány Hargita és Kovászna megyébe moldáv polgárokat betelepíteni kívánó programjáról adjon információkat a betelepülni kívánóknak. Persze, mindenki tagadott, naná, hülyék lennének a hagymakupolás honfoglalás mellé bevállalni még egy balhét. Bár hogy a nyárádszeredai ortodox templomot nem a székelyeknek építik, arra feltenném mind a két bicskámat.
Băsescunak valamiért megéri cibálni az orosz medve bajszát. Múlt heti látogatásán világossá tette: a Pruton-túli testvéreikkel „lélekben egyek” (mostanában sokat lelkizik), és bár elismeri Moldovának a Szovjetunió szétesése után megszerzett szuverenitását, de nem ír vele alá határegyezményt, ez ugyanis, mint 2009-ben mondta, szerinte felérne a Moldovát a Szovjetunióhoz csatoló Molotov-Ribbentrop-paktum „szentesítésével”.
A kisinyovi parlament akkori alelnöke, Vlagyimir Ţurcan erre úgy reagált: ha Moldovát annektálná Bukarest, azzal egyben Erdély elszakadását kockáztatná. Azóta is ezen egész röhög egész Bukarest.
Bár arra én is kíváncsi lennék, hogy amennyiben tényleg egyesülne a két ország, akkor a román politikum mit kezdene a szakadár Dnyeszter Menti Moldáv Köztársasággal (Transznisztriával), valamint Gagauziával.
Egyelőre még csak ott tartunk: Románia támogatja Moldova EU-s integrációját, 100 millió euró vissza nem térítendő hitelt ad, növelni fogják a román főiskolákon tanuló moldovai diákok számát, és tovább könnyíti az állampolgárság megszerzését.
A legutóbbi államfőválasztáson a Moldovai Köztársaság kettős állampolgárainak majd száz százaléka Băsescura szavazott.
