Szeptember 17-én egy rövid hír számol be arról, hogy elmarad a fővárosi képviselő-testület - rendkívüli közgyűlése ezen a héten hétfőn - szeptember 21 -, valamint ugyancsak elmarad a közgyűlés szeptemberi rendes ülése, amire pedig ma, azaz szeptember 24-én került volna sor. A fővárosi közgyűlés rendes ülése minden hónap utolsó csütörtökén szokott lenne a szokásjog szerint, persze a közgyűlés SZMSZ-e 2006 óta csak azt írja elő, hogy évente hat közgyűlést kell tartani. Demszkyék egy fős többségük birtokában hozták meg ezt a döntést, de ennél persze évente jóval többször ülésezik a közgyűlés.

  De kanyarodjunk vissza a Demszkyék és az elmaradó közgyűléshez! Miért is fújták le ilyen hirtelen az erre a hétre kiírt két a közgyűlést? Múlt hét szerda este született a döntés az anyagok visszavonásáról és a közgyűlés elhalasztásáról.

1. Az MTI információi szerint a közgyűlés időpontjának módosulásában közrejátszott az is, hogy néhány előterjesztés még nem készült el, illetve hogy a szocialisták által szorgalmazott budapesti egészségügyi modell kapcsán az ehhez szükséges újabb 600 millió forint körüli összeg felhasználásáról még tovább egyeztet a koalíció.

2. Nyáry Krisztiántól, Budapest Főpolgármesteri Hivatalának kommunikációs igazgatójától megtudtuk, hogy Demszky Brüsszelben tárgyal és ezért kellett elhalasztani a csütörtöki ülést, a hétfői rendkívüli ülést pedig azért, mert itt a BKV miatt kitört botrány kapcsán a fővárosi cégek vezetőinek javadalmazásra készülő kódexre még nem reagáltak érdemben a kormányzati szervek. Ezért még legalább a Miniszterelnöki Hivatal érdemi reagálására várni kell.

3. A folyosó pletykák pedig arról szóltak, hogy Demszkyék megijedtek attól, hogy esetleg a Fidesz más elégedetlenkedőkkel tárgyalva - Demszkynek nyár óta lényegében megszűnt a többsége, Hock, Bőhm, Katona, Lakos önjáróvá vált - feloszlathatja a közgyűlést. Ugyanis az Önkormányzati törvény (1990. évi LXV. 18. § (3)) szerint a közgyűlés önmagát október 1-ig oszlathatja fel: „A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző év október l. napját követően. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.” 

  Szóval Demszkyéknek már csak október 1-ig kell kihúzniuk és akkor meglehet neki az a bizonyos húsz év, amiről Mikola doktor annyit álmodozott. Lényeg a lényeg, hogy Demszky hasonló last minute puccstól tarthatott, mint szombathelyi kollégája.

  Mi lehet a politikai háttere az ügynek, azontúl, hogy Demszky Brüsszelben van és a kormányzati szervek nem reagáltak időben?

  Demszky valóban megijedhetett, de ez az ijedtség Tarlósra is átragadhatott. Ugyanis, ha néhányan Tarlós pártbeli ellenfelei közül kezdeményezik a közgyűlés feloszlatását ezt Tarlósnak meg kell szavaznia. Akkor pedig feloszlatja magát a közgyűlés, új választásokat írnak ki és a Fidesz jelöltje Tarlós István, aki várhatóan nyert is volna, igen ám, de csak egy éve lett volna polgármesterkedni. Ami nem sok. Ígérni lehet egy évre, de teljesíteni nemigen. Így Tarlósnak is az az érdeke, hogy ha már eddig elkormányozta a várost Demszky töltse ki az utolsó évét. Ugyanis, ha Tarlósék valóban meg akarták volna buktatni Demszkyt, akkor beadnak egy indítványt egy rendkívüli közgyűlésre, ehhez elég 16 képviselő aláírása és Demszkynek kötelező lett volna egy rendkívüli közgyűlést összehívni. Ezt viszont már szeptember közepén meg kellett volna tenniük, ha ezt komolyan gondolják, ugyanis a rendkívüli közgyűlés összehívását követelő petícióra Demszkynek nyolc napja van válaszolni. Tehát egy mostani petícióra elég október 1. után válaszolnia és október 2-ra összehívnia egy rendkívüli közgyűlést.

  Lényeg a lényeg, a mai nappal biztossá vált, hogy Demszky Gábor marad Budapest főpolgármester még egy évig, ahogy ezt a választópolgárok 2006 őszén eldöntötték. Dehát mit lehet erre mondani, semmit vagyis azt, hogy Józsi a mocsárban! Kötelező remekmű a csehszlovák TV-től!

(Képek és a videó a tumbliről jöttek.)