12 külképviseletet zár be a Külügyminisztérium. A tervek szerint ezzel évi 2 milliárd forintot spórolnak meg. A diplomáciai költések ésszerűsítése elfogadható, a bezárásra ítélt képviseletek kiválasztása azonban megint felveti a kompetencia kérdését. A chilei, venezuelai, luxemburgi és düsseldorffi irodák bezárása rendben. A chicagoi és a lyoni főkonzulátust viszont alig 2-3 éves működés után zárják be; a hongkongi-magyar gazdasági kapcsolatoknak pár éve még kiemelt jelentőséget tulajdonított a budapesti külügy; Brazília és Malajzia esetében meg két felemelkedő, regionális gazdasági hatalommal fokozzuk le a kapcsolatokat. Kanadában és Lengyelországban a magyar közösségek tiltakoznak a jelenlét megszüntetése ellen. Mi a gazdasági szempontból legfontosabb 5 döntés ellentmondásaira hívnánk fel a figyelmet. 

1. Chicago (főkonzulátus)
   A Közép-Nyugat legjelentősebb gazdasági központja, ahol számos technológiai, gyógyszeripari és biotechnológiai vállalat tömörül. A huszonhét EU-tagállam közül csak Máltának nincsenek itt profi diplomatái. Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. irodájaként is működő konzulátus 2007 őszén nyitott. Kerülethez tartozik  nem csupán Illionis állam, de Alabama, Arkansas, Illinois, Indiana, Iowa, Kentucky, Louisiana, Michigan, Minnesota, Mississippi, Missouri, Ohio, Tennessee, West Virginia és Wisconsin is. Az USÁ-ban élő kb. 1,4 millió magyarnak a fele él ezekben az államokban. A konzulátusnak az elmúlt két évben közel 1500 ügye volt. Miután bezárták, nem marad hivatásos (azaz nem tiszteletbeli) diplomata az Egyesült Államok keleti és nyugati partja között. 

2. Sao Paolo (főkonzulátus)
  Brazília legfontosabb exportpiaca az EU. A brazil-magyar kétoldalú forgalmat tekintve Brazília hosszú évek óta legfontosabb kereskedelmi partnerünk Latin-Amerikában. 2004-ben Brazília az amerikai kontinens országai között – megelőzve többek között Mexikót és Kanadát – a második helyet foglalta el (97,9 millió dolláros export, 140,4 milliós import). A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőséget jelzi, hogy 2004 novemberében brazil üzletemberek kezdeményezésére Brazil-Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara is alakult. Az EU-csatlakozás évében az EGIS és a Richter gyógyszergyárak rögtön 2,5-2,5 millió dollár értékben adtak el magyar termékeket Brazíliában. 

3. Lyon (főkonzulátus)
   A lyoni magyar főkonzulátust pontosan két évvel ezelőtt, 2007 júniusának közepén nyitották meg. A minisztérium akkori kommunikációja szerint a képviselet „külgazdasági tevékenységének célja, hogy a dél-francia régiókkal kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fejlődjenek - különös tekintettel a magyar kis- és középvállalkozók franciaországi megjelenésének támogatására". A megnyitó ünnepségen ott voltak Lyon városának és Rhone-Alpes régió vezetői is. A Dél-Dunántúl régióval testvérkapcsolatokat ápoló térség Franciaország második legdinamikusabban fejlődő régiója. Székhelye Pécs testvérvárosa, Lyon, ami Párizs után a második legjelentősebb francia nagyváros.   

4. Hongkong (főkonzulátus) 
  Az EU-ba történt belépésünk óta a Hongkong és Magyarország közötti gazdasági együttműködés még szorosabbá vált. A kétoldalú kereskedelem 2005-ben már 23 százalékkal nőtt, és a Közép- és Kelet-Európába irányuló, 2,7 milliárd dollár értékű teljes hongkongi export 46 százaléka egyedül Magyarországra érkezett. A hozzánk érkező hongkongi termékek jelentős hányada ráadásul - további feldolgozást követően - más európai országokba jut el, vagyis magyar exportot indukál. A magyar kivitel viszont csökkenő tendenciát mutat: az elmúlt években százmillió dollár alá csúszott. Darvasi István magyar főkonzul 2006-ban úgy fogalmazott: „a magyar cégek profitálhatnak Hongkong központi beszerző szerepéből és a kínai piac felé kiépített, megbízható kapcsolataiból”.

5. Kuala Lumpur (nagykövetség) 
  Malajzia a dél-ázsiai régió stabilan növekvő, a technológiai ágazatok felé nyitó gazdasága. Amikor 2008 áprilisában Kuala Lumpurba utazott Várkonyi László külügyi szakállamtitkár, maláj kollégájával folytatott tárgyalása után úgy fogalmazott: „érdekeltek vagyunk kapcsolataink átfogó fejlesztésében, így a gazdasági-kereskedelmi, valamint a műszaki-tudományos együttműködés bővítésében”. Várkonyi új, perspektivikus területként említette a háromoldalú fejlesztési együttműködést a kevésbé fejlett ázsiai országokkal. A budapesti Külügyminisztérium egyébként honlapján felhívja a figyelmet, hogy Malajzia az elmúlt években egyre kiemeltebben foglalkozik Magyarországgal, a gazdasági lehetőségek kapcsán. A nemrég elkészült külügyi stratégia ráadásul az ázsiai országokat „a külgazdasági kapcsolatrendszer fejlesztésének” kiemelt célterületeként említette.