Hat nappal előzte meg az abádszalóki vérengzést az alábbi nyilatkozat.

  „A cigányság harcában én csak a kard éle vagyok” - állítja magáról az a 21 éves közgazdász hallgató, aki az MCF Roma Összefogás Párt európai parlamenti listáját vezeti. Na majd erre biztosan buknak a fajvédők, gondolhatta Kis Zsolt, aztán tovább olvasta Spiró György Feleségverseny című új kötetét (a könyv sztorija szerint Békés megyébe deportált cigányok elindítják a független Romanisztánért vívott harcukat a magyarok ellen).

  „Én a cigányság harcában csak a kard éle vagyok, a cigányságot képviselő emberek alkotják a markolatot, míg a fegyvert, az eszközt maga a cigányság mozgatja” – így szólt az MTI idézete szerint a mondat. Távol álljon tőlünk, hogy megsértsük a képviselő-jelölt úr önérzetét, de a kard és a harc említése nem épp a békés egymás mellett élésre, ad absurdum a társadalmi integrációra utaló szavak. A Magyarok Nyilai eszköztárába valók cuccok.

  Még szerencse, hogy mindezek után még eligazít bennünket szélsőség-ügyben: „a cigányságnak és nem a szélsőségeknek kell a harmadik erővé válnia”. Az MCF Ságvári Endréje úgy véli, ebbe a nem szélsőséges ügyködésbe egy kis halál simán belefér: „A cigányságnak nincs mit veszítenie. Nem félnek és akár életüket is adják, hogy gyermekeik jövőjéért a „beteges szélsőjobboldalt” sikerüljön megállítani.”

  Ha jól értjük: a szabadságharc elkezdődött.