Az MDF-ben az a zseniális, hogy több mint két évtizede történt megalakulása óta lényegében folyamatosan válik, bomlik, oszlik, szakad, ennek ellenére még mindig létezik, sőt még plakátokra is van pénze. Most éppen Hock Zoltán és Katona Kálmán lázadtak fel, mert Herényi Károly volt frakcióvezető - aki a frakció megszűnése óta semmilyen módon nem a felettesük - ultimátumot adott nekik a frakció újjáalakítására vonatkozóan. Hock és Katona - akik egészen a legutóbbi időkig lelkesen asszisztáltak Dávid Ibolya, Gyurcsány Ferenc és Demszky Gábor hatalomban tartásához - vagy legalábbis éles helyzetekben mindig a megfelelő gombot nyomták meg -, most levelet írtak Herényinek. Ahogy lenni szokott, a levelek kiszivárogtak a sajtóhoz.
A dolognak nincs túl nagy jelentősége, de azért érdemes idézni az írásokat nemcsak a korszerűen konzervatív helyesírási hibák miatt, de azért is, hogy lássuk: miként mennek a dolgok Bokros Lajos mostani pártján belül. És különben is, szórakoztató dolog elképzelni, hogy milyen kurva jó hangulat lehet egy-egy MDF-es tanácskozáson. Kiemelések tőlünk.
Hock Zoltán levele:
Tisztelt Képviselőtársam, Kedves Károly!
Tegnap este olvastam, meglehetősen szűkszavú, mondhatni puritán leveledet, amelyről nem tudom eldönteni, hogy valójában mi volt a célod vele. Tudniillik, hogy ha az ember fia szeretne valamit elérni a másiknál, esetleg kér tőle valamit, ne adj' Isten szeretné valamiről meggyőzni, ami neki (is) fontos, akkor semmiképpen nem ezt az érdes, mondhatni lekezelő, irodalminak és empatikusnak nem nevezhető stílust választja. Ha meg más a cél, esetleg az elzárkózás kiprovokálása, nos akkor kedves barátom régi kapcsolatunkra tekintettel, azt őszintén ki kell mondani. Ha már mi is taktikázunk egymással, elfedjük a valós szándékainkat, akkor mit várunk másoktól, akik nem viselik azt a felelősséget, amit közösségünk bizalma reánk testált?
Az elmúlt két hónapban nem hogy érdemi kísérletet tettetek volna arra, hogy a megmaradt kilenc MDF-es képviselővel kezdeményezzetek értelmes megbeszélést a közös jövőnkről, de egyikünknek-másikunknak még a tekintetét sem bírtad(tátok) elviselni. Nyílván erre most indulatosan azt mondod, hogy hazugság, esetleg azt, hogy hülyeség, de kedves Károly, Te nem tartod furcsának, hogy szobáink ajtaját mindössze 4 (négy!) méter választja el, és mégsem tudtunk egy mondatot sem váltani egymással az elmúlt két hónapban? Nem tarod furcsának, hogy leveledben arra a megfogyatkozott létszámú Elnökség határozatára hivatkozol, melynek meghatározó alakjai még néhány hónapja tagadták a Frakció szükségességét?! Nem tartod ellentmondásosnak, hogy a megszűnés napján még azt harsogtuk, hogy milyen büszkén vállaljuk a függetlenséget, és most már szinte bármi áron /!/ (fenyegetéssel, zsarolással, elvtelen ígérgetéssel, hazugsággal...) akarunk frakciót alakítani? Még azt sem bánva, hogy az ország közönsége szánalmasnak és megalázónak tartja a viselkedésünket? Azt hirdettük az elmúlt években, hogy „Normális Magyarországot” akarunk. Ahol az értékek, elvek határozzák meg a döntéseket, ahol a cél nem szentesíti az eszközt. És most, mit mondjunk? Elvesztettük a hitünket, önbizalmunkat, támogatóinkat /!/ és akkor múltunkat feladva igénybe veszünk egy kétes külső segítséget és elbújunk a köpenye alá? Vagy majd hazudunk valamit? (...) Keresztény értékeinket hátra hagyva, erőnktől elhagyatva segítségül somfordálunk agy szektához, melynek a létezése ellen küzdöttünk az elmúl évtizedben? Majd legfeljebb lehazudjuk a csillagos eget az égboltról? Egy hónapja még versenyt lihegtünk az SZDSZ-szel, hogy ki tud nagyobbat csettinteni a nyelvével nyalás közben (bocsánat) a Reformszövetség Programja kapcsán. És most? Bejelentitek, hogy ezt a gyatra fércmunkát az MDF biztosan nem támogatja? Tegnap az ellenzők köptek le, ma meg a támogatók. Egy dologban egyezik a véleményük, karakter nélküli, hiteltelen formációvá alakultunk, akiket nem lehet komolyan venni. Azt hisszük, hogy ebben az országban csak vakok és süketek vannak, és mi vagyunk a művelt konzervatív gondolkodók, mi vagyunk a „Normális Magyarország” letéteményesei?
Barátom! Nem előtte kellett volna gondolkodni? Nem kellett volna megismertetni a konok akarnokságot a közös bölcsesség éleslátásával? Nem nyúlunk túl könnyen a megbélyegzés csaló illúziójához? Nem szoktunk rá túlságosan a kirekesztés mégoly negédes ízére? Nem csúszik ki a szánkon túl könnyen Rákosi továbbfejlesztett jelmondata, miszerint aki nem ért velem(ünk) egyet, az áruló?!
Kedves Károly!
A fentebb írt kérdéseket lehetne még folytatni, de nem teszem, mindkettőnk idejét kímélendő. Természetesen tudom, hogy nem vagyok tévedhetetlen de a jogot fenn tartom magamnak, hogy ezt gondoljam jelenlegi, számomra értelmezhetetlen politikánkról. De ez sem baj, hiszen a latin mondás is úgy tartja, hogy "Vitában válik szabaddá a lélek". Ami meg a kissé autoriter hangvételű leveledet illeti, természetesen kész vagyok érdemi megbeszélést folytatni arról, hogyan lehetne a Parlamentben is láthatóbbá tenni az MDF-et (hiszen sokatmondó plakátjainkat országszerte látom...) de természetesen nem egy ilyen lekezelő, mondhatnám ultimátum szerű szösszenet alapján. Ha megengeded néhány didaktikai tanáccsal segíteném a közös jövőnkhöz vezető út megtalálását.
1./ Indokoltnak tartom egy alapos elemzés elvégzését annak kiderítésére, milyen körülmények, esetleg hibák vezettek a 2006-ban alakult Frakció megszűnéséhez? Erre azért van szükség, hogy még egyszer ugyanabba a hibába ne kerüljünk!
2./ Világosan meg kell határozni, hogy mivégre jön is létre az Frakció. Politikai céllal, esetleg gazdasági megfontolásból, vagy ennek valamilyen mixéről van szó? A belépő képviselőknek mi a politikai státusza? Szabad mandátum, kormánypárti esetleg ellenzéki attitűd? Mi lesz a Frakció politikai attitűdje?!? Ezen körülmények mennyire teszik hitelessé vagy éppen hiteltelenné a Frakció munkáját?
3./ Milyen személyi, vezetői struktúrában működtethető hatékonyan és hitelesen az új Frakció? Ezek megítélésem szerint megkerülhetetlen kérdések, melyre csak közösen tudunk jó válaszokat adni, ami alapja lehet egy harmonikus együttműködésnek. Amennyiben a péntek este 8 órás határidő, mely egy vaskos fenyegetéssel is egyenértékűnek tekinthető, burkoltan azt jelentette, hogy feltétel nélküli nyilatkozat híján szombaton az Országos Választmánnyal ki akartok záratni az MDF-ből, arra csak azt tudom neked mondani kedves Barátom, hogy akinek hajlik a gerince az ne akarjon a politikában maradandót alkotni. Ezt az utolsó mondatot csak azért írom le, mert a legkülönfélébb emberek keresnek meg, hogy azt hallották, hogy a hentesek kéjjel fenik a késüket. Ha így lesz, páncélt öltök magamra...
Kelt Újpesten,2009 május 8-án 14óra 50 perckor
Barátsággal köszönt Hock Zoltán MDF-es országgyűlési képviselő
Katona Kálmán kevésbé vicces, de szintén tanulságos levele:
Kedves Herényi Károly képviselő úr! Megkaptam a leveledet, miszerint 2009. május 8-án 20.00-ig adsz határidőt arra, hogy nyilatkozatot tegyek a frakcióalakítás tárgyában. Nyilván nem az elnökség nevében írtál, mert – úgy, mint én – te sem vagy tagja az elnökségnek. Akkor nyílván képviselő és MDF tagi minőségedben fordultál hozzám. Kedves Károly!
Miután a frakció felbomlása óta nem volt lehetőségem a frakcióval kapcsolatos részletek megbeszélésére kérlek, válaszolj néhány kérdésemre.
A három nem MDF tag képviselővel történt személyes egyeztetés?
Amennyiben volt, milyen feltételekben állapodtatok meg a három MSZP által delegált képviselővel, Gyenesei, Lengyel és Császár képviselő urakkal?
Mind a hárman szabadon támogathatják a Bajnai kormány előterjesztéseit?
Akinek van, megtarthatja jelenlegi kormánymegbízatását? Szabad mandátumot kapnak? Hány szakértőjük bérét fogja fizetni a frakció?
Hányadik helyet kapják az országgyűlési választások listáin? Melyik bizottságot kapják stb…
Miben állapodtatok meg a már nyilatkozott képviselőkkel? Helyek az országos listán, hozzátartozók alkalmazása, szakértői keret, bizottsági helyek, frakcióvezető, frakcióvezető-helyettesség, jegyzői hely, stb…
A korábbi frakció felbomlásához vezető módon kívánjátok intézni az ügyeket, a napirend előtti felszólalásokat, a pénzek lehívását, a szakértői keret elköltését?
Végezetül miért nem kezdeményeztetek megbeszélést velem az ultimátumszerű levél megírása előtt?
Várom válaszodat, 2009. május 8-án 20.00 óra előtt.