Aki olvasta Stephen King Végítélet című könyvét, és sörözött már járványügyissel, az most nem találja viccesnek, hogy a 18 milliós Mexikóváros éttermei töküresek, vagy hogy az USA elkezdte a vírusok ellen kisebb-nagyobb mértékben hatékony gyógyszerek kiszállítását a járvány által érintett államokba. „Egy nagyobb globális méretű konfliktustól eltekintve, amit valószerűtlennek tartunk, egy másik nagyarányú fenyegetés, ami a globalizáció útját állhatja, az egy járvány lehet. A globalizációt veszélyeztetné, ha a kór számos nagyobb országban emberéletek millióit követelné. A járvány terjedése hosszú időre leállítaná a globális útvonalakat, kereskedelmet, s arra késztetné a kormányzatokat, hogy óriási forrásokat fordítsanak az egészségügyi szektorra” - írta nem is oly rég egy, a CIA vezette amerikai elemzőcsoport.
Néhány éve az Egészségügyi Világszervezet is figyelmeztetett: „A huszadik században az 1928-19-es nagy influenza járvány becslések szerint 40-50 millió áldozatot követelt világszerte, melyet az 1957-58-as, és 1968-69-es járványok követtek. Szakértők véleménye szerint egy újabb járvány kitörése elkerülhetetlen, és feltehetően a küszöbön áll.”
Kérdés persze, hogy ami ma van, az már a megjósolt nagy világjárvány kezdete-e, és ha igen, a járvány milyen komoly lesz. Évente egy a sima influenzajárványba is belehal vagy félmillió ember a világon, pedig csak az esetek kevesebb mint 0,1%-a halálos végkimenetelű. Egy százaléknál tehát ötmillió halott lenne, a 2,5 %-os halálozási aránnyal támadó 1918-19-es spanyolnáthához hasonló esetben 12,5 millió - persze csak akkor, ha a fertőzések aránya nem sokkal nagyobb, mint a normál influenza esetében. Egy új betegségnél pedig általában nagyobb, sokkal nagyobb szokott lenni a fertőzések száma. Egy második spanyolnátha esetén 100-200 millió halott messze nem elképzelhetetlen.
Ami ma fenyeget, nem csupán lokális (mexikói, közép-amerikai), hanem világméretű katasztrófa. Ez egy határok nélküli fenyegetés. A nemzetközi repülőjáraton utazó évi 700 millió utas közül bárki akaratlanul is a betegség hordozója lehet. Magyarországra ugyanolyan könnyen elérhet a járvány, mint Burkina Faso-ba, nem véd minket, hogy merünk kicsinek lenni és csendben kushadunk a Kárpát-medence közepén.
Lehet, hogy lesz nagy baj, valószínűbb, hogy nem, mert a kormányok úgy tűnik, még idejében felismerték a fenyegetés komolyságát. Ettől függetlenül egy újabb figyelmeztetés ez azoknak az embereknek, akik szerint nem kell megszorítás, nem kell takarékosság, nem kell Paks (azaz energiafüggetlenség), nem kell hadsereg, nem kell Tubes, az Európai Unió meg a NATO mindent megold, hogy valami eszementen nagy probléma van a gondolkodásukban. Ha ugyanis a Piggy Influenza, vagy a jövőben bármilyen más kedves kis kór jól beindul, csak éppen annyira, mint a spanyolnátha 1918-ban, a világgazdaság taccsra vágódik úgy, hogy ami ma van, az csak demó verzió. És akkor nem lesz IMF, aki kihúz minket a szarból, törhet az EU- és NATO-szolidaritás, gazdaságunk az elsők között dől be, aztán jönnek a szintén nem túl jól álló szomszédaink. Ha pedig nagy gazdasági káosz van, és persze hull a kórtól a jónép a Kárpát-medencében, könnyen előkerülhet a szlovák modell alapján (csak durvábban) államilag kijelölt pofozógépnek a magyar kisebbség és Magyarország a szintén baráti-testvéri Romániában, Szerbiában és talán Ukrajnában is. A többit már nem is mondom.
Valóságos forgatókönyv-é ez? Ma azt mondom, valóságos, de nem valószínű. Holnap vagy holnapután lehet, hogy mást fogok mondani.
