Mandiner blog

Jeszenszky a Wirednél - Ilyen ország pedig nincs CLVIII.

2009. április 22. írta: TuRuL_2k2

Jeszenszky a Wirednél - Ilyen ország pedig nincs CLVIII.

Az Indexen jelent meg a szerzői jogvédelemben és a DJ-világ szabályozásában jeleskedő Jeszenszky Zsolt publicisztikája a Pirate Bay üzemeltetőinek bírósági ítéletéről. Átfutottam, némi örömködés (a szerzői jogvédőknek ritkán nyílik rá módja egy ideje), semmi különös. Aztán a TurulMémen láttam Bede Márton rövid tumblr-bejegyzését, ami (egy olvasói levél nyomán) a Wired szerkesztőségi cikkének néhány részletét idézi, párhuzamba állítva a Jeszenszky-vélemény megfelelő szakaszaival. Zavarbaejtő a hasonlóság (és akadnak még további, kísértetiesen egyívású bekezdések is).

Az egyik lehetőség, hogy Jeszenszky jegyzi a Wiredben másfél hónapja megjelenteket. A másik lehetőségre gondolni sem merek.

ilyen ország pedig nincs pirate bay jeszenszky zsolt

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr391080418

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Sárdobáló 2009.04.22. 19:55:43

Vesszőfutás a Kalóz-öbölben II: Szauron SzájaTudom, hogy szemét dolog a hírhozót lelőni, de most mégis ezt teszem. Lehet, hogy szakmabeli. Lehet, hogy nálam százszor jobb rálátása van a témára. Ez mégsem jogosítja fel arra, hogy bődületes baromságokat írj…

Trackback: RE:blog 2009.04.22. 18:35:15

L, mint lopásjeszenszy "dj-vizsga" zsolt parades cikkere (amit, mint kiderult, ironikus modon lenyegeben egy-az-egyben nyult le a wiredtol) valszleg szamtalan reakcio szuletik majd. ime az egyik.figyelem: a cikk lenyegeben egy levelezolistara ir…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kill004 2009.04.22. 18:30:28

Most akkor, hogy is van ez a szerzői joggal Jeszenszky úr? Szánalom...

dannyrose 2009.04.22. 18:31:08

ez a jeszenszky dolog tényleg nagyon gáz, de az is, ahogy a reakcio mostanában ugrik az ilyen témákra - mintha kezdenétek kifogyni a témákból.

kill004 2009.04.22. 18:34:26

Mondjuk tényleg az Asva.infora való, de nekem mindig élmény, ha belerúg valaki egy ilyen "jogvédőbe".

Freetibet (törölt) 2009.04.22. 19:07:38

Jeszenszky már a konzervatóriumon folytatott DJ-s vitában sem volt szimpatikus; most meg ez a plágium.
Ráadásul Fidesz közeli személy (, ha jól emlékszem a 2006-os Kossuth téri nagygyűlésen is ott volt), tuti kijár neki valamilyen pozíció, ha hatalomra kerülnek.
Emberek, ha nem akarjátok, hogy JZS pozícióba kerüljön, ne szavazzatok a Fideszre!!! :P

yaaman 2009.04.22. 19:23:02

"ORTT Artisjus és ASVA
mindahányan jól meg lesztök baszva"
tru dat

plastik02 2009.04.22. 19:24:46

"... a reakcio mostanában ugrik az ilyen témákra - mintha kezdenétek kifogyni a témákból."

minden második posztnál van 20 ilyen komment, és mindegyik poszt tök más témáról. :D

én még mindig azt nem értem, hogy a magyar dj, zenész, producer szakma illetékes része vajon miért kussol ilyen feltünően, ahelyett, hogy kiállna az érdekeiért (ne adj' Isten, az elveiért)?? vagy a Vizo-world pénzeli ezeket a "jogvédőket" és akkor mostantól le vagy tiltva a budapesti klubok nagy részéről, ha beszólsz? balkán már megint...

Őrnagy Őrnagy · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2009.04.22. 19:32:44

@FreeTibet:
Bakáts meg az LMP.nél van.
Emberek, ha nem akarjátok, hogy BTS pozícióba kerüljön, ne szavazzatok az LMP-re!! :P

dannyrose 2009.04.22. 19:34:57

nem a téma érdekel, hanem ez a reakcionak már sokadik olyan cikke, ami nem szól másról, mint hogy valakit leanyázzanak, épp most jzs-t.
jzs hülyeséget csinált, mert lemásolt egy cikket, mert lusta volt írni egy újat. ezt egy blog leírta, mire a reakcio fogta az utóbbi blog cikkét és lemásolta, mert lusta volt kitalálni egy újat. Mi a különbség?
szeretem én a reakciót, csak néha unom

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2009.04.22. 19:39:40

@dannyrose:
Ezt a bejegyzést 10 perc alatt írtam meg & szépen feltüntettem a forrásokat. Amikor több órám van valamire, nem ilyen részletességű az eredmény.

dannyrose 2009.04.22. 19:48:43

@TuRuL_2k2: nem kell szabadkozni, csak azt jeleztem, hogy jó lenne, hanem csak "tízperces cikkek" lennének - a kitartó olvasóközönség megérdemli :)

Úlfhéðinn · http://tinyurl.com/do9ks 2009.04.22. 19:50:40

@TuRuL_2k2:

Részemről respect!
Látsszon csak minél több helyen, mekkora kapitális kretén ez a faszi. Szerintem ma nincs nála szánalmasabb figura ebben az országban. (Igen bazmeg, politikusok included!) :D

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2009.04.22. 19:57:29

@FreeTibet:
:)

Bladecatcher 2009.04.22. 21:07:04

Ritkán fordul elő, hogy Bede Mártonnal egyetértek, de most ez van. JZS: szopjál majmot. Ha lopott a wiredtől akkor azért, ha meg nem akkor a szerzői jogvédelmi munkáért, ami nem más, mint a slágermaffia továbbélése.

Réz Aladár · http://gesztus.blog.hu/ 2009.04.22. 23:45:44

"Akik számára lassan értelmetlen alkotni, új zenéket készíteni, hiszen senki nem akar ezekért fizetni," Jeszenszky Zsoltnak halvány gőze sincs a zenélésről. Maximum az üzletről.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.04.23. 06:45:14

www.prae.hu/prae/articles.php?aid=1128
Letöltések: felülírt szerzői jog?

továbbá:
www.ttfk.hu/hetiokopol/rovat/muhely/07.05.24/singer.html
Interjú Szinger Andrással, az Artisjus jogászával

Közel 20 milliárd dalt töltöttek le illegálisan a múlt évben a Nemzetközi Hanglemezszövetség felmérései szerint. De vajon tényleg illegális-e a letöltés, mely ráadásul az esetek többségében kinyomozhatatlan, és lehet, hogy hamarosan felülírja a szerzői jogi törvényeket? És lesz-e, aki zenél majd nekünk? Erről, és más szerzői jogi problémákról kérdeztük Szigner Andrást, az Artisjus jogászát.

Jogilag mi a különbség a szerverről, illetve a közvetlenül a felhasználók gépéről történő letöltés között?

Két fontos kérdés merül fel szerzői jogi szempontból: az első, hogy hogyan jut föl az anyag a szerverre, illetve a letöltő gépére; a második, hogy aki letölt, az követ-e el jogsértést. A magyar jog szerint ahhoz, hogy az interneten hozzáférhetővé tegyünk valamilyen, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmat, engedély kell, amit magától a jogosulttól, illetve bizonyos esetekben az erre a célra létrejött jogvédő egyesületektől lehet megszerezni.

Tehát engedély nélkül nem tölthető fel szerverre jogvédett tartalom. A fájlcserélő programokon való megosztás ugyancsak az engedélyköteles körbe tartozik, ugyanis nyilvánossághoz közvetítésnek minősül, hiszen bárki hozzáférhet, aki akar.

Önmagában a letöltés a magyar jog szerint, ha jövedelemszerző célt még közvetve sem szolgál, jogszerű külön engedély nélkül is, a törvény szerint ugyanis magáncélra készíthető másolat szinte minden szerzői jogilag védett műfajban, kivéve a szoftvert, az elektronikus adatbázist és az építészeti művet.

Arról nehéz is lenne másolatot készíteni, a letöltéséről nem is beszélve�

A letöltés szempontjából valószínűleg az építészeti mű terve jöhet szóba. Összefoglalva: ha nincs jövedelmeszerző vagy -fokozó cél, akkor a családi kör műélvezete céljából lehet saját másolatot készíteni. A probléma az, hogy a fájlcsere-programok egy részénél ez a megkülönböztetés nem tehető meg, mert a letöltés közben már megosztódik a még egészében le sem töltött tartalom, vagy esetleg a rendszerbe történő belépéshez kötelező megosztani bizonyos mennyiségű tartalmat.

Tegyük hozzá, ma Magyarországon nincs olyan bírói ítélet, ami akár pro, akár kontra igazat adott volna bármelyik félnek. Egyes hubok (szerverek, amiről letöltenek a felhasználók � a szerk.) védelmezői azt mondják, a fájlcsere szabad akkor, ha nem származik belőle jövedelem. Ez nem igaz. E feltétel csak a letöltésre vonatkozik, feltöltésre nem. A szerzői jogi törvény a polgári jog keretein belül rendezi ezt, de erre épül a büntetőjogi szabályozás is. Ha valaki megsérti a szerzői jogot úgy, hogy jövedelme is származik belőle, akkor az már büntetőjogi kategória. Egy konkrét ügyben megszüntették a nyomozást egy hub üzemeltetőjével szemben, mivel nem volt elég bizonyíték ellene. Ezt sokan úgy interpretálták, hogy szabad a fájlcsere, noha erről nem volt szó. Az ügy még bíróhoz sem került el. A jogszabály értelmezésére pedig a bíróság hivatott.

Az nem jövedelemszerzés, hogy nem kell megvenni a cd-t, hiszen ez megtakarítás?

Nem, hisz így nem lenne értelme a magáncélú másolás fogalmának. Ami miatt kitalálták a jövedelemszerzés fogalmát, az a másolt példányok eladása, bérbeadása.

Mi a helyzet az itthon, vagy sehol sem beszerezhető lemezekkel, művekkel? Az sem tölthető le? Például a Barbaro első lemezével, ami csak kazettán jelent meg és nem adták ki újra.

Ez nem jogi kategória, nincs rá külön szabály. De a letöltés, még egyszer mondom, magáncélra legális. Viszont nemzetközi kötelezettségeink is vannak, hisz 1884 óta létezik egy szerződés, miszerint nemzeti elbánásban kell részesíteni az aláíró országokban keletkezett műveket is. És mi is elvárjuk ezt a magyar művekkel kapcsolatban. A szoftverekkel kapcsolatban él az a mítosz, hogy amelyiknek nem ismert a szerzője, azt valamennyi év után már szabadon föl lehet használni, ez jogi szempontból szintán nem helytálló. Attól, hogy a jogosult nincs, nem létezik vagy nem ismert, esetleg nem érvényesíti a jogait, ugyanúgy jogvédett a mű. Attól, hogy a magyar piacon nem beszerezhető valami, még védett. De legális letöltőoldalakról szinte minden elérhető, és meg is lehet rendelni egész olcsón külföldről egy-egy lemezt, én most rendeltem egyet Angliából, két hét alatt ideért a cd.

Tehát ha legális forrásból töltünk le, akkor nincs baj, csak ha fájlcserélő programmal, akkor.

Ott sem a letöltés aggályos véleményem szerint, hanem a megosztás.

Szociális alapon nem lehetne engedélyezni ezt? Csakhogy akinek nincsenek meg az anyagi lehetőségei, az is művelődhessen, hallgathasson zenét, nézhessen filmet.

A törvény célja, hogy egyensúlyt teremtsen a szerzők és a társadalom érdekei között. Bizonyos társadalmi csoportok érdekeire (pl. a fogyatékosokéra) külön is tekintettel van a jogszabály, de általános szociális érzékenységre hivatkozva a jövedelmi helyzet alapján megengedett szabad felhasználást nem ismer a szerzői jogi törvény.

Ugyanakkor Franciaországban a parlamentig eljutott egy olyan tervezet, ami azt célozta volna, hogy az internetes előfizetésekbe átalánydíj formájában építsék be a fájlcsere jogdíját. Ez olyan lett volna, mint most az üres kazetta és cd árába beépített jogdíj-átalány. Az ötlet végül elbukott. Sok kérdőjel van ezzel kapcsolatban, a legfontosabb kérdés talán az, hogy hogyan osszuk el az átalányból befolyt jogdíjat a jogosultak között. Talán lehet majd mintát venni a fájlcserében megosztott művekről is. Az átalány lesz a szerzői jog következő nagy kérdése, mivel dacára annak, hogy szerintem egyértelmű a fájlcsere megítélése, a gyakorlati fellépés ellene nagyon nehéz.

A MAHASZ honlapjának tanúsága szerint német mintára bevezetnék azt, hogy illegális forrásból való letöltés illegális. Holott, a legtöbb esetben szinte lehetetlen ellenőrizni a forrás legalitását.

Németországban a jogszabály néhány éve kifejezetten tartalmaz egy olyan rendelkezést, mely szerint "nyilvánvalóan jogellenes forrásból" tilos a másolás, így a letöltés is. Ilyen rendelkezés a magyar törvényben nincs. A most alakuló bírói német gyakorlat is éppen azon küzd, hogy milyen esetekben tekinthető a forrás "nyilvánvalóan jogellenesnek"...

Az oly népszerű nemzetközi közösségi oldalra, a Myspace-re sokan föltesznek zenéket.

A Myspace státusa megegyezik minden más weboldaléval: a saját zenéjét bárki felteheti, más zenéjének hozzáférhetővé tétele azonban engedélyköteles.

Olyan céllal sem tölthet le az ember, hogy vásárlás előtt ellenőrizze: tetszik-e neki a lemez?

Még egyszer hangsúlyozom: álláspontom szerint a letöltés szabad, művelődés céljából. Az Artisjus díjszabása egyébként figyelemmel van erre az esetre, így a belehallgatás jogdíja olcsóbb a zeneáruházak számára, pont annak reklámértéke miatt.

Hasonló szerzői jogi problémát vethet fel, hogy Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban kölcsönözni lehet dvd-t, cd-t is. Ezért fizetni kell, a könyvért nem. Más könyvtárakban a cd-ért, dvd-ért sem kell fizetni. Esetleg ez tartalmazza a jogdíjat, vagy más oka lehet? Ha tartalmazza, akkor a más művészeti ágak más megítélés alá esnek?

A díjnak nem lehet szerzői jogi tartalma, ez a fizetés még aggályos is lehet, de a mértéke fontos, és mivel ez általában a könyvtár fenntartási költségeit nem haladja meg, így a jogosultak ezt nem tekintik bérbeadásnak. A bérbeadás ugyanis csak engedéllyel lenne lehetséges. Hangfelvétel-kölcsönzők épp azért nem működnek nálunk, mert a kiadók nem engedélyezik ezt.

A törvény szerint egy koncert szervezőjének is fizetni kell a fellépő után a jogdíjat, és előre le kell jelentenie, hogy mit fog játszani a művész. Ez azt jelenti, hogy nem lehetséges spontán eljátszani valamit, és nem lehet improvizálni?

Az egyszerű hangszerelést úgy kell bejelenteni, hogy az eredeti hangzott el. Mindaddig nincs szó engedélyköteles átdolgozásról, amíg a mű lényegét érintő változtatás nincs a számban.. Ami az improvizációt illeti - elsősorban a jazzben van ebben jelentősége � a saját improvizáció nem tilos, nem engedélyköteles.

Ami miatt ez a kérdés fölmerült, hogy a Yes egykori gitárosa, Peter Banks olyan koncerttel járja a világot, ami végig csak improvizációból áll. Megfordult Budapesten is.

Ez már érdekesebb, de mivel saját improvizációkról van szó, egyértelműen neki jár a szervező által befizetett jogdíj.

Külföldiek után hogy fizetnek jogdíjat?

Magyarországon az Artisjus szedi be ezeket a jogdíjakat. 83 országgal állunk viszonossági szerződésben e tekintetben, és az összeget átutaljuk a külföldi jogvédő partnereknek. Ha hazai szerzőnek tudomása van arról, hogy valahol játszották a számait, akkor arra is rá tudunk kérdezni.

Ha egy dj számokat mixel egybe, és ezek egymásba folynak, annak milyen jogi státusa van?

Az összemixelt számok után jogdíjat kell fizetni, ha azonosíthatóak az elemek. De sokszor olyan hangmintákat használnak, amelyek nem tartoznak jogvédelem alá, hisz nem ismerhető fel, honnan származnak. Makacsul tartja magát az a szerzői jogi �legenda�, miszerint hat másodperc vagy két taktus szabadon fölhasználható, de ez sem igaz, ha a felhasznált mű felismerhető, engedélyt kell kérni.

A művészeti tevékenység rovására is megy a letöltés? Például eltűnnek a borítók�

Van, aki szereti lapozgatni a borítót, bookletet. Ugyanakkor, ha a lemezeladások csökkenésével a kiadók szerepe, lehetőségei is csökkenhetnek, kevesebb pénz juthat a kivitelezésre.

A kiadók emberei sokszor egyfajta �kalóz-marketing keretében fölteszik a netre az anyagot.

Ezt szerzői jogi szempontból nem tudom kommentálni. Sok mindenre ad lehetősége az internet.

Többször hallottuk magyar zenészektől, hogy őket nem érdekli, ha a külföldi zenéket letölti valaki, csak a magyart vegyük meg patriotizmusból.

A letöltés, mint mondtam, szabad bizonyos esetekben, de erkölcsi szempontból mindenki döntse el maga, hogy kedveli-e annyira akár a külföldi, akár a magyar zenét, hogy azért pénzt is ad. Tegyük hozzá: nem minden letöltés után kap jogdíjat a zenész. A dalok.hu teljes bevétele lényegében a zenészekhez kerül, mivel az oldal szakszervezeti keretek közt működik. Nekem fixa ideám, hogy ha nagyon széles körű, ultragyors legális letöltő kapacitás lesz a neten, az reális alternatíva lesz a fájlcserével szemben.

Fontos megjegyezni, hogy sok esetben az ember zsákbamacskát tölt le: nem lehet tudni, milyen a minőség, az adott név, cím mögött egyáltalán az van-e, aminek lennie kéne. Amerikai kiadók egy időben tudatosan szemetet osztottak meg, hogy elbizonytalanítsák a fájlcserélőket.

Ha művenként lesznek hozzáférhetőek a zenék, az ugyancsak fontos lépés lesz, hisz jelenleg a fogyasztók szerint, sok lemezen a számok nagy része csak töltelék, senki nem hallgatja, csak a húzószámokat.

Mennyiben szélmalomharc a fájlcsere elleni küzdelem?

Mi, magyarországi érintettek, közös jogkezelőnek létrehoztuk a ProArt nevű szervezetet a jogsértések elleni fellépés céljából. A fájlcsere esetében: ahol van központi szerver, ennek üzemeltetője ellen indították meg a büntetőeljárást, nem a végfelhasználó ellen Több ilyen eljárás folyamatban van. Az Artisjus maga inkább polgári peres eljárásokat indít. Szeretnénk, hogy a polgári bíróság igazat adjon nekünk, és mondja ki végre, mi a helyes, a jogszerű. Meggyőződésem, hogy nekünk van igazunk.

S technikailag?

Technikailag, be kell ismerni, jelentős kihívások előtt állunk. Már a DC++ is elavult, a Bittorrent pedig úgy működik, hogy egy felhasználónál csak egy mű azonosíthatatlan töredéke van meg. Emiatt gondolom, lehet, hogy az átalánydíjas megoldás lesz a járható út.

Egy kommunikációs tankönyv azt írja: a fájlcsere fölülírja a szerzői jogot, és ebből a szempontból átmeneti korban élünk.

Az internet megjelenésekor sokan úgy gondolták, hogy ez egy �jogmentes tér�, de aztán a gazdaság terepévé lett, s mint ilyen, igényelte a szabályozást. Mikor egy tudományos vagy szabályozási modell kihívások előtt áll, a kérdés az, hogy ezekre rendszeren belül lehet-e választ találni. Eddig a meglévő szerzői jogi keretek között tudtuk kezelni a digitális technika okozta problémákat, mostanában azonban egyre nagyobb a kihívás. Ha globálisan nem lehet kezelni, illetve a legális alternatívák miatt nem hal el magától a jogsértések problémája � amire nem mutat sok jel �, akkor lehet, hogy alapvető szerzői jogi változások mennek majd végbe.

ötvenszázalék 2009.04.23. 10:05:31

@dannyrose:
EZ EGY BLOG

ötvenszázalék 2009.04.23. 10:06:12

@plastik02: Vizo for president. Állítólag Kopaszi gátat is beveszi a birodalom...

ötvenszázalék 2009.04.23. 10:13:53

az ezzel kapcsolatos index video supermannel az elso szimpatikus megynilvanulasa (szamomra) a szadi kampanygurujanak