A tegnapi, nyárias napon lehetőségem adódott szippantani egyet A Kongresszus levegőjéből. Most jártam először köreikben, még az is újdonságnak hatott, amiben egyébként nem volt semmi meglepő. Közben két dolog jutott eszembe, amiért ennek a pártnak, ebben a formában hamarosan örökre végre lehet. 

Cserháti Zsuzsa: Idő van 

 1. Demográfia

 A szocialista párt demográfiailag (is) borzalmas állapotban van. Ha a vasárnapi kongresszust nem turbózta volna fel a sajtósok hadosztálya, az átlagéletkor meghaladta volna a hatvanat. Túl sokat beszélünk Gyurcsány bukásáról, s szinte semmit arról, ami közép- és hosszútávon ennél is fontosabb lehet: a szocik humán infrastruktúrájából kimaradni látszanak teljes generációk. A felszínen ebből annyi jelenik meg, hogy bár jelenlegi helyzetük minden korábbinál nehezebb, ehhez képest csak egy Lendvait, Szekerest, meg Kiss Pétert bírnak előhúzni a kalapból megújulás címén, ami finoman szólva is a hatlábon járó nyolcvanas évekkel egyenlő. A mélyrétegek sem állnak jobban: Gyurcsány hanyatlásával párhuzamosan, az elmúlt években az ifjúszocik is tönkrementek, a Fiatal Baloldal rebrandingja nem sikerült, a már befolyáshoz jutott fiatal MSZP-s politikusokat pedig az életkorukon kívül semmi nem különbözteti meg a párt öregecskedő elitjétől.

 A szocialisták demográfiai válságát az teszi súlyossá, hogy ennek a krízisnek (szemben egy-egy politikai, vezetési, koalíciós vagy egyéb akadálysorral) egyáltalán nem látszik a vége. Az összecsukló támogatottságú MSZP belátható időn belül valószínűleg képtelen olyan momentumra, amely megindítaná irányába a megfelelő szelekcióhoz szükséges mennyiségű fiatalt, és ez még hosszú évekig így maradhat (sőt, rosszabb lehet). Vicces volt a helyszínen az a két Societas-os rendező srác, akik eltévesztették a rájuk osztott őrhelyet, s miután ezt csak az esemény végén konstatálták, egyikük felkiáltott: „Ó, bazmeg! Rossz oldalon álltunk!”. 

 Persze nem állítható, hogy más pártok e téren virágoznának. A Fidesznek azonban komoly helyzeti előnye van. A pártok környékén két időszakban szoktak megjelenni nagyobb számban fiatalok: egy sikerrel kecsegtető választási kampány során, valamint kormányon, az állami szféra és beszállítói HR-igényének köszönhetően. Az ellenzék pontosan ezt tudja nyújtani a következő időszakban. 

 2. Média

 A vasárnapi MSZP-kongresszus közröhej tárgya volt a helyszínről tudósító sajtósok körében. Az internacionálé alatt újságírók tucatjai emelték a magasba telefonjaikat, hogy élőben szórakoztassák a szerkesztőségben maradt kollégákat, vagy épp csengőhangként mentsék a produkciót. Ez a média már nem az a média, amire a magyar baloldal az elmúlt két évtizedben támaszkodhatott. A meghatározó véleményvezéri pozíciók egyre nagyobb hányada már az online sajtóban található, ahol a huszon- és harmincéves újságíró-generáció a meghatározó, a tendencia pedig erősödik. Márpedig számukra - még a baloldali értékrendű fiatalok többsége számára is - a fenti jelenet az abszurd kategóriájába tartozik. Nem is igazán értettem, miért volt szüksége a szociknak megint arra, hogy így zárják le a kongresszust, és szénné égessék magukat. Vélhetőleg dacból, vagy mert már fel sem tűnik nekik. Nagyon nehéz lesz vállalható erőként újrapozicionálni a pártot, és hogy ezeket a figurákat a fiatalabb sajtós generáció intellektuálisan, vezetői kompetenciájukat tekintve komolyan vegye. 

 Hogy levették kezüket a saját önképük alakításáról, az a jelenetsor is bizonyítja, amikor Bajnai beszéde alatt előbb levették a háttérbe vetített MSZP-logót (hiszen az új miniszterelnök nem pártpolitikus), az internacionálét azonban elénekeltették vele. Ahogy a képeken is látszik, ez már neki is sok volt. 

*

 Meg lehet csinálni. Az MSZP újraépítheti magát ezeregy úton-módon, felépülhet mélységes válságából éppen úgy, ahogy - bár kisebb volumenben - korábban is többször megtette már. Mindössze arról van szó, hogy ennek esélye ma szerényebbnek tűnik, mint az eddigi hasonló szituációkban. Ha az MSZP monopol baloldali párt marad, ezeket a problémákat akkor is kezelnie kell, és nemigen látszik, hogyan tenné. Lehet, hogy egyszerre könnyebb, olcsóbb és gyorsabb is lenne egy új baloldali párt létrehozása, ha nem is az MSZP helyett, de legalábbis mellette - már ha létrejön egyáltalán valamilyen egység a még nem kompromitálódott, fiatalabb szocialisták között. A válság közepén ez nem fog megtörténni. Egy esetleges Fidesz-győzelem után azonban elképzelhető, hogy nem kell sokáig várni rá.