Bár a szervezők és a csatlakozó szervezetek képviselői közül nem túl sok akad, akivel szívesen mutatkozunk együtt, mégis ott leszünk ma délután az előrehozott választásokért rendezett tüntetésen.

 Nem, nem szoptuk be ezt a „civil összefogás” szöveget: pontosan tudjuk, hogy a demonstráció mögött a Fidesz áll, amely a saját táborát próbálja megszondáztatni, hiszen nyilván kiváncsi rá, hogy a közvélemény-kutatásokban megjelenő sok-sok szavazójából mennyi az, aki némi aktivitásra is hajlandó. Ezt kissé kevésbé kacifántosabban és jóval becsületesebben is megtehetnék, de hát attól a párttól, amelynek hárommillió ember írja a programját (hogy aztán ennél jó félmillióval kevesebben szavazzanak rá), nem várunk túl sokat.

 És nem is azért tüntetünk, mert Bajnai Gordont és csomagját ördögtől valónak tartjuk. A Bajnai-csomag legtöbb pontja már a Reakció két és fél évvel ezelőtti kormányprogramjában is szerepelt, így különösebb kifogásunk nincs ellene. Az pedig kifejezetten szimpatikus, ahogy Bajnai úgy zsarolja és szívatja a szoci talpasokat, ahogy még senki sem merte.

 Hanem azért leszünk ott, mert mi ebben a társaságban nem bízunk.

 Egyrészt: az igazi kemény intézkedések Bajnai programjában 2010-től kezdődnének, vagyis a parlamentnek idén november-decemberben kéne szavazniuk róluk. Akkor, amikor Bajnai már nem tudja mivel zsarolni őket, hiszen egy előrehozott választás csupán egy-két héttel rövidítené meg a képviselők mandátumát. Ha meg a parlament most azonnal megszavazná a jövőre esedékes bociztatást, akkor bőven lesz idejük a képviselőknek egyéni indítványokkal korrigálni az intézkedéseket. S hiába írták alá a pár oldalas támogató nyilatkozatot: némi kreativitással az egész kiherélhető (pl. 13. havi nyugdíj helyett bármennyi pénzt kiutalhatnak kompenzáció, nyugdíjkiegészítés, pótjárulék, szociális támogatás, lófaszvisszautalás, akármi címen).

 Másrészt: ha Bajnai komolyan gondolná a dolgot, akkor már egy hete bejelentette volna, hogy kisöpri az állami vállalatok felügyelőbizottságait, igazgatótanácsait, tanácsadó testületeit és egyéb járadékosait, és utcára teszi a sokezer pártközeli élősködőt. Leállítja a digitálistábla-projektet (26 milliárd!) és a többi hasonló marhaságot, s horribile dictu, a 4-es metró építését is. Mindettől még nem lennénk kinn a szarból, de mi például sokkal szívesebben tartózkodnánk az adócsalástól, ha tudnánk, hogy az általunk befizetett összeg nem a Sikonyabasszájbai Erdőgazdálkodási Zrt. felügyelőbizottsága kilenc leselejtezett SZDSZ-es és MSZP-s tagjának fizujára és költségtérítésére megy el.

 Harmadrészt:Bajnai nem pénzügyminiszternek, hanem miniszterelnöknek készül. Ehhez képest egy árva szót nem szólt arról, hogy mit kíván tenni olyan - nem gazdasági - ügyekben, mint a főbíró megválasztása, a demokratikus jogok helyreállítása (lex tojás), a képviselői költségtérítések ügye (itt pl. megspórolhatna egy 7 milliárdos népszavazást) stb. Fogalmunk sincs, hogy ez ügyekben mire készül, s hogy milyen felhatalmazása lesz minderre. Amit állandóan emleget, hogy ő nem politizál, az egyértelműen nonszensz, a politikaellenes populizmus alappanelje.

 És amúgy is: tele van a tökünk a Puch Lászlókkal, Kóka Jánosokkal, Vadai Ágnesekkel, Horn Gáborokkal, Török Zsoltokkal és társaikkal. Nem akarjuk őket a kormány közelében látni.

 S hogy ezt nagy nyilvánosság előtt is demonstráljuk, ott leszünk ma délután.