Egy fatális véletlen folytán még január elején eljutottam arra a MeH oldalra, amely felsorolja az állami vezetők juttatásait a 2000-es évek elejétől kezdve. Majd miután belefeccöltem egy csomó időt, nem publikáltam. Gondoltam, várok még vele, de az élet némileg átírta eredeti terveimet. Történt ugyanis, hogy a Blikk és ez alapján az Index is megszellőztette: nem biztos, hogy Szűcs Erika kaphatott volna akkora jutalmat tavaly év végén, mint amekkorát kapott.

 Én azonban nem a jutalmak jogszerűségét akartam vizsgálni, így most sem tudom, hogy jogos volt-e a kifizetett összeg vagy sem. Kutakodásaim célja ugyanis kettős volt: először is szerettem volna megtudni, hogy mennyit ér a miniszterelnök szava, azaz 2006-ban ill. azt követően a megszorító költségvetés, a nadrágszíjhúzás kellős közepén vajon az állami vezetők számára kifizetett jutalmak és egyéb juttatások is annyira visszafogottak voltak-e, mint a költségvetés más kiadási tételei, ill. miután 2008. év vége felé a miniszterelnök maga kérte, hogy az államigazgatás tagjai mutassanak önmérsékletet a pluszjuttatások (értsd: teljesítményértékelés utáni jutalmak) kapcsán, mennyire sikerült ezt betartatni az állami vezetők tekintetében. Erre adott kiváló alkalmat a MeH vonatkozó oldala.

 A módszertan roppant egyszerű volt. Mindenkinél megnéztem, hogy az alapjuttatásokon kívül (alapfizetés és cafetéria, 13. havi bér) milyen más egyéb, különböző jogcímeken (szabadságmegváltás, felmentés, végkielégítés, céljuttatás, jubileumi jutalom, felmentési időre szóló juttatás, stb.) vettek, vehettek fel jutalmat az állami vezetők (ez esetben szak- ill. helyettes államtitkárok, politikai, közigazgatási államtitkárok, és államtitkárok, valamint miniszterek, és miniszterelnökök kaptak helyet a listán).

 Miután a kutatások alapján egy 15 oldalas – egy blog számára egyszerre emészthetetlen méretű – adatbázis jött létre, úgy döntöttem, hogy a teljes listát nem publikálom, hanem kimazsolázom a legérdekesebb adatokat, és azokat osztom meg a nemes publikummal.

 A végkielégítések abszolút csúcstartója Dr. Pulay Gyula, aki 2006-ban 25,6 millió Ft-hoz jutott hozzá ezen a jogcímen. Őt Jakab János követi 24,6 millióval, Dr. Müller György 22,9 millióval, Simonné Dr. Berta Krisztina 20,8 millióval és az az Apatini Kornélné 20,5 millió Ft-tal, aki KK és TT korábbi bejegyzésének tanúsága szerint 2008-ban összesen 4 302 000 Ft-ban részesült, mint a MeH miniszteri kabinetjének szakértője.

 A munka hősének Dr. Füredi Károly számít. Ő szabadságmegváltás címén 2006-ban 9,4 millió Ft-hoz jutott hozzá. Őt Tátrai Miklós követi néhány tízezer forinttal lemaradva (9,3 millió). A képzeletbeli dobogó harmadik fokát Kiss Péter kancelláriaminiszter foglalhatja el, aki 2006-ban 7,9 millió Ft-ban részesült ezen a jogcímen.

Jubileumi jutalom címén nem Szűcs Erika a csúcstartó, hanem Héthy Lajos, aki egymaga 5,1 millió Ft-ot tehetett zsebre. A második legnagyobb összeget Göncz Kinga (4,9 millió) könyvelhette el, a harmadik helyen pedig Gombos András végzett. Szűcs még az első ötbe sem tudott bekerülni a maga 3,8 millió Ft-jával.

Felmentési összeg tekintetében Héthy Lajos viszi a prímet 8,6 millió Ft-tal. Őt Pulay Gyula (7,7 millió) és Bársony András (7,5) követik.

„Egyszeri juttatás” jogcímen számos szocialista politikus kapott állami appanázst az elmúlt három évben. A legnagyobb összeggel Baráth Etele büszkélkedhet, ő összesen 7,4 milllió Ft-hoz jutott így hozzá. De 5 millió Ft felett keresett Nagy Sándor (5,7 millió), Pál Béla (5,7 millió), Szabó Vilmos (5,7 millió), Tóth András (5,7 millió) és Baja Ferenc (5,7 millió) is.

 A három év alatt különböző, de minden esetben extra juttatásnak minősülő jogcímeken összesen kis híján 1,5 milliárd Ft-ot kaptak a magyar állam vezetői, akkor, amikor a miniszterelnök önmegtartóztatásra, önmérsékletre intette az országot és azon belül az államigazgatás dolgozóit is. /miután a kész lista 15 oldalas, ezért azt nem publikáltam, de igény esetén bárki számára megküldöm. - politicus/

 Az abszolút csúcstartó, vagyis aki a legnagyobb összeget vihette haza az alapjuttatásain kívül, az nem más, mint Pulay Gyula. Ő egyszemélyben 42,4 milliónyi kincstári forinttal lett gazdagabb. Őt Apatini Ferencné követi 34 millióval, a 3. helyen Müller György végzett 32,6 millióval. Jellemző, hogy az első tízbe csak 20 millió Ft feletti összeggel lehetett bekerülni. 

P.s.: Orbán Viktor felmentésekor összesen 5 597 152 Ft-ot kapott. Leszámítva persze a szőlőst, az Orbán-bányákat, és a két gazdasági helyzet közötti, említésre sem méltó különbséget.