„Hogy mi van?” címmel sorozatot indított Bolgár György a 168 Óra című hetilapban. A sorozat célja, hogy a jobboldali politikusok és/ill. sajtó ténybeli torzításaira felhívja a hetilap becses olvasóinak figyelmét. Attól előzékenyen tekintsünk el, hogy a balsajtó egyik vérbeli harcosának olvasói (elég csak néhány olvasói levélbe belekapnunk) akár egy szavát is elhiszik-e a jobboldalnak, erőinket inkább arra összpontosítsuk, hogy átvizsgáljuk: a cikk szerzőjének rövidke írásai (rendszerint három darab) beváltják-e a hozzájuk fűzött vérmes balos reményeket, azaz képesek-e arra, hogy helyre tegyék a jobbsajtó ténybeli slendriánságait.
A lap február 26-án megjelent kiadásában Boros Imre állításait pellengérezi ki a derék újságíróklubos. Boros szerint „ha megmarad a gazdasági növekedés a 2000-2001-es szinten, akkor nem lett volna probléma, a gazdaság megteremtette volna az osztogatás fedezetét.” Erre Bolgár felsorolja 1997-től kezdve a magyar GDP növekedés adatait. Szinte kivétel nélkül hibásan (legalábbis mi sem a KSH-nál, sem az Euróstatnál nem találtunk ilyen adatsort). Pedig egy kis utánajárással (pl. a KSH adatainak nem is túlságosan alapos tanulmányozásával) kiderülne, hogy pl. 2001-ben – Bolgár állításával szemben – nem 3,8, hanem 4,1%, 2002-ben nem 3,5, hanem 4,1, 2003-ban nem 3, hanem 4,2, 2004-ben nem 4,6, hanem 4,8, 2005-ben nem 4,2, hanem 4,0, 2006-ban pedig nem 3,9, hanem 4,1%-os volt a gazdasági növekedés. Na ezt kipipáltuk.
A szerző második vitapartnere Halász János, fideszes képviselő, aki az MSZP-SZDSZ 2002-es választások utáni, valóban minden képzeletet felülmúló tisztogatásait merte szóvá tenni. Vesztére. Bolgár imígyen szól a 168 Óra közönségéhez: „Kétségtelenül volt változás a Nemzeti Színház élén is, ahol a pályázat nélkül igazgatóvá kinevezett Schwajda Györgyöt váltotta a pályázatot nyert Jordán Tamás…”
Tényleg?! Nem úgy volt az, hogy miután Schwajdának lejárt a megbízatása, helyette pályáztatás nélkül szegény Huszti Pétert nevezték ki? És hogy a pályázat megjelenését és (az egyébként kiváló) Jordán Tamás (nyilván teljesen véletlen és minden célzatosságot nélkülöző) kiválasztását a totális szakmai és társadalmi népharag „erőszakolta ki”?
Bolgár arról is megpróbálja meggyőzni olvasóit, hogy ez a kormány milyen csodálatos empátiával viseltetik a Terror Háza iránt, mert volt bátorsága a Bajnai-féle Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek 1 milliárd 200 millió forintnyi támogatást adnia az ellenzék sasfészkének, ahogy Bolgár fogalmaz „sokak megrökönyödésére”. Ez valóban igaz (mármint a támogatás és annak összege), de azért csak finom kiegészítésekkel. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3. prioritás: „A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek” 2007-2008. évi Akciótervében található 3.2.9 konstrukcióban valóban helyet kapott az „Emlékpontok” program, azonban az összeg bizony – a sugalmazással szemben – nem egy év, hanem két esztendőre szól, ahogy ez nagyon szépen kiderül az NFÜ honlapján található dokumentumból is. Azaz a Terror Házát működtető közalapítvány évente kb. 600 millió forintot kap azért, hogy programját elvigye mintegy 250 oktatási intézménybe. Ebből az összegből egyébként 2007-ben és 2008-ban egy petákot sem láttak. Hmm….
Arról az elhanyagolható részletkérdésről pedig már ne is ejtsünk szót, hogy ez nem központi költségvetési normatíva, hanem uniós forrás, amiért keményen meg kell dolgozni.
Na, mindenesetre ezentúl én fél szememet a kis hamiskártyás Bolgár úron tartom.
